Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-04-14 / 15. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Csutoros Elek, Borsos István, Harsányi Sándor, Tóth Sándor és Virág István lelkészeknek ajkáról, — kik az egybegyült nagyközönség feszült érdeklődése mel­lett fejtegették a lelki építésnek előttünk álló nagy problémáit. Szeretnők mind az elhangzott szép előadásokat megörökítve látni lapunk hasábjain, — mert az előadá­sok mindenike meg is érdemelné ezt, — de sajnos erről le kell mondanunk térszüke és a miatt is, hogy a Por­zsolt és Borsos lelkészek előadásán kívül a többi elő­adók mind szabad előadást tartottak. A két előadó volt szives megígérni, hogy előadásuk szövegét átadják a Ref. Lapja részére, — és mi lapunk mai sz. ban közöl­jük is a Borsos lelkész ur érdekes felolvasását, mint példáját annak, hogy mily tökéletes, mily megértő az a viszony, mely a vonatkozó két egyh. megye kebelé­ben csoportosított gyülekezetek vezetőit és tagjait ál- talhatja. j Egyesületi v.t. gyűlés. A múlt hét folyamán tartott nagyfontosságu egy­házi gyűlések tartásának alkalma arra indította egye­sületünk elnökségét, hogy költségkímélés szempont­jából egyúttal megtartsa azt a rendkívüli vezértestü­leti és árvaházi bizottsági gyűlést is, melynek összehí­vását a az árvaházi iskola és kórház megépítésének nagyfontosságu ügye képezte, a mely ügyet odázni már úgy sem lehetett volna. Az elnökség ezen figyelmetes- sége folytán lehetővé vált az egyh. megyei gyűléseken való részvétel a v. t. nek azon tagjaira nézve is a kik más különben talán nem tudták volna magukat rá­szánni a hosszú ut megtevésére, — igy azonban, az egyesületi elnök felhívása következtéban, — úgy osz­tották be eljövetelüket, hogy mind az egyh. megyei, mind az egyesületi gyűlésen jelen lehettek és hozzá­járulhattak a felmerült fontos ügyek legjobb elinté­zéséhez. A v. t. gyűlés, mely a Fort Pitt Hotelnek egyik alkalmas termében tartatott meg, — Kövér Sándor el­nök tartalmas megnyitójával vette kezdetét, melyet természetesen buzgó ima előzött meg. Az elnöki meg­nyitó megmagyarázta a rendkívüli gyűlés összehívá­sának szükségességét, nevezetesen a convenczio elé terjesztendő alapszabálymodositasi javaslat egyes fon­tosabb részeit, valamint a tervbe vett és immár kivi­telre is megérett árvaházi iskola megépítésének ügyét. A v. t. tagjai nagy figyelemmel hallgatták Molnár István v. t. titkár gondos munkálatának felolvasását és alaposan megvitatták a jelenleg érvényben levő alapszabályoknak esetleges változtatást igénylő része­it, azon formában, amint a változtatásra vonatkozókig az egyes osztályoktól és az üggyel foglalkozó egyének­től javaslatokat kapott a titkári hivatal. A javaslat lényegében teljesen érintetlenül hagyja azokat az ala­pokat, a melyeknek fundamentumán felépült és nagy­ra fejlődött 25 év óta a mi egyesületünk, — mindazo­náltal mivel a folyton nagyobb hatáskörű és áldásos munkát végző egyesületünk tulajdonát képező árvahá­zunk fenntartása, fejlesztése fokozott értékű befekte­tést igényel, — igy a convenczio valószínűleg azon fe­ladat elé fog állíttatni, hogy az árvaházi évi hozzájá­rulás összegét vagy az alaptőke összegéből való e[sza­kítás, vagy némi csekély felemelt tagsági hozzájáru­lás összeggel biztosítsa, illetve fedezze. Hasonloképen némi fedezetet igényel az osztályok terembér és keze­lési költsége. Az alapszabálytervezetnek esetleg vál­toztatandó pontjait a legbehatobb részletességgel ta­nácskozták meg a v. t. tagjai. Ezután Kövér Sándor elnök felkérésére Kalassay Sándor árvaatya referált az árvaház belső életéről és az intézet elkerülhetlenül szükségessé vált fejlesztésé­ről, valamint az iskola és kórház megépítéséről. A be­mutatott többféle tervraj e szerint az árvaház tulajdo­nát képező gyönyörű teleknek délnyugati sajkában, mindjárt az utmelletti feljárónál volna felépítendő a száz gyermek tanítási czéljainak megfelelő emeletes tégla iskola épület, melyhez a tanerőket Pennsylv. ál­lam tanügyi hatósága adná meg. Természetesen a ma­gyar tanításról magyar tanító beállításával az intéz­ménynek magának kellene gonoskodnia. Előleges tá­jékoztatások szerint a tervbe vett épület 15-18 ezer dollárba kerülne, — de alig hihető, hogy ily hatalmas épiile, berendezéssel a mai draga építkezési viszonyok között 25 ezer dolláron alól elő előállítható lehessen. Az árvaatya természetesen határozott intézkedéseket a maga kezdeményezéséből nem kívánván tenni, — a v. t. előtt nem is feküdt pontos és elizgazito költség- vetés. A v. t. Horváth Sámuel biz. tag indítványára úgy határozott, hogy kéressék fel a Board of Home Missionnak pénztárnoka, ki az egyh. főhatóság meg­bízott tisztviselője arra nézve, hogy építkező gyüleke­zetek részére tervrajzokkal és költségvetés készítéssel foglalkozzon, tehát ő kéressék fel arra, hogy készítsen árvaházunk részére is alkalmas épületre szoló költség- vetést és rajzokat. Az árvaatya felhatalmaztatott arra, hogy részben az árvaházi konyha ellátásának eszköz­lése, részben termények előállítása végett bérelje ki a közeli 58 holdas farmot 250_800 dollárért, hogy igy nemcsupán a farm legyen fennti czélra használható, hanem az ott levő épületben ragályos természetű be­tegség esetén a megbetegedett gyermekek is elkülö­níthetők legyenek. Mivel egy ilyen jótékonysági intéz­mény fenntartásánál elkerülhetlenül szükséges az ada­kozások minél szélesebb körben való nyilvános nyugtá­zása. — felhatalmazza az Egyesület az árvaatyát ar­ra, hogy a nyilv. nyugtázásokat valamely magyar nyomdában elkészíttesse és az igy kinyomtatott ive­ket a Reformátusok Lapjában, mint Egyesületünk hi­vatalos lapjában, annak árvaházi melléklete gyanánt megjelentesse. Ezen lapmellékletekből kellő példány­szám fog nyomattatni úgy hogy ez ivekből fog jutni azoknak is, kik ismerőseik körében azokat terjeszteni kívánják. Horváth Sámuel egyh. m. elnök tolmácsol­ja az egyh. m. gyűlések azon kérését, hogy készíttes­sen az E. alkalmas perselyládácskákat, a melyek a templomokban volnának kifüggesztve és a melyekben adakozás tevésre alkalom nyujtatnék a templomokból kijövő gyülekezeti tagoknak. A v. t. örömmel fogadja

Next

/
Oldalképek
Tartalom