Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-09 / 23. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. IS KÜLÖNFÉLÉK. FŐT. DR. SOUDERS MISSIÓI KERÜLETI SUPERINTENDED UR HÚSZ ÉVES JUBILEUMI ÜNNEPÉLYE. A Főt. Dr. Souders Supt. Ur részére Homesteadon, Jun. 3-án megtartatni tervezett húsz éves Supe- rintendensi jubileumi ünnepély mind nyájunk végtelen szomorúságára a Főt. Urnák súlyos betegségére való tekintettel nem volt megtartható. A Reformátusok Lapja és a Központi Magyar Egyházmegye elnöksége által a fennti alkalommal megtartatni czélzott tiszteletnyilváni- ási jubileum terve azonban ezzel nem semmisült meg, csupán az másformában fog megnyilvánulodást találni. A Nt. Melegh Gyula mckees porti lelkész ur által kiküldött felhívásokra a legmelegebb érzésű válaszok érkeztek be a gyülekezetek képviseletében, úgy hogy tekintélyes összeg van már is együtt egy emlékösszeg czéljaira. A jelen zavaros bizonytalan helyzetben és a bennünket magyarokat oly igen jellemző széthúzás miatt azonban le kell mondanunk annak reményéről, hogy akár ezen, akár bárminő nemes vagy nagyszerű mozgalomnak kivitelében is egyesülni tudjunk. Magunk részéről azért azt hiszük, hogy kinek kinek legnagyobb boldogságára az fog szolgálni, ha a maga jókívánságait külön juttatja el a Főt. Superintendens úrhoz, mert abban az egyben mégis, hogy tiszta szívből felgyógyulást kívánunk számára, — mindnyájan együtt érzünk. Az akczio állásáról egyébiránt akár Nt. Melegh Gyula akár Nt. Horváth Sámuel lelkész ur szívesen tájékoztatják azokat, a kik felvilágosításért hozzájuk fordulnak. A Reformátusok Lapja megtette kö-j telességét, hogy a főt. Supt. ur ju bileumi ünnepélyére felhívta a: amerikai magyar reformátussá; figyelmét. Az akczioban való részf vétel, vagy részt nem vétel, __ k: nek kinek legyen saját benső ügyi Hisz nem is volnánk magyarok, bármiben is öszszetartanánk. Ne: de, úgy van?! AZ AMERIKÁI MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA SZÉCHÉNYI BARETTJE NEWYORKBAN. Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara által gróf Széchenyi László, Magyarország amerikai követe tiszteletére rendezett diszebéd jelentős társadalmi és politikai esemény az amerikai magyarság történetében. Jelentős volt a diszebéd nem csak azért, mert azon az amerikai közélet számos kitűnősége megjelent, ami mindenesetre nagy társadalmi eredmény, hanem fontos eseménynyé vált főképpen azoknak a nagy horderejű beszédeknek a révén, amelyek ott a fehér asztalnál elhangzottak. | Az egész est legkiemelkedőbb és legje- jjntősebb eseménye volt Otto H. Kahn, a Kűhn, Loeb & Co. vezető cégtagjának, en- aVk a világhírű amerikai bankárnak Ma- ^ferországról mondott beszédje. Otto H. KfBm a Morgan-cég mellett Amerika leg- hájjfelmasabb és legbefolyásosabb bankcégének élén áll, összeköttetései az egész vidfe pénzpiacára kiterjednek, de más- résSÉ mint filantropista, a művészetek és az Irodalomnak nagynevű mecénása is, Kai® köztiszteletnek örvend széles e világon. Megrázó szavakkal ecsetelte Magyarország tragikus sorsát, az igazságtalanságot, amelyet rajta elkövettek és egybenyílna határozott reményének adott kifejezést, hogy Magyarország ismét vissza fogjál, nyerni végi határait. Otto Kahn beszédében ezeket mondta: Ejfök ur, a Kamara tiszteletbeli tag- jáv#|való megválasztásomat nagy kitüntetésnek tekintem és azok a lelkes szavak, ámeneket hozzám intézett, büszkeséggel és hálával töltenek el. Egyúttal kérem higyfe el, hogy teljesen át vagyok hatva attofj' a kötelességérzettől, hogy mint a Kamara tagja teljes örömmel azon dolgoznám, hogy Magyarország és az Egye- süllPAllamok között fennálló viszony szo- ro|Mbá és bensőbbé váljék. (Taps.) Akik egybegyültünk itt ma este, majd- neM1 valamennyien amerikaiak vagyunk vaÄjr születésnél fogva vagy naturalizá- lárfrévén. Amerikához sziwel-lélekkel és teaés kizárólagossággal ragaszkodunk. Aiájeurópai ügyeket amerikai szempontból nÄzük. De az igazság szeretete az amerikanizmus legbensőbb lényege. Amerika Bföldi politikáját mindig a nemzetek kö- jjÉbti méltányos eljárás vágya inspirálta. Ríme, itt van egy régi, tehetséges, erőtel- ■is, müveit, szabadságszerető nép. Történtük dicsőségteljes békében és háborúban Igyaránt. Sokáig a nyugati civilizáció véd Bástyája voltak. Az emberi tevékenység minden terén fényesen megállták a helyüket és még most is az elsők között állanak. Azok közé az “élő nemzetek” közé tartoznak, akikről hajdanában Roosevelt elnök beszélt. Ama népfajok közül valók ők, amelyek a világ munkájához szükségesek s kiknek a világ hálával adós. Balsors Magyarországot a világháborúban azoknak az oldala mellé állította, akik szemheszállottak a joggal és az igazsággal. Gróf Tisza István, az akkori magyar miniszterelnök, erélyesen tiltakozott a háború megüzenése ellen. Mikor azonban Tiszát leszavazták és királyuk fegyverre szólította őket, a magyarok mint derék és lojális emberek teljes erejükkel harcolták. Tiszteletreméltó harcosok voltak. Az igaz vagy túlzott háborús kegyetlenségről szóló jelentések között nincsen egyetlen egy sem> amely a magyarokról szólna, Azt az ügyet, amelyért a magyarok síkra szállottak és fegyverszövetséget kötöttek, a világ erkölcsi erejének ellenállhatatlan hatalma ellenezte. Azt az ügyet le kellett győzni és az le is lett győzve. A magyarok letették a fegyvert. Teljes joguk volt ahhoz, hogy egy igazsáos békét reméljenek, egy olyan békét, amely noha súlyos áldozatokat rak vállaikra, mégis tűrhető legyen. Ezt ünnepélyes nyilatkozatokban meg is Ígérték nekik. Olyan békéről volt szó, amely a háborúknak véget vessen, olyan békéről, amely amennyire emberileg lehetséges, a háború okait megszüntesse. Ez volt az Ígéret. A teljesítés a trianoni békekötés volt. Területének kétharmadrészét elvették és azzal együtt sok nélkülözhetetlen nyers terméket. Uj határait kegyetlen szükkeb- lüséggel szabták meg, ésszerűség és méltányosság, gazdasági és történelmi tekintetek figyelembe vétele nélkül. A nemzetek önelhatározása elvének nevében, ama ürügy alatt, hogy azok a változtatások néprajzi vagy más jogos alapon szükségesek, a magyar nép millióit ugyanennek az önelhatározási elvnek flagráns megsértésével idegen uralom alá hajtották, plebiscitum nélkül. A Trianonban Magyarországra rákény- szeritett békeszerződés súlyos és durva megsértése a jognak és az igazságosságnak. Elfogulatlan és méltányos emberek ezt széles e világon mindenütt tudják és elismerik. A trianoni béke feltételei a világ lelkiismeretének kihivását jelentik. A “győzök” nem elégedve meg a sok pusztulással és bossziuállással, — fantasztikus reparációs követelésekkel léptek fel, és még mindig lépnek fel a teljesen elszegényített nemzettel szemben és igy megakadályozzák ama kitartó és erélyes törekvések sikerét, amelyeket a magyar kormány és a magyar nép erkölcsi ereje és hazaszeretete az ország talpraállitása érdekében kifejt. Isten mentsen meg attól, hogy a trianoni béke bűneit egy újabb háború bűneivel tegyék jóvá. A jognak és az igazságosságnak ellenállhatatlan buzogányával az újkori Botond az elnyomatás és igazságtalanság falába, amely Magyarországot ma körülveszi, hatalmas léket fog ütni és azon keresztül a magyar nép haladni fog ama szép és boldog jövő elé, amely ezt a nagy népet joggal megilleti. *) Nem csak az amerikai magyarság, hanem az egész Magyar Nemzet hálájára tette magát méltóvá ez a kiváló amerikai férfiú, — Otto Kahn, a ki bátran szem- beszállva az előítélettel és elfogultsággal, mely sokaknak, az amerikai vezető férfiak közzül a lelkét még ma is megszállva tartja, Magyarország igazaiért szállott síkra az amerikai közvélemény előtt. Köszönet és elismerés illeti meg az Am. Magy. Kereskedelmi Kamarát, hogy alkalmat adott ily nagy tekintélyű férfiúnak a megszólalásra, mint a minőnek Amerika- szerte el van ismerve Otto Kahn ur. Szerk.
