Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-23 / 25. szám
ij amerikai magyar re IfcififTrtfrfiitftifiiirrrii«- r~ • ADTA ™ LAPJA. A Pap Nélkülözhetetlensége.| it Irta: Dr. Ravasz László budapesti ref. püspök. 3' A legutóbbi időknek egyik legszomorubb jelenség az, hogy az egyház, azután a templom s épen azért* pap is sokak szemében feleslegessé válik. Úgy gondolják, hogy mind a három csak a múltból maradt emléfí, amit kegyelettel őrzünk addig, amig valamelyik terhűnkre nem válik. De mihelyt terhűnkre válik, különösen egyházi adófizetés révén, mindjárt tudtára adjuk, hogy nincs rá szükségünk. Ezzel szembe i 1 ngzik el megoldást igérőleg “Jez önmagát nélkülözhetetlenné tenni tudó pap” jelszava. Sok igaz lélek zavárba jön erre a szóra és a lel-fi- -■ pásztó rság prófétai ^rilemét félti tőle. Baj lett voltjp. ha a próféták arra néztek volna, hogy nélkülözhetét- lenek-e, vagy nem. Baj lett volna, hogy ha közszjtk- séget igyekeztek volna pótolni, olyanokat beszélvén!és .selekedvén, amiket a nép kíván. Konok büszkeséggel hordozták öntudatot, hogy ők a nép szemben feleslegesek, i.em a nép kegye, kívánsága szülte őket, nem kérdik, tetszik-e vagy nem tetszik az, hogy. ők vannak, ők jöttek, és voltak úgy. mint fulánk a seAen, mint ösztöke a vérző testben, a tövis a szívben, «sarkantyú a ló oldalában és a véső a márványkövön. ’€ Jaj volna nel i , ha a pap azzal igyekeznék nélkülözhetetlenné magát, hogy ilyen igényeket igyekeznék betölt«. amelyeknek már a vele szemben való támasztás? ’^megalázza. Jaj volna, ha egy. pap **}-.akarná nélíb. etetlenné tenni magát, hogjpusz- nék az árral, sí v. rtné azt, első és példaadó lenne a dekadenciába •, ai rontásban a demagógiában. Eg$* szóval olyan éne tAénekelne, aminőt az kíván, aki á kenyeret adja. Nem, a le ipásztor csak egy módon lehet nélkülözhetetlenné, ’('ír, hogyha nélkülözhetetlenné pette előbb az egy szí ’égés dolgot. Amelyik pillanatból ez iránt ébredt fel igény a gyülekezetben, amelyik“ pillanatban tényleg me\ élezték az emberek, hogy szükségük van Jézus ér butusra, — már nélkülözhetetlenné váh a pap. Ha egytigí házból csak egyetlen egy bezárt ajtón lehet megméhekülni, annak a bezárt ajtónak a kulcsa na' ;yon nélkülözhetetlenné leszen. Ha fel ismerünk egy betegséget és nyilván tudjuk, hogy egyet len egy orvosság menthet meg, az a kéz, amelyikSazt az orvosságot ide tudja nekünk nyújtani, nélkülözhetetlen kéz. Szóval a lelkipásztor nélkülözhetetlensége a Jézus Krisztus nélkülözhetetlenségén alapszik és olyan mértékben érvényes , amilyen mértékben tényleg Jézus Krisztust tudj lyujtani. »******************************************-5e ^ íjc I A Lancasteri Papi Értekezlet. * * ********************************************* Tegyük kitűzőt f czélunkká azt, hogy a REFORMÁTUSOK LAPJÁNAK minden lelkipásztor legyen munkatársa, — minden elő járó, minden gyülekezeti tag pe- Jig előfizetője. JÁR ÖNNEK MÁR A REFORMÁTUSOK LAP3A? A Reformed Church in the U. S. fennhatósága alá tartozó magyar ref. lelkészek e hó 11-13-ig tartották volt évi conferencziájukat Lancaster, Pa. városában. Ez a conferenczia a maga nemében MÁSODIK (és NEM ELSŐ, — mint a hogy egyesek tévesen hangoztatták beszédjeikben) _, ilyen összejövetele volt a Ref. Ghurchbeli magyar ref. lelkészikamak. Az első ilyen conferenczia a múlt évben, Máj. 18 és 19-án volt megtartva Pittsburgban a Y. M. Chr. Áss. épületében, a mely gyűlésen majdnem teljes számban megjelentek volt a Ref. Churchbeli lelkészek (huszonhármán) és résztvettek azon Főt. Dr. Richards zsinati elnök, — Dr. Souders, Dr. Schaeffer, Dr. Mickley, missioi tanácstagok, Dr. Bromer, Dr. Stiebitz theol. tanárok és mások. Csodálatos hogy egyes embereknek emlékezetéből ily hamar kiesnek ily fontos események! Mi azonban ezen kiigazítással tartozunk a történelmi igazságnak és — a jegyzőkönyvnek. A lelkészi conferenczia kizárólag szakértekezlet lévén, — annak vitatkozásai, tárgyalásai, egyetlen pontnak a vallásos irodalom ügyének kivételével, — szorosan magukat a lelkészeket érdeklik, a mennyiben e gyűlésen a lelkészek a lelki gondozás körébe tartozó speciális dolgokat beszélték meg. hogy a maguk átélt és leszűrt tapasztalatait közölvén egymással, — a lelkek gondozása terén sikeresebb munkát végezhessenek. Az értekezletre kizárólag Ref. Churchbeli lelkészek voltak hivatalosak, bár megjelentek azon egyes vendégek is, mint p. u. Kövér Sándor johnstowni bíró, ref. egyesületi elnök, .ki valóságos világi pap közöttünk, nem sajnálva soha fáradságot és költséget, hogy részt- vegyen minden olyan összejövetelen, a melyen magyar és református vonatkozású ügyek tárgyaltatnak, — továbbá Murányi János philadelphiai, Vincze Károly carteret-cromei független lelkészek és mások. A főt. missiohatoság képviseletében Dr. Schaeffer missiota- nácsi központi titkár volt jelen, élénk érdeklődést tanúsítva a gyűlésnek egész menete iránt. Természetesen sok előkelő angol látogatója is volt a gyűléseknek, kik örömmel ragadták meg ez alkalmat arra, hogy a magyar ref. lelkészekkel megismerkedjenek. A gyűlést • Takaró Géza new-yorki ref. lelkész, — a keleti e. m. elnöke és Tóth Sándor oollegiumi tanár s theol. instructor készítették elő. £ Az értekezleten tartalmas és érdekes előadások hangzottak el, mint p. u. a Melegh Gyula előadása, ki a lelkészilátogatások fontosságáról értekezett, — Tóth Mihály lelkészé, ki a secták terjeszkedéséről, Porzsolt Ernőé, ki az áttérendők előkészítéséről stb. beszélt. Az elhangzott előadások némelyike, mint értesülünk, meg fog jelenni az Árvaházi naptárban is. Lapunkban is szívesen közölnénk ezeket, de mivel szem előtt kell tartanunk azt, hogy a Reformátusok Lapja nem theo- logiai szaklap, — hanem egyházi néplap, — igy e miatt is, és térszüke miatt is, meg végül a miatt is, hogy az egyes előadások kifejezései külön magyarázatok iMHNI
