Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-29 / 39. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA * —jafi"—~-gm>h-------a^p------.-jgr^------'tíü..........aafc'1— r — aw^i^>^^«Bci3a^rga«Bg:i;iw«niii:wn' A HARRISBURGI CONFERENCIA. A legközelebb tartott Ref. Church zsinati határozat alapján tanácskozó gyűlésre jöttek össze a kerületek és egyh. megyék képviselői Harrisburgba, Pa. Szept. 6-án, mely gyűlésen megállapították a jövő három évi cyklus munka programmját a közegyház számára. A gyűlésen az összes Boardok képviselői megjelentek és lelkesítő beszédeket tartottak. A gyűlés elhatározta hogy minden erejével odahat, hogy a Ref. Churchben levő minden egyház megye a közköltségekből reája háramló kivetés teljes összegét befizesse. A gyűlés a következő budgetet állapította meg évenként a Boardok számára: A Belmissio Tanácsnak ...................... 476 ezer dollár. A Külmissio Tanácsnak .............. 517 ezer 688 dollár. A Lelkészi Nyug és Árvaintézetnek .... 50 ezer dollár. A Vas. Isk. Tanácsnak..........................34 ezer dollár. A Ref. Church-ről el lehet mondani, hogy amerikai ütemben halad előre a fejlődés utján! A REF. CHURCH SCHAFF PALOTÁJÁNAK FÖLAVATÁSA. Oct. 24-én este ünnepélyes és hálaadó ist. tiszt, kiséretében fogják fölszentelni a Ref. Church hatalmas, 13 emeletes uj palotáját. Philadelphiaban, mely a nagy történettudós Schaff David emlékezetét örökíti meg az utókor számára. Az ünnepségek a keleti egyh. kér. őszi gyűlésével kapcsolatban, mely ezúttal szintén Philadelphiaban a Heidelberg Ref. templomban lesz megtartva, 3 napon at folytatódnak a legkiválóbb lelkészek és országos hírű világi egyének közre működésével. Az uj épületben lesznek elhelyezve a különböző Boardok irodái, hivatalai. Ezek között külön hivatali helyiség van fenntartva főt Dr. Souders, missioi kerületi Supt. ur részére is. MINTHOGYHA CSAK RÓLUNK ÍRNÁK..... “Sokan nem tettek meg mindent, amit meg tehettek volna a református sajtó érdekében. Nem értékelik kellően azt a szolgálatot, amit végzünk és ez vonatkozik különösen lelkészeinkre, kiknek egy tiszteletreméltó hányada ugyan teljes ambíciójával támogatta az ügyet, de másrésze sajnálatosan mulasztotta és mulasztja el, hogy az egy- haztagjaihoz a sajtó útján közelebb jusson. A fennti pár sort budapesti Kálv. Szemle ez. jeles egyházi lap egyik vezérczikkjéből vettük ki. Nemcsak a budapesti Kálv. Szemle panaszkodhat jogosan a miatt, hogy egyes lelkészek, “nem tesznek meg mindent az egyházi sajtó erősítése érdekében,” — hanem sajnos, közöttünk is vannak, kik ellenségei saját vallásuk és egyházuk sajtó orgánumának. Bár természetesen nem várhatjuk azt, hogy mindenki egyforma felfogással legyen az egyházi sajtó szolgálattételének értékelése dolgában, — de talán remélhetjük és kérhetjük azt. hogy egy kis jóindulatot és figyelmet próbáljanak éreztetni a lap irányában azok, kik velünk együtt az anyaszentegyház falainak építésére hivatvák. Meglássa mindenki, hogy közös megértéssel és egy parányka jóindulat tanúsításával csodás eredményeket tudunk elérni Sionunk megépítése körül. A Bibliának a könyveit különböző korokban, különböző szerzők Írták s igy a könyveknek tartalma és irmodora nagyon különböző. Van a Bibliában életrajz, törvénykönyv, bölcsészeti irat, költemény, prédikáció, prófécia, közintézményekhez és magánszemélyekhez Írott levelek. Nem lehet tehát panaszra okunk a Bibliának az egyhangúsága miatt. Az egyes iratokból szembetűnően kiemelkedik az iró személye a jellemző irály által. János mystikus irályát nem lehet összetévesztenünk Pálnak a logikus módszerével, sem a Mózes első könyvének egyszerűségét Lukács evangyéliumának a müveit, történeti nyelvével. Ezek a különbségek megfigyelésre méltók s azokat nem szabad szem elől tévesztenünk, ha a Bibliának különböző részleteit összehasonlitjuk. Ez az összehason- litás arra int, hogy a maga helyéről egyetlen egy részletet sem szabad kivennünk és uj részletekkel kapcsolatba hoznunk, csak azért, hogy a magyarázat az értelmezés ne adjon annyi gondot, ne okozzon annyi fejtörést. Ez az összehasonlítás segít továbbá azoknak a helyeknek a helyes megmagyarázására, amelyek látszólag ellenmondásban vannak, de a melyeket azok szerint a körülmények, és viszonyok szerint magyarázván, amelyek között létre jöttek: a nehézségek azonnal elosz lanak s bizonyító erősségek lesznek a Biblia egysége mellett. Mert a Biblia egységes könyv. Nem az esetlegesség hozta össze, mint valamely rendszer nélküli gyűjteményt, mert a Bibliai lényegileg is egységes. Olyan ez a felséges könyv, mint egy fa, amelynek bár gyökerei semmiképen nem hasonlíthatók a levelekhez, azok még is együtt alkotnak egy egészet. Egy organikus egész a Bibliai is. A különböző müvekből egy szellem áramlik ki, amely áthatotta, betöltötte a különböző szerzők szivét s lassan-lassan megérlelte a megváltás nagy gondolatát a fokozatos kijelentés hosz- szu korsszakain át. így “a Biblia Istennek izenete a becsületes, értelmes és gondolkozó emberekhez, akikhez becsületes, értelmes és gondolkozó emberek által Íratott. Ez az üzenet egy tárgyra vonatkozik, az erkölcsi rosztól való szabadulásra, vagy is arra, hogy békében éljünk Istennel és saját lelkűnkkel.” A Bibliára tehát szükségük van mindazoknak, akik békében akarnak élni Istennel és önmagukkal. A bibliában minden eszközt és alkalmat megtalálunk ennek a célnak az elérésére.
