Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-09 / 23. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. A Reformed Church in the U.S. General Synodjának gyűlése. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja számára: IRTA: NT. HORVÁTH SÁMUEL ref. lelkész. Az amerikai egyetemes református egyház Május 23-án nyitotta meg huszonegyedik ülését Hickory, N. C. a Korinth református gyülekezet gyönyörű templomában. A gyűlést szerdán este a Generál Synod kiváló elnöke dr. Richards nyitotta meg isteni tisztelet keretében. Hatalmas beszédét eljöttek meghallgatni a távoli vidékekről, úgy, hogy a templom bizony kicsinynek bizonyult. Az isteni tisztelet után a delegátusok létszáma jelentetett. E jóval felül volt az ötszázon, aztán a tisztviselők választása ejtetett meg: elnök dr. Leonard, alel- nök dr. Apple, titkár dr. Stein. Az Egyház Növekedése. Az amerikai különböző vallásfelekezetek között a református egyház áll első hellyen a haladásban és növekedésben. Tagok létszáma óriási gyarapodást jelentett. A Synodi gyűlés örömmel győződött meg, hogy a hitélet, a vallásos buzgóság, az egyház iránti lángoló szeretet s tettekben is kifejezendő fejlődés, virágzás, oly meggyőző bizonyítékait szolgálja, melyek előtt meg kell hajolnia még annak is, akit nem egyszer elkedvetlenítenek a vallásos élet terén felmerülő, itt-ott súlyosaknak jelentkező tünetek és jelenségek. A belmissiói munkálatok tartalmas jelentése után dr. Bartholomew a külmissioról tartott beszédet. Beszédében rámutatott a szükségekre, amelyeket pótolni van hivatva a ref. egyház, aztán kijelölte az eszközöket melyek által hatalmas lendület állhat be a külmis- sió terén. Ez idő szerint a misszionárusok tevékeny és áldásos munkát fejtenek ki úgy Kínában, mint Japánban. Kínában minden nyolcvan ezer lélekre esik egy missionárus, mig Japánban minden ötvenezer lélekre jut egy hittérítő. Japánban a ref. egyháznak van a legjobb és legismertebb főiskolája. A péntek estély előadáson egy kínai és egy japán tanuló tartott tanulságos előadást, s kérték az amerikai reformátusokat, hogy minél nagyobb erővel és áldozatkészséggel terjesz szék a hit világosságát, az evangyéliomot. A Synod hangulata oda terelődött, hogy a pogányok között a missioi munkát kétszeres erővel veszi fel, mert a kül- missióban rejlik a hitnek ereje, a vallásosság próbaköve, az egyházi munkásságnak koronája. A zsinaton a magyar egyházmegyéket, Takaró Géza, Horváth Sámuel, Kalassay Sándor lelkészek, Vi- tárius Béla, Pecsők Pál világiak képviselték. A második napon a zsinat tagjai Úrvacsorával éltek s aztán kezdetét vette a tárgyalás, amely annál könnyebben haladt előre, mert az egyes bizottságok jelentései könyvalakban ki vannak nyomva, s minden egyes küldött előre tiszta képet szerezhetett magának arról, hogy mit és hogyan kell elintézni. Este Dr. Schaefernek az előadása keltett általános figyelmet, aki nagy szónoki lendülettel fejtegette az amerikai protestántizmusnak a feladatait. (Folytatása következik.) Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja számára: Irta: Nt. Kalassai Sándor árvaatya. Annak az egyháznak, a zsinatáról, a* mely az amerikai magyar reformátusság ügyét nem csak felkarolta, hanem alkotmánya és törvényei értelmében az egyháznak a maga a szervezetében is megadta azt a helyet, amely az amerikai magyar református egyházakat méltán megilleti: irom ezeket a sorokat, amelyekben kérni akarom lelkésztársaimat arra, hogy az egyház egyeteme által szolgáltatott alkalmakat áron is megvegyék. Akkor, amikor szilárdan a mellett foglaltam állást, hogy egyházmegyei szervezetünk megtartását semmiféle körülmények között feine adjuk: teljesen tisztába voltam azzal is, hogy a mi körülményeink között szükségünk vari nem csak a külső, szervezeti kiépítésre, hanem azokra az eszközökre is, amelyek a belső, lelkiépűlés- nek a lehetőségét a legteljesebb mértékben biztosítják. A belső, lelki épülésnek egyik hathatos eszköze a lelkészi konferencia. Ez volt az oka annak, hogy sürgettem, hogy a mennyiben lehetséges, olyan lelkészi kon ferenciákat tartsunk, amelyek nem csak közelebb hozhatnak bennünket egymáshoz, hanem lehetőve teszik, azt, hogy azokkal a dolgokkal foglalkozzunk, amelyek alkalmasakká tesznek bennünket arra, hogy Istennek országát minél sikeresebben építgessük. A kik látó szemmel látnak, belátják, hogy a feladatoknak egész sorozata áll előttünk. Ezek közül némelyeket még az egyházi élet keretén belől nem is érintettünk, azokkal nem foglalkoztunk. A megváltozott viszonyok között, egy egészen új korszaknak a küszöbén, nem lehet mozdulatlanul megálla- nunk. A megállapodás a halál. Az uj viszonyok között uj eszközökre van szükségünk, hogy mindazokat a reményeket megvalósíthassuk, melyeket Isten fűz mindazokhoz, akik azon a mezőn munkálkodnak, amelybe Ő hívja a munkásokat. Egyetemes egyházunk belmisszioi bizottsága, a lancasteri főiskola, igazgatósága és a lancasteri egyházak áldozatkészsége lehetővé teszi, hogy közelből és távolból összegyülek^z- zünk s leüljünk Jézusnak a lábaihoz s felvértezzük magunkat arra a küzdelemre, amelyet meg kell, harcolnunk Isten országának az érdekében! Az az egyház, amely édes testvérként a legmesszebb menő áldozattal lehetővé tette, hogy Fel Lancasterbe.
