Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-08-18 / 33. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 9 NÉHAI NT. U.JLAKY JÁNOS daysitowni ref. lelkész ur temetése. Mély részvéttel jelentjük lapunk olvasóinak és az egyházi közönség­nek, hogy Isten szent végzése egy hü és áldásos tevékenységű egyházi szolgát, a daysitowni gyülekezet buzgó lelkipásztorát, — Nt. Ujlaky János lelkészt elszólitotta soraink­ból. A hü munkás több mint felszáza­don át munkálkodott az Ur szöllőjé- ben. Dolgozott mondhatni a teljes tizenkét óráig, — mig nem meg kondult felette az elhívó harangszó. Életének utólso hónapjában ágy­hoz szegezte ötét a nyomorúság, — de Istenben bizo lelke erősen fogo- zott a hit oszlopához. Hü neje fel áldozo gyöngédséggel ápolta ötét, — de az aggkor erőtlensége nem tudta legyőzni az utolso nagy ellen­séget, — a halál angyalát. E ho 11- én szombaton, mikor a kórházba vitték az agg lelkipásztort, — az utón kiszenvedett. Temetése a rokonok, lelkésztársak nak és óriási sokaságnak részvéte­lével e ho 14-én, kedden d. u. ment végbe jó rokonának Lajos Mihály­nak házától Duquesnében, a hol fel is volt ravatalozva. A temetésen 8 lelkipásztor jelent meg palástosan. A szertartást Nt. Horváth Sá­muel homesteadi lelkipásztor kezdte meg a háznál tartott felemelő szép imádsággal mely után rövid búcsúz tatót Nt. Kalassay Sándor tartott. A vigasztalással teljes, s az el­hunyt érdemeit, hiv szolgálatait visszatűkröztető gyászbeszédet Nt. Melegh Gyula Mckeesporti lelki- pásztor tartotta a homesteadi temp lomban. Azt megelőzőleg az imát ugyanott Harsányi Sándor lelkész szerkesztő mondotta, Bibliát Nt. Kiss Endre, olvasott, utóimat Nt. Vasváry Ödön mondott, mig Nt. Ka­lassay árvaatya az elhunytnak élet­adatait sorolta elő. A temetőben Nt. Borsos István és Nt. Harsányi Andor lelkészek imádkoztak. A Ref. Church Missiohatosága mély részvétét küldte el a gyászoló családnak. Az elhunyt tetemei a homesteadi magyar ref. temetőben tétettek a sir nyugalmára. Néhai Ujlaky János lelkész Ma­gyarországon, — Zemplén megye, Abara községében született ezelőtt 77 esztendővel. Több mint 80 évig volt otthon Lasztoméren lelkész, —- hol egy magyar érzelmű gyülekeze­tei nevelt fel a tót községben. Itt Amerikában Mt. Carmelen, Pa. Dil- lonvelen, 0. Alphán, — N. J. Bra- dockon, Pa., Nortonban, Va. Loui- sianában és Daysitownban lelkész- kedett, mindenütt áldást árasztva és jó emléket hagyva maga után. Elhunytét jó neje és árva uno­kája siratja. Tagja volt a Ref. Egye siiletnek. Legyen és maradjon em­léke áldott közöttünk mindaddig miglen minket is elszolit magához az Ur. Elhunytét gyászolja neje sz. Komáromi Mária, unokája s hű ro­konai, barátai. Tetemei számára a homesteadi ref. gyülekezet sírhelyet bocsátott tiszteletből a család rendelkezésére. DELEGÁTUS VÁLASZTÁS LEECH- BURGBAN. Az itteni kevés számú magyarság kö­zött az Am. Magy. Ref. Egyesületnek virágzó osztálya van, melynek, Aug. 5 én volt megtartva a rendes havi gyűlése a magyar iskolában, a hol az alakulástól kezdve gyűlésezett a 150 ik osztály tel­jesen díjtalanul. Több fontos tárgy elin­tézése között a szept. 24 én kezdődő nagy Konvencióra a 150 ik osztály képviseleté­ben egyhangúlag Kovács Andor lelkész lett megválasztva. Ugyanekkor a 150 ik osztálynak a kon­venció elé terjesztendő határozati javas­latát az alábbiakban állapította meg: a) Lancasterben vagy bármely más helyen vásárolt ingatlanokba fektetett nagyobb összegeket, mint az Egyesület vagyonát, kérje számon a konvenczió a vezértestűlettől és semmisítse meg a vé­telt. b) akár tanári lakásépítésre, akár más meg nem engedett magáncélra előirány­zott nehéz ezreseknek felhasználását aka­dályozza meg a nagy gyűlés. c) mivel az Egyesület fejlődése a tagok kezében van letéve, annak minden vagyo­na. a tagok áldozatkészségéből kerül ösz- sze, igy csak természetes hogy az Egye­sület minden kiadásai is abból fedeztes­senek. Kéri a 150 ik számú oszt. az ösz- szes osztályokat, tegyék magukévá indít­ványunkat, mely az alábbiakból áll: “Egyesületünk osztályainak terembér­költsége a havi bevételekből legyen le­vonandó.” Megokolás. Minden tagnak tudnia kell, hogy az Am. Magy. Ref. Egyesület és az Am. Magyar Reformátusok egyházi szer­vezete...nem egy,...de kettő. Az egyesü­letnek osztálya nem rendelkezik semmi vagyonnal, bár az Egyesület mint fő tes­tület több mint (300,000.00) Háromszá­zezer Dollár vagyonnal rendelkezik. En­nek a dicső múltú és anyagiakban is gaz­dag egyesületnek, minden célra van pén­ze, csakis a terembér fedezetére nincsen? Sokkal gyengébbek a Ref. Egyházak, mintsem a terembért tovább is jótékony­kodásnak minősíthetnék. Ha ez lehetetlen volna, tegye lehetet­lené a nagy gyűlés azt is hogy magán­célra felhasználhassa akárki is az Egye­sület vagyonát képező pénzeket. Vagyunk teljes tisztelettel a 150 ik oszt. nevében. Gáli Miklós Kapás Ferencz. ellenőr jegyző Palczer István elnök. ILYEN PAPOK IS VANNAK.... Lapunknak egyik régi buzgó pártolója, az egyházi irodalomnak melegszívű és minden nemes magyar ügynek, de legki­vált református vonatkozású mozgalmak­nak áldozatkész támogatója Írja hozzánk intézett soraiban többek között a követ­kezőket; Kedves Nt. Uram; Rég óta figyelemmel kisérem a REFOR MÁTUSOK LAPJÁBAN azt a nemes mun kálkodást, melyet egyes kiváló lelkészeink kifejtenek abban a tekintetben, hogy szép czikkeket és tanulságos közleményeket küldenek be a lapba, a melyből mi is lel­kesedést meríthetünk. De fájó szívvel lá­tom azt is, hogy vannak a papok között is, akik minden egyébbel törődnek, csak épen az egyik legfontosabb kötelességükkel nem, hogy a vallásos irodalmat megerő­sítsék, és az egyházi lapot terjesszék hí­veik körében. Sajnos ilyen szomorú ta­pasztalatom a magam papjáról is van, — a ki NYÍLT ELLENSÉGE A LAPNAK. A ki pedig ellensége az egyik jo és nemes ügynek, — ellensége az minden más jó és nemes ügynek is. Ez csakugyan bebizonyo sodott itt is, mert mikor említettük előtte, hogy a magyar ref. árvaházért nekünk is kellene tennünk valamit, — azt felelte, hegy ő üres légvárakra nem szokott adni egy centet sem! Nem tudom ki fizeti az ilyen lelkészeket, — de nagyon szükséges volna, ha valaki figyelmeztetné őket arra, hogy mi az ő lelkiismeretbeli és hivatali kötelességük,—mert kérem ugyan milyen példát vehetünk mi egyszerű hivek az ilyen lelkészektől, — kik saját hitfeleke- zetjük lapjának és saját vallásuk legne­mesebb intézményeinek nyílt ellenségei? Szerencsére mi nem követjük az ilyen vak vezetőket és inkább félreállunk az egy­háztól is, semhogy utánnuk menjünk. Ne­kem járt kezdettől fogva a Gyermekkert is, jár a Reformátusk Lapja is, meg a Bibliai leczkék is, — és én mindhárom új­sággal, nagyon, de nagyon meg vagyok e- légedve. Áldja és segítse meg a jo Isten kedves szerkesztő urat az érettünk való buzgó munkálkodásában! N. N. egyházi volt curátor. *) íme igy gondolkoznak a jó érzésű hivek azokról a lelkészekről kik az egy­házi lap ellenségei gyanánt viselkednek. A jelen esetben ez annál hábátlanabb jelenség, mert az Urnák e méltatlan szol gája ma nem hordana palástot, ha mi fel nem karoltuk \olna annak idején a Missio hatóság előtt az ő ügyet. Sz«rfe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom