Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-02-17 / 7. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. CRESCENT, 0. ÉS VIDÉKE. Administrator: Nt. Kozma Mihály. Böjti Úrvacsora Osztás. 1923 február 25-én, vasárnap reggel, 10:30 órakor, istenitisztelet keretében lesz megtartva Crescenten a Böjti Úrvacsora Osztás. Felkéretnek a testvérek, hogy egymásnak tudomására adják e hirt, hogy méltóképen mindnyájan elkészülhessenek. Presbitériumi gyűlés lesz tartva a délutáni isteni tisztelet után. A délutáni is tenitisztel'et 3:00 órakor lesz megtartva. Keresztelés. Február 4-én keresztelte- tett meg Kozma János és neje Hegedűs Borbála kis leányok Vilma és Jolánka nevekre. Keresztszülők lettek Tordai András és neje Polgár Zsuzsánna. DAYTON, O. Lelkész: Nt. Azary János. Petőfiest. Január 28 án, vasárnap ünnepelte a daytoni magyarság a Lórántfy Zsuzsánna nőegylet fánkestélyének keretein belül halhatatlan nemzeti költőnknek, Petőfi Sándornak százéves születési év fordulóját. A megnyitó beszédet Nt. Azary Jánosné tartotta. Rövid, lelkes szavakban emlékezett meg Petőfiről, a költőnek az egész művelt világra kiterjedő jelentőségéről. A daytoni magyar asszonyok csak kötelességüket teljesítették akkor, midőn e fánkestély keretein belül rövid programot állítottak össze, a mely program mindenek előtt Petőfi Sándor emlékezetének szolgál. A megnyitó után Si- poss Vincze Petőfi szavalata, majd tiszt. Tóth Kálmán theológus úr celló szólója következett. Zongorán Nt. Azary Jánosné követte. A cello szóló után Lakatos Ferenczné és Maar Lajos adtak elő ügyes párjelenetet. Majd pedig tiszt. Tóth Ká>- mán adott elő néhány Petőfi dalt az ifjúsági kör zongoráján. Játékát a közönség lelkes tapsokkal hálálta meg. Petőfiről ünnepi beszédet tiszt. Vasady Béla theológus úr tartott. Beszédében megemlékezett az óhazai Petőfi éjszakáról: 1922 Szilveszter estélyéről. Hamvas József versben megirt Petőfi életrajzából olvasott fel szemelvényeket. Előadása végén hangsúlyozta, hogy Petőfi ép úgy az otthon élő magyarságé, mint az Amerikában haldokló magyar nyelvet beszélő kivándorolt testvéreké. A beszéd után Szűcs Emma és Mencsik Juliska magyar tán- czpkat adtak elő eredeti ügyességgel. Hegedűn Palágyi Elek, cimbalmon Borbély Jenő, bőgőn N. N. követték őket. Vasady Béla szavalatai után (Petőfi: “Megy a juhása szamáron,” “A tintásüveg,” “A hazáról,” “Nemzeti dal”) Nt. Azary János Ur záróbeszéde következett, mely után mindnyájan, a kik még az óhazát láttuk és ismerjük, szinte úgy éreztük, hogy vagy mi vagyunk valahol ott a Nagy Alföldön Kis Körös tájékán, vagy pedig Petőfi Sándor lelke mi közöttünk. Az ifjakat azonban már a jó magyar asszonyok által készített fánk illato foglalkoztatta s valóban, rövid pár perc alatt gondoskodtak arról, hogy a fánknak csak az illata maradjon meg. Dr. Souders, Superinl úr Daytonban. A Central Theological Seminary szokásos missziói konferenciájára Dr. Souders Superintendens úr is lejött Daytonba és egy egész szombat estét (Febr. 3-át) és vasárnapot (Febr. 4-ét) töltött el a daytoni reformátusság között. Február 2 án, pénteken d. u. a Seminaryban tartott szép angolajkú hallgatóság előtt tartalmas beszédet a magyar munkáról. Szombaton este be egész a késő éjjeli órákig tanácskozott az egyház presbitériumával, buzdítva a presbitérium tagjait a lankadatlan evangélizáló munkára. Vasárnap d. e. a vasárnapi iskolában a gyermekekhez intézett beszédet, a d. e. istentiszteleten belül pedig az Ap. Csel. 4 ik részének 19-20 versei alapján prédikált rnegka- póan. “Légy megtartója a testvérednek,” hangzott az intés a lelkes öreg férfiú ajkairól a gyülekezet minden egyes tagjához. Az ifjak énekkarának éneke után Tóth Zsuzsika a Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet nevében hatalmas és szép virágcsokorral kedveskedett az amerikai magyar reformátusokért oly sokat fáradozó öreg férfiúnak. Dr. Souders könnyes szemekkel köszönte meg a daytoni nőegylet megemlékezését. “Lehet, hogy már nem élek annyi évet, mondotta, a hányszál virágot e csokor magába foglal, de a hátralevő éveimet is arra fogom felhasználni, hogy az Ur Jézus Krisztus nevében, ott a holszükség rá, szolgálataimmal segíthessek.” A szerető mennyei Atya kisérje áldásaival ez ősz keresztyén férfiú minden lépését. DETROIT. MICH. Lelkész: Nt. Tóth Mihály. A presbyterek ismerkedési estélye. A detroiti református egyház presby- terei a múlt vasárnap tartották disznótorral kapcsolatos ismerkedési estélyüket. A zord hideg idő dacára is elég számmal gyűl tek egybe az egyház tagjai és ismerősei. A szokottnál bizony egy kicsit emelkedettebb hangúlatban kezdődött meg a közvacsora. Az első fogás után, ami kitűnő kolzsvári káposzta volt, Kendi Ferencz emelkedett szólásra s talpraesett beszédben ismertette az estély célját. Beszédjét viharos taps követte. Aztán egymás után szólította föl a következőket: Tiszt: Tóth Mihályt, Jóó István főgondnokot, Bartha Imrét, Paszternák Mártont, Ficsor Lajost, Bolla Albertet, Tóth Dánielt és Tukacs Gedeont. Köz ben a református énekkar egy pár igen szép népdalegyveleget adott le szép összhangban. A női egyesület tagjai kitűnően elkészítették és felszolgálták a kolbászt, hurkát stb. s bizony mindenki jó étvággyal' fogyasztotta azt. Az estélyre a következők adományoztak egyet s mást: Tukacs Gedeon, Tóth Ferencz, Rákay Bertalan, Tóth Dániel, Nagy József, Mándi Bálint, Kendi Ferencz, Bartha Imre, Tóth József, Kiss Endre, Kántor János, Kulcsár Sándor, Török István, Nánássy Dániel, Pores Miklós, Klanicza Pál, Tamás Pál, Ruzsás József, Szegő Pál, Mészáros Sándor, Bolla Albert, Nagy Lajos, Rév. Tóth Mihály, Miskolczy Sándor, Katkó Ferencz. A disznótoros közvacsora vidám hangulatban be nyúlott a késő ejfélutáni órakba s aki ott volt, az kedves és kedélyes jó estét töltött. Bár x presbytereknek nem az volt a céljuk, hogy ez alkalommal pénzt is csináljanak, mégis lesz az estélyen vagy 100-125 dollár haszon. Hát ez is jó különösen akkor, ha nem is várják. Levél az esperes úrtól. A detroiti református egyház lelkésze a következő levelet kapta a napokban Nt. Kalassay Sándortól, a nyugati egyházmegye esperesétől: “Nagy lelki örömmel olvastam azt x híradást, a mely a január 21-ki közgyűlésről megjelent. Nagy lelki örömmel olvastam pedig azért, mert ez a jelentés olyan mozzanatokról emlékezik meg, amelyekhez hasonlók nem igen történtek még meg az amerikai magyar reformátusok egyházi életében. Ezek alatt a mozzanatok alatt azt a felemelő és igazán Krtsztus lelke szerint való eseményt értem, amikor Mészáros Sándor és Károly testvéreink az Urnák szent asztala mellett jelentették be, hogy újra tagjai lesznek annak az egyháznak melytől téves i nformációk alapján szakadtak el! A legnehezebb dolog a világon a tévedésnek a beismerése! És aki ezt megteszi, aki nyilvánosan, Isten és az emberek előtt felemelt fővel jelenti ki, hogy egy, vagy más dologban tévedett: az kezében tartja a menyországnak a kulcsát. Nagytiszteletű lelkész úr! Kérem üdvözölje nevemben is a mi testvéreinket és adja tudtúl nékik és általuk mindenek nek, hogy nagyon jól esik nékünk is, hogy komolyan gondolkozva s tényeket látva megismerték azt, hogy Én, aki egy egész életet töltöttem el a magyar reformátusságnak a szolgálatában: nem akarhattam és nem is akartam olyan veszedelmet hozni ami sok küzdelmes munkánk eredményére, amely azt elpusztítsa. Sőt inkább azt akartam, hogy az új viszonyok között a fejlődésnek az utján haladjunk tovább s minél több jót cselekedhessünk az anyaszentegyház javára és Istennek dicsőségére! Isten hozza vissza miközzénk mindazokat: akik elég erősek a hitben arra, hogy megösmerjék tévedésüket! Minő felemelő dolog az atyafiaknak békességben való együtt lakozásuk! Isten áldásának kívánásával vagyok atyafiságos szeretettel Kalassay Sándor, esperes. Ehhez a levélhez nem igen kell kommentár. Világosan kitűnik ebből, hogy az !
