Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-12-16 / 50. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 7 I A NEW YORKI REFORMÁTUSOK ÖRÖMNAPJA. * *****************************-X***4f-****************************-X-*******-X-******************^ örömnapnak mondom Nov. 29-ét, a hálaadás napját, mert ez a nap tényleg az örömnek volt napja a newyorki és hiszem hogy az egész amerikai reformátusság szá mára. Ezen a napon volt ugyanis Nt. Dr. Takaró Géza newyorki esperes-lelkész úrnak beiktatása. A gyülekezet tagjai mindent elkövettek, hogy nagynevű lelkészüknek beiktatása minden tekintetben megkapó és szép legyen. Ez a buzgóságuk teljes mértékben sikerült is. Mi, akik részt vettünk a beiktató ünnepségen igaz szívvel teszünk bizonyságot erről. A beiktató ünnepség este hét órakor vette kezdetét. A szép 69 utcai templomot egészen megtöltötte a buzgó hívek serege. Nagyon vonzóvá tette a templomot a sok-sok virágcsokor. A legnagyobb csokrot a Nőegylet ajándékozta. Gyönyörű csokorral kedveskedett Somogyi Jánosné, Medve Jolánka, Jászoly Mariska, Martin Piroska, Garan Lajos és Vitárius Gyula. Ebbe a szép keretbe aztán gyönyörűen illeszkedett a beiktató ünnepség. A gyülekezeti ének után Nt. Csepke István, chrome-i lelkész aki a független egyházakat képviselte a beiktatáson, bibliaolvasással nyitotta meg az istentiszteletet. Az imádság szárnyán Nt. Thegze László passaici lelkész emelte fel szivünket az örökkévaló Isten felé. Majd az új lelkész Nt. Takaró Géza tartotta meg ünnepi beszédét, János apostolnak Mennyei Jelenésekről Írott könyve 21. részének 1, verse alapján: “Ezután láték új eget és új földet.” Beszédében Harding elnök úr hálaadásnapi felhívásának eme szavaiból indult ki: “Egy nagy válság következményeinek árnyékában élünk.” Művészettel, azzal a nagy művészettel, amellyel ő tud beszélni, tért át azután beszedőnek gerincére, arra, hogy miképpen szabadulhat ki a mai világ eme nagy válságból és miképpen láthatja meg az új eget és az új földet? Meg kapóan mutatott rá arra, hogy csakis új emberek által, hivő, komoly keresztyén lelkek által! Itt emelte ki azután az ő munka programmját, amely nem lehet más, mint Isten segítségével tanítványokat gyűjteni Krisztus számára. Éhez a munkához kérte a gyülekezet megértő szeretetét. Igazán nagyon sajnálom, hogy nem sajátítottam el a gyorsírás tudományát, mert igy csak gondolatmenetét tudom visszaadni a beszédnek. Másfelől azonban igaz, hogy ha papírra tudnám is vetni a beszédet, — akkor se tudnám elérni a sziveknek azt a megmozdulását, amit Takaró lelkész úr elért, mert az ő előadását nem tudnám hozzáadni a beszédhez. Ez pedig nagyon fontos Takaró lelkész úrnál, mivel ő szivének egész melegét, egyéniségének teljességét adja beszédeiben. Nehéz feladat várakozott a nagyszerű ünnepi beszéd után Nt. Tóth Sándor lan- casteri professzor úrra, aki a hivatalos egyház nevében iktatta be Takaró lelkész úrat. Tóth Sándor professzor úr azonban, mint mindég, úgy most is gyönyörűen oldotta meg a nehéz feladatot. Beszédének központja Pál apostol troási látomása volt. Mikor ugyanis nagy minziói munkájában Pál apostol Troásban volt, — egy éjszaka látomást látott. Egy Macedóniai férfit látott, aki igy kérlelte őt: “Jer által Macedóniába és légy segítségül nékünk!” — Az amerikai reformátusság vezetői is ezzel a kéréssel fordultak Takaró lelkész felé, amikor őt megismerték, hogy jöjjön át Amerikába és legyen az ő segítségük. Megköszönve azt, hogy ő meghallgatta a kérő szót, munkájára Isten áldását kérte és beiktatta esperes — lelkészi állásába. Végül Nt. Laky Zsigmond new-bruns- wicki lelkész úr, aki a presbiteriánus lelkészek nevében volt jelen az ünnepségen, megáldotta az új lelkészt és gyülekezetét. Boldog örömmel énekelte a nagy gyülekezet a záró éneket 137 dicséret 6 versét és a Himnuszt. Nagyban emelte az ünnepség szépségét Sámson Mária opera énekesnő és Szántó Gáspár továbbá Szántóné pávai Sidó Etelka operai énekesek énekelőadásai. Mielőtt átmennék az ünnepi vacsora leírására, hadd Írjak néhány sort Nagytiszteletű Takaró Géza espereslelkész úr eddigi életéről. 1881 dec. 4-én Izsákon született Pest vármegyében, mint tizenhárom testvér közül a hetedik. A középiskolát Kecskeméten, a theologiát pedig Budapesten végzi el. Majd Edinburgban, Skóciában folytatja tanulmányait. Itt úgy elsajátítja az angol nyelvet, hogy később mint az egyetemes magyar református egyház képviselője, a nagy nemzetközi konferencziák egész sorozatán vesz részt Német, — Francia — és Olaszoországban, Skóciában, Angliában, Sveicban, Belgiumban és Dániában. Fő munkásságának központja azonban a Budapest — Kőbányai gyülekezet és a magyarországi belmissziói mozgalmak. Mielőtt Budapest — Kőbányai lelkészi állását elfoglalta, Rákospalotán volt segéd- lelkész és Budapesten vallástan ár. A virágzó kőbányai gyülekezet az ő odaadó munkásságának gyümölcse. Családot 1912-ben alapit. Széleskörű irodalmi munkásságot fejt ki. Nagyobb művei. Egyiptom és: Igazi középpont. A traktátusoknak egész sorozata kerül ki tolla alól. Szerkesztője az Igazgyöngyök-nek a budapesti Egyházi Értesítőnek, a Reformációi Emlékkönyvnek, az Országos Protestáns Árvaházi Naptár-nak, stb. Ily nagy elfoglaltsága mellett is tud magának időt szakítani a tudományos kutatásra. Pál apostol útjait tanulmányozva, bentazza Szíriát, Palesztinát, Arábiát (Petreáig). Majd Egyiptomban tesz egy nagyszabású utazást. Ilyen széleskörű egyháztársadalmi és tudományos munkásság után a konvent őt küldötte ki Amerikába, a magyar református egyházak ügyeinek rendezésére. Ettől kezdve már ismeri az amerikai reformátusság az ő munkásságát. És adja Isten, hogy nagyon sokáig részese lehessen az ő buzgó munkásságának. Méltóképpen ünnepelte tehát a newyorki magyarság Takaró lelkész urat beiktatása alkalmával. Amint föntebb jeleztem a templomi ünnepélyt társas vacsora követte, az egyházi tanácsteremben. A vendégek 160-an voltak a vacsorán. A rendezők sajnos nem tudtak több helyet- biztosítani. A beiktatási ünnepségen szereplő lelkészeken kívül a társas vacsorán is, jelen volt még Nt. Ludmann Sándor Bridgeporti lelkész, továbbá Nt. Kovács Béla, Nt. Harsányi László lelkészek, Nt. Kovács Ferenc bloomfieldi theologiai tanár és e sorok Írója. De ott volt a new-yorki magyarság színe java is. A toast mesteri tisztet Berkó D. Géza főgondnok az Amerikai Magyar Népszava szerkesztője töltötte be. Utána Ludmánn Sándor bridgeporti lelkész köszöntötte az új lelkészt. A new-yorki magyar konzulátus nevében — a Washingtonban lévő főkonzul megbízásából — Sárossy titkár beszélt. Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, Kiss Emil bankár az általa képviselt hatalmas testület nevében mondott üdvözlő beszédet. A Szabadság részéről Horváth József, new-yorki szerkesztő beszélt. Majd az amerikai magyarság ismert alakja, a konvent ügyésze, Dr. Czukor szólalt fel. A*z Amerikai Vöröskereszt üdvözletét, amelynek az új lelkész buzgó harcosa, Kende Károly tolmácsolta. Én azonban mégis legjobban örültem a new-yorki másik gyülekezet, a 116. utcai egyház gondnokának, Pongó Zsigmond főgondnak úrnak, beszéde felett. Hiszen az ő, és Nt. Harsányi László lelkész úr jelenléte azt jelenti, hogy ezután a new-yorki magyar reformátusság életében egy új korszak kezdődik, a szeretet és megértés jegyé ben. Üdvözlő táviratokat küldtek Kövér Sándor az Amerikai Ref. Szövetség elnöke Father Beneventura, Alexy Lajos konzul, Nagy Emil betlehemi, Dr. Szilágyi philadelphiai és Dr. Nánássy perthamboyi lelkészek. Az amerikai magyar követség tanácsosának Dr. Pelényi János úrnak leveléből hadd idézzek néhány sort. Ő ezt Írja Takaró lelkész úrról: “Ha személyesen lehetnék jelen az ünnepélyen, úgy elsősorban az egyháznak gratulálnék, hogy sikerült nekik oly kiváló tehetségekkel biró lelkipásztort vezetésükre megnyerni.”
