Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-05-24 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 6 ■f#- Csendes Óra FAMILY ALTAR. Rovatvezető: Nt. Ujlaky Ferencz loraini ref. lelkész. Az utnyitó. “Ahová utnyitóul bement a Jézus.” Zsid. 6:20. ELŐIMA. Édes Atyám, jó Istenem! Fiad a Jézus nevében jöttem Hozzád. Vedd hát kegyesen esedezésemet. Atyám, az a kívánságom, ami az ünnepre felseregeit görögök kívánsága volt: “szeretném látni a Jézust!” Szeretnék Vele találkozni az imádság, az ige olvasása, az elmélkedés által. Vele, a Jézussal kezdeni a napot, őreá gondolni a nap futtában, alkonyaikor az 6 hangját hallani, este az ő karjaiban térni pihenőre. Oh Uram, erre vágyik a lelkem! Hogy ezt elnyerhessem: segíts óh Jézusom, hogy én téged nagyon, mindig jobban szeresselek! Neked odaadóbban engedelmeskedjek. Bocsásd meg azért bűneimet. Jöjj tárd fel igéd igaz értelmét,* nyisd meg szivemet, hogy befogadhassam üzenetedet. Ámen. xxx E héten ünnepeljük Jézus mennybemenetelének ünnepét. Hogy teljes mértékben élvezhessük ez ünnep áldott örömét, hatoljunk az alapigéül felvett bibliai vers értelmének a mélyére. Jézus az utnyitó! Mit jelent ez? Az utnyitó szó három féle vonatkozásban használatos. Első sorban jelenti azt a virágot, fűszálat, amelyik a zsendülő tavaszkor először virít ki, először töri át a föld kérgét- Jelenti az első fát, amelyik rügyezni, zöldelni kezd. így az a fii. fa, virág, a tél halála után utnyitója egy uj, élettel teljes világnak, utnyitója a tavasznak. Ez a jelentés is ad valami világosságot, de fokozatosan többet ad a másik két vonatkozása a szónak. A második a katonai vonatkozású jelentés. Út nyitónak nevezték a hadseregben a lovasságot. A macedóniai hadsereg egy hires különítményének utnyitó volt a neve. Az által vívták ki e nevet, hogy ők rohantak legelőbb a harcba, ők nyitottak utat az egész seregnek, ők tartották az ellenséget, mig a sereg meg nem érkezett. Jézusra alkalmazva, mily felséges világosságban tünteti Őt fel e kép. Az ellenség, a foün elleni harcban Jézus az utnyitó, aki maga megy elől a harcba, hiv és vár minket, hogy foglaljuk el azt a területet, amit ő kivívott számunkra. Van azonban egy harmadik vonatkozása is az utnyitó szónak. És ez adja meg a teljes világosságot. Volt az alexandriai kikötőben egy könnyű járású hajó. A neve utnyitó volt- Az volt a feladata ennek a hajónak, hogy azokat a hatalmas, gabonával megterhelt teherszállító hajókat, amelyeknek biztos megérkezésétől függött Róma, sőt egész Itália élelmezésének sorsa, biztos kikötőbe vezesse. Sokszor hirtelen vihar támadt a Földközi tengeren, ekkor az “utnyitó” hajó előresietett és a sűrűn található szigetek öbleiben biztos menedéket keresve odavezette az egész hajórajt, mig a vihar elvonult, ott tartott. Sok megpróbáltatás után elvezette a hajókat a kitűzött célhoz. Most ennek a világosságában gondoljuk meg a következőket: a Zsidókhoz írott levél szerzője alexandriai lakos volt. Gyakran megfordult a tengerparton. Látta a vihart, a hajókat, a horgonyokat, a biztos védelmet nyújtó kikötőt. Látta az utnyitó hajót. És elgondolta, hogy mindez az élet képe. Az élet tele van veszedelmekkel, megoldhatatlan relytélyekkel, titkokkal. A viharok között egy biztos menedéket adott az Isten, ahová futva horgonyt vethetünk, békét találhatunk: ez a menedék a Jézus. Egy biztos vezetőt, utnyitót adott, akit követve átküzdhet- jiik magunkat a viharokon és bejuthatunk a végső kikötőbe, ez az utnyitó a Jézus. Utunk a végső kikötő, a meny felé van irányítva. Bizonyos értelemben már horgonyt vetettünk, mert meg vagyunk győződve, hogy minket sem élet, sem halál, senki és semmi el nem sza- kaszthat az Isten szerelmétől! El nem szakaszthat most sem és teljes mértékben élvezni fogjuk majd e szerelmet, ha szemünk előtt tartva, követve az utnyitót, bejutunk a mennyei kikötőbe, ahová utnyitóul áldozócsütörtökön bement a Jézus. Az utolsó estén azt mondotta: “elmegyek, hogy helyet készítsek tinéktek.” Az utnyitó bement a kárpiton keresztül, hogy helyet készítsen nekünk. Tőlünk csak egyet vár: engedelmesen menjünk utána, kövessük őt! Testvérem! sokan állanak ma elődbe, akik azt mond ják: jer, kövess engem! A hitetlenek, a tévhit utjain járó szekták, a vakhit, a bűn mind, mind csalogat, hívogat. Ne ülj fel ígéreteiknek! Egy biztos vezetőnk van- a Jézus, ő reá bízd magad és ne emberekre! Református egyházunk kebelében egyedül Őt kövesd s akkor nem “tévelygő csillag,” nem “viztelen, széltől hányatott felleg,” hanem határozott keresztyén leszel, akit nem hajt ide s tova a tanítások különböző szele. Határozott keresztyén, akinek van biztos vezetője, a Jézus, van életcéla, meglátni őt az Ő dicsőségében, van utnyitója, aki bevezeti abba a kikötőbe, hová utnyitóul bement a Jézus s beviszi az utána haladókat is. UTÓIMA. Áldalak téged, óh mennyei Atyám, mert megemlékeztél rólam, szegény bűnös gyermekedről. Gondviselésed számtalan jelével ölelsz körül napról napra. És hogy el ne tévelyedjek, hogy legyen biztos vezetőm, aki átkalauzolva ez életen bevigyen az egek egébe, adtad nekem Fiadat, drága Megváltómat, a Jézust, óh Jézus, fogadj el engemet is és vezérelj át e földi élet forgatagai, örvénnyei között s vigy be majd engem is oda, ahová utnyitóul előttem elmentél, vigy be az egek egébe, imádásod szent helyében. Istenem, vedd kedvesen imádságomat, a Jézus nevében kérlek. Ámen.
