Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-30 / 26. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. A magyar hitvesnek, édesanyának, honleánynak mintaképe a református vallásnak valódi, igaz hive Lorántffy Zsuzsámra. Mindezekért pedig az élet minden körülményei közt, jó és ibalsorsban egyaránt kitartott. ősei Kálmán király uralkodása idejében Olaszországból jöttek be hazánkba; itt letelepedtek, új, magyar nevet vettek fel, amelynek aztán századokon át tiszteletet, becsületet szereztek. A Lorántffyak mihelyest a hit javítás, a reformáció hazánkba' is bejött: azonnal az evangéliomi tiszta vallásra tértek át. Azután meg századokon át a református vallás legnagyobb pártfogói voltak. A Lorántffy Zsuzsánna atyja: Lorántffy Mihály nagy vagyont szerzett. Leányát, Zsuzsannát, a nagy vagyonhoz méltóan nevelte hitben és tudományban egyaránt. Lorántffy Zsuzsánna korán árvaságra jutott, mikor még csak serdülő gyermek-leányka volt. Kis testvéreit is neki kellett gondozni. Az életnek nehéz gondjai értelmét korán megérlelték. A fiatal leány rendkívül komoly volt, a mellett a fényűzést, a hiúságot megvetette, habár módjában állt volna a legfényűzőbb életet élnie. De ő egyszerű volt, az is maradt ruházatában, ételben egyaránt. Házi dolgain kívül leginkább vallásos dolgok iránt érdeklődött; sőt később ő maga is irt egy vallásos tudományos könyvet. Nagyon szép nő volt, de testi szépségénél még szebb volt lelkének szépsége, fennsége, amellyel szinte felülmúlta korának többi hires nőit. Férfias lelkierővel és bátorsággal birt, bár sohasem kereste azt, hogy a férfiak munkájába, küzdelmébe vegyüljön; többet nem engedett meg magának, mint a mennyi jog és kötelesség a nőt megilleti. A ritka szépségű s nemes lelkű, gazdag leánynak messze földön nagy hire lett; jöttek is hozzá a kérők, kiválóbbnál kiválóbb ifjak, akik közül Lorántffy Zsuzsánna a legdáliásabb, legeszesebb, legtanúltabb férfit választotta férjéül: Rákóci Györgyöt, ki még alig volt 22 éves s már is Borsod megye főispánja volt. 1616 április 18-án keltek egybe, a mind testi, mind lelki szépségre egymáshoz teljesen illő házasok s a legnagyobb boldogságban éltek Lorántffy Zsuzsánna sárospataki várában. A fiatal asszony kitűnő gazdasszonynak bizonyúlt. Háztartásuk ügyét maga vezette. Sokan példát vehetnének a mai nők közül tőle. Lelkét, szellemét nem hiábavaló, költséges mulatságokkal szórakoztatta, hanem hasznos müvek olvasgatásával tökéletesítette magát a tudományokban; hitét meg vallásos művekből erősítette. A fiatalok boldogságát mindjárt házaséletük elején megzavarták a rokonok, kik a Lorántffy Zsuzsánna birtokáért port indítottak, ami csak 13 év múlva ért véget reájuk nézve szerencsésen. Majd pedig harcba kellett szállania az ifjú férjnek a Haza és vallás védelmére. Ugyanis a rómaikathólikusok a protestánsokat ismét üldözték, templomaikat, iskoláikat elvették; a protestánsokat ki akarta irtani maga a király II. Ferdi- nánd is, ki velők együtt a haza alkotmányát is megakarta semmisíteni. E miatt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem fegyvert fogott ellene s Rákóci György sziv- vel-lélekkel csatlakozott hozzá. Fiatal neje nem marasztotta, bár gondolhatta azt is, hogy férje elvész a harcban; sőt ő még maga biztatta, bátorította a küzdelemre, midőn látta, hogy az sajnálkozással hagyja otthon fiatal nejét, ki aztán nagyon örvendett, mikor férje visszatért hozzá épen, jó egészségben, a harc bevégezte után. Ettől kezdve 10 évig Rákóci György nem is moz- dúlt ki az ő családi otthonából, Sárospatakról. Végtelen boldogságban töltötték ezt a tiz esztendőt. Itt születtek Samu, György és Zsigmond nevű gyermekeik. Azután életük örömitalába ürömoseppek is vegyültek. Meghalt első szülött fiuk: a kis Samu. A szerető szülők szive majdnem megszakadt utána. Ezután már csak a két kisebb fiú közt osztották meg szülei szere- tetiiket. Györgyöt és Zsigmondot a sárospataki iskolába járatták, mely iskolába kitűnő tanárokat hozatott Rákócy, kiket ő fizetett; a szegény tanúlókat segítette, a külföldi iskolákra küldte tovább tanúlni, templomot építtetett, melyben az istenitiszteleteken nejével együtt a nép közt ülve vett részt, nem pedig külön székbe ültek, mint ma szokás a főbbrendü embereknél; nyomdát állíttatott Sárospatakon, melyben csakis protestáns vallásos műveket nyomtak, melyek Íróit Rákócy fizette. Mindezek mellett fényes udvart tartott, hova a legelőkelőbb főurak szívesen küldték fiaikat s leányaikat. A fiaikat azért, hogy mint apródok a Rákócy György udvarában, vitéz katonákká, igaz emberekké váljanak; leányaikat pedig azért, hogy a Rákócyné Lorántffy Zsuzsánna minta háztartását elsajátítsák, ott művelődjenek, hogy ők is idővel olyan derék asz szonyok lehessenek, amilyennek Lorántffy Zsuzsán- nát ismerték. E közben Európában nagy vallás háború dúlt, de a keresztyének most nem a törökkel viaskodtak, mint a keresztes háborúk idejében, hanem maguk közt; rómaikathólikusok és protestánsok ádáz harcot vívtak egymás ellen; amazok voltak a támadók, emezek meg védték magukat, hitüket, vallásukat. Ez időtájban meghalt Erdély nagy fejedelme Bethlen Gábor s az erdélyiek, mint a legméltóbbat az akkor élt jeles férfiak közül Rákócy Györgyöt, a Lorántffy Zsuzsánna férjét választották meg fejedelmükül, ki bár nem szívesen hagyta ott nyugodt csendes családi fészkét, de a haza és hithűség lévén mindenek előtt való fődolog előtte, elfogadta a trónt s mint I. Rákócy György fejedelem halhatatlan nevet vívott ki magának a haza és a protestáns egyház védelmében. I. Rákócy György 1631-ben foglalta el a fejedelmi trónt s bár a török s a német, (illetve a magyar király) eleinte nem is akarták elismerni és hadat vezettek külön — külön ellene, de Rákócy mindkét ellenfelét keményen megverte, mire aztán úgy a török, mint a Bécsben lakó magyar király is elismerték fejedelemségét. (Folytatása következik.)
