Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-07-01 / 26. szám

2

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

mire a toastmester, tiszt. Bőtty János theológus fel- ban is annak hitehagyott apostolainak. A Presbitérium egyszivvel — lélekkel azt jelentete ki, hogy “Dayton- ban nincsen helyük az ilyeneknek.’’ Erre az egyház lelkésze is beszédet mondott. A diszebédről, amelynek elkészítésében és kiszolgálásában az alábbiak foglalkoztak: Bállá Istvánná, Baranyi Józsefné, Kovács János- né, Maár Imréné, Lakatos Ferenczné és Lőrincz Mi- hályné, valamint Hannus Jánosné, Banga Boriska és Tóth Zsuzsámra, — a délutáni ist. tiszteletre vonultak be a vendégek és az egyház hivei. Ezt is Horváth Sámuel lelkész végezte, szép prédikáczióval táplálván a kegyes hívek lelkét.

Az örvendetes és emlékezetes napot az esteli ünnepélyzárta be, amelyet a Lorántffy Zsuzsánna Jótékonysági Nőegylet rendezett a Ref. és Ev. Egylet nagy termében. Gyönyörű estély volt ez! Élvezte a nagy termet szinültig megtöltött közönség a napnak örömét. Ott volt Horváth Sámuel lelkész is és talpraesett beszédben méltatta a nőegyletet kitűzött nemes céljáért és a jól megválasztott egyletnek történelmi nevéért. Az estélyt különben az egyház lelkésze Azary János nyitotta meg, körvonalazva azokat az eszméket, amelyekért a nő egylet megalakult és azt a nemes czélt, amely felé törekednie kell. A Keresztyén Ifjak Törekvő Társasága gyönyörűen énekelte el két szólamban a “Feljebb emeljetek, feljebb!” és “Kiaz, ki az, ki kopog?’ kezdetű énekeket. Meghatóan éenekelték el a Nőegylet tagjai közül negyvenen a “Gályarabok” énekét. Majd hegedű solot játszott még Farkas Károly.

A műsor lejátszása után a különféle adományozott tárgyaknak a kisorsolása következett, amely körül tiszt Azary Jánosné, Gergely Gersonné, Maár Imre, Hegedűs János, az egyház gondnoka és Becsi István presbyter szorgoskodtak; mig az Ice Cream és soda mellett Lőrincz Mihályné, Hannus Jánosné, Bécsi Istvánná és K. Kovács János és neje forgolódtak. A pénztárnál Bállá Istvánná volt. És mig az ebédhez a tortákat és más szükséges dolgokat tiszt. Azary Jánosné, Bállá Istvánné, Baranyi Józsefné, id. Hegedűs Jánosné, Hörcsik Pálné, Lakatos Ferenczné és K. Kovács Jánosné adományozták, addig a kisorsolt tárgyakat a következők adták össze: tiszt. Aza*ry Jánosné, Banga Boriska, Baranyi Józsefné, Bécsi Istvánné, Fekete Sán- dorné, A. Hörcsik Jánosné, özv. Hegedűs Erzsébet, Kis Mózes Lajosné, Lőrincz Mihályné, Mács Jánosné, Tóth Zsuzsánna, Hannus János, Lukács József és Lőrinczy Géza. Külön adományt adtak: Barát Sándor $4.75, Mencsik Ferencsik Ferenczné $2.00; 1—1 dollárt Angi Istvánné, Berki Mihályné, ifj. Cseh Gyuláné, Kocsis Sándorné, Mali Gyuláné, Silai Bábor, Bizeli Erzsébet és Vizeli Gáborné; 50—50 centet Kaskó Istvánné, Sike Gézáné és Tóth Andrásné. Az estély anyagi haszna meghaladta a száz dollárt.

Meg kell emlékeznünk még e helyen arról a nagyszerű fogadtatásról is, amelyben az egyház lelkészét és családját megérkezésekor az egyház hivei, sőt mondhatni az összes daytoni magyarok részesítették. A fo- gadtatási nagy banketen több amerikai testvérünk is jelen volt, igy többek között Dr. Christman, a városnak egyik vezető émbere. A fogadtatási ünnepélyt az egyház derék gondnoka, Hegedűs János nyitotta meg,

szólitására Dr. Christman rövid asztali áldást mondott a dús eledelek felett. Majd sorra következtek az üdvözlő beszédek. A toastmester beszéde után Dr. Christman angol beszédére angolul válaszolt az egyház uj lelkésze, megköszönvén a szives fogadtatást. Ott volt a rom. kath. hitközség papja is, Vojnics plébánus ur és szívélyes szavakkal üdvözölte hitközsége nevében a lelkészt és családját; úgyszintén a kath. hitközség elnöke is Pohl János beszélt ama reményének adva kifejezést, hogy református és katholikus békességben fognak munkálkodni a közjóért. Az uj lelkész is ebben a szellemben beszélt. A Keresztyén Ifjak Társasága nevében Tóth Zsuzsika egy gyönyörű nagy virágcsokrot nyújtott át szép vers kíséretében a lelkésznek, melyet a lelkész rövid szavakban megköszönt. A Y. W. C. A.-nek is egyik női munkása, Miss Szűcs jelen volt és szép hegedű solot játszott. A fogadtatási ünnepélyről mindenki azzal a meggyőződéssel távozott, hogy a daytoni magyarság életében egy uj felezet kezdődik, *) Az uj lelkipásztor és a gyülekezet kölcsönös szent viszonyán nyugodjon meg a kegyelem szent Istenének miden gazdag áldása. Az uj lelkipásztor bölcsessége, tapintata és egész papi nemes charactere a fejlődés biztosítékát adja meg ezen nagyra hivatott de sok belső bajon általment gyülekezetnek. Szerk.

csodálatos lámpás.

Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja számára: Irta: — Ujlaky Ferencz loraini ref. lelkész.

A nyári iskolai tanítók figyelmébe.

“Az én lábamnak lámpása a Te igéd és ösvényemnek világossága” (119 Zsolt. 105 v.) e bibliai vers olvasásakor egy egyszerűségében is kedves óhazai kép elevenedik meg emlékezetemben az esti sötétségben a falu csendes utcáin lámpással járó ember. Ha valakinek dolga akadt még az esti sötétben is a ház körül, vagy átakart menni a szomszédba, fogta a lámpást és bátran vágott neki a süni sötétnek. Az a lámpás megmutatta a helyes utat, rávetette fényét az árokra, vagy a pocsolyára, az a lámpás elvezette gazdáját oda, a hová menni akart.

Nekünk is van egy ilyen lámpásunk. Megmutatja az igaz ösvényt, megvilágositja a kisértést, a bűnt, elvezet Isten és önmagunk megismerésére. Ez a csodálatos lámpás: az Isten igéje!

Ezt a lámpást kell a kezünkben tartani, a szivünkbe rejteni, mert ez a mi erősségünk, ez a mi lelkűnknek kardja; mert a mi református egyházunk nem allhat meg evangéliumi és bibliai ismeret és túdás nélkül. Terjesszük e tudás világosságát a nyári iskolában is! Adjuk oda e lámpást a gyermekek kezébe, rejtsük a szivébe, emlékezetébe, tanítsuk meg nekik. A megtanult bibliai mondásokat, emlékezetükből, mint egy kincstárból fogják előszedegetni a szükség idején, hogy megvédjék vele magukat, mint Mesterünk cselekedte a Sátánnal szemben a kisértéskor és megvédjék egyházunkat. Adjuk a kezükbe a lélek kardját!