Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-10-20 / 42. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK MI A HÍR AZ ÁRVAHÁZBAN? Gyűlések után. Azok a gyűlések, amelyek a napokban folytak le, gátoltak abban, hogy az árva­házból híreket közöljek. A Református egyesület és annak a vezértestülete az Árvaház nagy termében tartotta gyűlését s bizonyos, hogy maga a hely, ahol a gyű­lés tartatott hozzájárult ahoz, hogy ez a gyűlés egyike legyen azoknak a gyűlé­seknek, amelyek hozzájárulnak az Egye­sület felvirágozásához. Talán senki se érezte a törvény által megkívánt szigorú rendelkezéseknek a terhes voltát annyira, mint én, aki magyar egyleteinknek a bölcsőjénél is ott állot­tam s fiatalon állottam a zászló alá. De beláttam azt, hogy hibákat nem lehet el­követni bünhödés nélkül. Elkövettük azt a hibát, hogy az Egyesületnél 1910-ben a havi dijjak megállapításakor azt a kort vettük, amilyen korúak a beálláskor vol­tunk, tehát most azt a mivel tulajdonképen tartozunk, vissza kell fizetnünk egy vagy más módon. Örülünk, hogy az Egyesület már a saját otthonában jutott el a teljesen biztos alapon álló munkálkodáshoz. Mi pedig régi tagok: örüljünk, hogy most már tel­jesen biztosak lehetünk a felől, hogy nem hiába fizettünk, örököseink bizonyosan megkapják a halál eseti dijjat. Azért senki se vétsen önmaga és szerettei ellen, hanem megnyugodva a törvény rendelke­zése előtt, igyekezzünk hozzájárulni ahoz, hogy Egyesületünk és annak minden in­tézménye a virágzásnak rnagaSs fokára emelkedjék! Mert vannak az egyesületnek már in­tézményei is. Itt van az Árvaház, amely már működésének pár éve alatt is beiga­zolta, hogy egy ilyen intézet közel áll a mi népünknek a szivéhez. Befogadta sze- retetébe és bizonyos, hogy az Árvaházat ma minden gondolkodó magyar ember olyan intézetnek, tartja, amelyet bőkezű áldozatkészséggel olyanná kell tennünk, hogy benne minden magyar árva otthont találhasson. Ennek a fejlődésnek vetette meg az útját az Egyesület akkor, amikor elhatározta, hogy tagjaitól az árvaház alapjára és feltartására havonként tiz centet fog beszedni! Nemes határozat, méltó a Református Egyesülethez! Ez az áldozatkészség teszi lehetővé azt, hogy már most gondoskodhassunk az Egyesületnek elöregedett, minden támasz, pártfogó nélkül álló tagjairól is. A nagy­gyűlés mgadta a jogot az igazgatóságnak arra, hogy egy farmot és pedig a szom­széd farmot megvegye. Ezen a farmon szép nyolcz szobás épület van s ebben ezt a munkát is azonnal elkezdhetjük, mihelyt a birtok tulajdonunkba jön á+! Az agg menház megnyitásáról alkalmilag hirt adunk! De mármost jelezzünk, hogy7 ezen a téren is elindulunk és ezt a mozgalmat is ajánljuk testvéreink pártfogó szerete- tébe. Hogy egy ilyen nagygyűlés milyen ered­ményű azt csak az idő matatja meg, Az azonban bizonyos, hogy a nagygyűlések­nek ilyen központi helyen való tartása magára az Intézetre is nagy fontosságú. Ugyanis a nagy gyűlés alkalma az Inté­zetnek közel kétezer dollárt hozott. A gyűlésen megjelent delegátusok szívesen adakoztak az árvaház javára. Többen nem jöttek üres kézzel, hanem szép adományo­kat hoztak. Az itten való kosztolásnak is meg volt nem csak a maga előnye, hanem a haszna is. Szóval ha mindeneket össze­vetünk: úgy nyilvánvaló, hogy a gyűlés­nek az Árvaházra nemcsak erkölcsi, ha­nem anyagi haszna is olyan volt, ami nyilvánvalóvá tsszi, hogy nagygyűlésein­ket és összejöveteleinket lehetőleg itt kell megtartanunk! Vajha, azok, akik itt voltak: lennének nekünk tanúbizonyságaink Jeruzsálemben. Júdeábán és földnek mind végső határáig. ADAKOZÓK. 107 dollárt youngstowni ref. egyház tagjai. 100 dollárt South Norwalki ref. egyház tagjai. 50 dollárt Fodor Gyula, Ficsór Lajos. 33 dollárt Clevelandi első egyház tagjai. 32 dollár és 50 centet Cantoni egyház tagjai. 32 dollárt Molnár István. 30 dollárt Boldizsár Ferencz, Lengyel L. János, Kruchio Antal és neje. 27 dollárt Nt. Virág István. 25 dollárt Borsos Istvánná, Özv. Bállá Györgyné. 22 dollárt Kováchy M. György. 17 dollárt Nt. Korocz Géza, Bandré György. 15 dollárt Gyöngyössv Gyula, Pethő Imre, Nt. Ujlaky Ferencz és neje. 14 dollárt Egy vén legény. 12 dollárt Kövér Sándor, Tóth Sándor, Borsos István. 10 dollárt ICingstoni ref. egyház, Lacka- wannai ref. egyház, Mogyoródy János, F. Nagy István, Bakó István, Nt. Kardos József, id. Nagy Pál, Fegyverneky Imre, Td. Székely Sándor, Bertók Gyula, Td. Ko­vács Andor, ifj. Boldizsár Ferencz, Td. Kováchy M. István, Erdélyi János, Simon József, Td. Tóth Mihály, Td. Sebestyén Endre, Nt. Csutoros Elek. 9 dollárt Clevelandi west sídéi egyház tagjai. 6 dollárt Percei Imre, Demeter Gusztáv, Marincsák János, Kovács Gusztáv. 5—5 dollárt Bazsó András, Arnóczky József, Td. Horváth Sámuel, Szathmáry Pál, Kish Sámuel, Nagy Bertalan, Bacsó Pál, Matány János, Bagdy Zoltán, Hor- nyák András Kiss János, Nt. Harsányi Sándor, Td. Harsányi László, Td. Harsányi Andor, Nt. Melegh Gyula, Bóczán János, Rákay Bertalan, Kropapp Péter, Kovács Mihály, Nt. Dokus Gábor, Turfa Sándor, Td. Mircse Sándor, Kish Péter, Takács LAPJA. 7 János, Td. Dezső János, Parkó János, Da­ruka István, Demeter László, Markotány Ferencz, Jakab Ferencz, ifj. Estu János, Gazdagh Béla, Nt. Kerekes Béla, Bartos József, ifj. Kalassay Sándorné, Toboz Dá­niel, Td. Garay Gerő, Td. Bakay Árpád, Td. Nagy Emil, Td. asváry Ödön, Vasváry Ödönné, Td. Pazár Miklós, Fekete Ferencz. Kosa Erzsébet, F. Herceg. Talpai Károly. 4 dollárt felülfizetés Windberből. 2—2 dollárt Tokai Boldizsár, Bán Fe­rencz. 1—1 dollárt Kozma András, Orosz Sán­dor, Tárkányi Béla, Ritó József, Szalkó József. Ugyancsak ez alkalommal érkezett be a Verhovay Segélyegylet 373 dollár és 52 centnyi adománya. Palágyi Menyhértné New Brunswickbó: két doboz saját készitményü szivart kül­dött a konvencióra! Minden adakozó fogadja az igazgató­ságnak a köszönetét! Ezután a hivatalos lapban minden ado­mány ki lesz mutatva. Vajha mind többen és többen lennének azok, akiknek a nevét meg kell örökítenünk! Urvacsoraosztás. Traugerben most a reánk következő vasárnap lesz az őszi há­laadás alkalmából az istentisztelet és űr- vacsora osztás. Kéretnek a testvérek, hogy minél nagyobb számmal jelenjenek meg! Alapítványok. A gyűlés alkalmával a következő testvérek tettek alapítványo­kat: I. Id. Boldizsár Ferencz 500 dollár. 2. Bacsó Pál 200 dollár. Marincsák János 100 dollár. Demeter Gusztáv 100 dollár. Kovács Gusztáv 100 dollár. Percei Imre évi járadékot ígért hat dollárt. A jó példa buzdítson másokat is hasonló jóknak a cselekvésére. Senki sem hagyhat magának maradandóbb emléket, mintha jót cselek­szik az árvákkal! Farrelben. Szeptember utolsó vasárnap­ján Farrelben tartottam istentiszteletet és osztottam úrvacsorát. Ez alkalommal az adomány és a persely 40 dollár volt s ezenkívül Bordi Sándor adományozott öt dollárt és Shamu György testvérünk tett egy 500 dolláros alapítványt. A lelkész nélküli gyülekezet bár tagjainak a száma nem sók, szépen halad előre. Vajha meg­találná minél hamarább azt, aki vezesse az életnek utján! Pittsburghban. A Verhovay Segély egy­let nagygyűlésétől engedélyt kapván, októ­ber hatodikén 22-ed magammal mentem be Pittsburghba, ahol nagyon kedvesem fogadtak azok, akik a Verhovay Egylet ügyes-bajos dolgainak az elintézése végett jöttek össze Pittsburghban. Könyes sze­mekkel hallgatták meg a gyermekeknek az énekét és szavalatait s a gyűlés tagjai 131 dollárt adtak az árvaház javára. A gyűlés végén elhatározta a Verhovay Egyletnek a nagy gyűlése, hogy az Árvák segítésére minden egyes tagtól 25 centet szed be évenként s ebből 20 centet az ár­vaház segítésére fordít, öt centet pedig Verhovay tagok gyermekeinek a részére r-~y

Next

/
Oldalképek
Tartalom