Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-02-11 / 6. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. pott kabátra veszem az újat. így biztos, hogy az idegenek nem fognak kopott kabátom miatt megszólni s a hideg ellen is meg vagyok kellő képen védve. Hát ez a magyarázata ennek a pótszentelési csudának. Mikor a dolgok lényegével nem ismerős hitcserét elkövetett magyar reformátusságot kell kielégíteni, a kkkor a kopott kabátban, mint kálvinista papok fognak szerepelni. Mikor pedig idegen környezetben, az epis- kopális amerikaiak előtt kell megjelenniök, akkor megfordítják a gallérjukat pápista módra, mellüket bevonják fekete posztóval, a tehetősebbek pedig fekete selyemmel s mint episkopális papok fognak szerepelni. A valóságban episkopális papok lesznek ugyan, de néktek, szegény kálvinisták, ezt tudni nem kell. Az a fő, hogy minél többen kövessétek őket ebben a hitcserében, mert akkor nékik is nagyobb lesz a gázsi s az új kabát a hideg napokban jobban fog melegíteni. 3. Azt mondják továbbá, hogy templomaitok megmaradnak ezután is kálvinista templomoknak. De miért kell akkor ezeket a templomokat újra szenteltetni? Hiszen úgy tudjuk, hogy mindenik fel volt már egyszer szenttelve, vagy a hogyan nálunk mondják, avatva, becsületes kálvinista szertartás szerint. Hát, tudjátok, ezt azért kell episkopális szertartás szerint újra szentelni, mert az a templom episkopális felfogás szerint eddig nem is volt igazi keresztyén temp lom. Csak akkor lesz azzá, ha az apostoli eredetű episkopális püspök episkopális szertartás szerint újra szenteli. No most már aztán igazán amerikai magyar episkopális maszlaggal elkábitott kálvinista kell ahoz, hogy elhigyje, miszerint az episkopális püspök ezt a templomot magyar református templomnak szentelte fel ismét. Dehogy is annak! Episkopális templomnak szén telte ő azt fel! Még pedig olyannak, amelyikben ezután hithü református lelkipásztor nem oszthat Úrvacsorát és nem keresztelhet, csak éppen úgy, mint ahogyan nem oszthat Úrvacsorát és nem keresztelhet pápista templomban. De hát ezt nem mondják ám meg néktek nyíltan, mert igen jól tudják, hogy akkor igaz kálvinista nem menne bele többet. Ez pedig a hittagadó papoknak nagy keserűséget okozna. Ámbár egyik-másik nyíltan hirdeti, hogy nem baj az! Ha három egyháztagja marad is, az episkopális püspök akkor is bőkezűen gondoskodik fizetéséről. Már pedig ez a fő! A nép? Az csak másodsorban számit. Ha van, jó. Ha nincs, az se baj. A fizetés úgy is meg jön. (Folytatása következik) IlOTH JÓZSEF ÉS FIA BANKHÁZA 39 éve szolgálja a magyarságot becsülettel. 401 Jerome Street. McKeesport, Pa. A legszigorúbb állami felügyelet alatt. Pénzküldés a naponkénti árfolyamon. Hajó jegyekeladása. Közjegyzői iroda. Mindenféle hazai és amerikai jogi ügyek ponto« és lelkiismeretes intézése. A Roth Bankhoz mindenki a legteljesebb bizalommal fordulhat! A Reformátusok Lapja számára irta: LAKY ZSIGMOND, new brunswicki ref. lelkész. New Amstterdam hajó. 1922 Jan. 7-én. Háború előtt a Református Világszövetség tagjai között a magyarországi Református Egyház volt a legerősebb, a legnagyobb. A háború UTÁN ez az egyház lett a legszerencsétlenebb helyzetben levő. Az országgal együtt szétdarabolták az egyháznak a testét is. Kétségbeejtő helyzetében a testvéregyházak, közöttük az amerikai Prezsb. egyház siettek segítségére,__erősítve lelkileg és anyagilag. A Prezsb. egyház legfőbb fóruma, a General Assembly, már 1919-ben megbízta volt az amerikai munkára kinevezett bizottságát azzal, hogy vonja munkakörébe Magyarországot is. A bizottság ezt meg is tette. A rendelkezésre állott segélyalapból juttatott a magyarországi és erdélyi ref. gyülekezeteknek is. Jellemző a Prezs. egyház önzetlenségére, hogy az anyagi segély kiosztásában nem uj gyülekezetek létesítése, hanem kizárólag a szükséget szenvedő testvér egyház felemelése, megsegítése volt a kitűzött czélja. Az európai prot. egyházakat segítő bizottság két évi munka után, az 1921-iki évi Gén. Assembly előtt a következő jelentést tette: — “A bizottság Magyarország és Erdély prot. gyülekezetei részére szavazott meg segélyösszegeket. A magyarországi ref. egyház részére megszavazott segély összeg átutalásában némi nehézségek álltak elő, az u. n. (amerikai Fiiggetlenkedő) egyházi mozgalom miatt. Az ebből eredő félreértések még mindég fennállanak, kielégítő elintézést nem nyertek, — s a megértésnek és békés együtt működésnek akadályozói. Erdélyben, mely most Romániához tartozik, — a protestánsok száma 1,526.597. Ebből 412,000 lutheránus, — 70 ezer unitárianus. A görög orthodox egyház a fejlődés megakadályozója. A székelyek, kik nagyobbára a luth. egyház hívei, hajlandók \oltak az uj hatalomnak letenni a hüségi esküt. A magyarok ezt nem akarták megtenni, — ezért iskoláikat bezárták, egyházi birtokaikat elvették, papjaikat bebörtönözték. A románok azt állítják, hogy a magyar reformátusok politikai oÚtban az ó haza felé...
