Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-04-29 / 17. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 8 legerősebb fegyver. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja részére Irta: Porcsalmi Gyula hajdú böszörményi ref. iskolti igazgató. A kis Erdély ország a jó kálvinista, Bethlen Gábor fejedelem alatt volt a legnagyobb, leghatalmasabb. Valóságos európai nagy hatalommá lett. Mint ilyen a török és német uralom alá jutott magyar nemzetnek védője, oltalmazója volt, habár egyiktől sem tudta végikép megszabadítani. De ez is nagyon sok volt abban az időben. Minek köszönhetjük ezt? A Bethlen Gábor fejedelem kiváló egyénségének! Erős hitü református, keresztyén ember, kiváló hazafi volt, akár békében, akár háborúban egyformán. Okos törvényeket alkotott, a földmivelést, ipart, kereskedelmet felvirágoztatta, a tudományokat nagyra emelte. Székvárosában: Gyulafehérváron messze földön hires, gazdag könyvtárt gyűjtött össze; az egész országban szép, díszes épületeket építtetett; főiskolát alapított, melybe az európai leghíresebb tudósokat hívta meg tanárokul. Miegengedte, hogy a felsőbb iskolákba a jobbágyok gyermekei is járhassanak, a papokat s utódai kát meg mind nemesekké tette. Azokat az ifjakat, akik külföldi iskolákban tanultak, segítette. Ami fő, minden tekintetben ő ment elől jó példaadással. Legnagyobb élveze tét tudósai körében találta s amikor háborúba ment akkor is magával vitte könyveskocsiját s mikor a harcz szünetelt, tanult: olvasott. A sok harcz alatt is nyugodtan élt országa, mert megkímélte a harcz zivataraitól. Behozta hozzájuk a külföldön tanított ifjak, meg a külföldi tudósok által a nyugoti műveltséget, a finom ízlést; gazdaggá tette népét, úgy, hogy az könnyedén fizette a magyarországiakénál ötszörié magyolbb adót is. Lehetett volna király is. Meg is választották „n magyarországi rendek. D,e ő nem fogadta el ezt. ő csak országáért, a magyar haza és protestáns vallás szabadságáért élt és küzdött. Hősiességét mutatja, hogy negyvenhárom csatában vett részt. Mély vallásosságát fényesen bizonyítja az Hogy a bibliát huszonnyolcszor olvasta át, békében és háborúban mindig magával hordozta. Hazája és vallása szabadságáért küzdött egész életében s pedig győzedelmesen. A Gondviselés adta a magyar protestánsoknak oltalmazójóúl Bethlen Gábort. A nikolszburgi békét, mely voltaképen a bécsi béke meg újítása, sok küzdelmek után vívta ki a Magyarország felett uralkodó II. Ferdinándtól, Bethlen Gábor. Az 1621-ik év elejen kötötték meg a morvaország Nikolszburgban a II. Ferdinánd által kért békét, úgy, ahogyan a győztes Bethlen Gábor 'kivánta. A haza és a prot. vallás szabadsága ismét biztosítva lett. Bethlen Gábor a békekötés után azonnal felkerekedett hadaival, kivonult Morvaországtól. Hazajött Erdélybe, Gyulafehérvárra, a székesvárosába. Természetesen nagy ünnepségekkel fogadták. Mit tett Bethlen, mihelyt hazaérkezett? Lakomákat ült talán, a győzelem örömére? Dehogy! Hadd vigadjon, örüljön, mulasson a nép. Ő meg bevonult rég nem látott nagy könyves szobájába; összehivatta tudósait, a gyulafehérvári főiskola professzorait s azokkal beszélgetett, vitatkozott tudományos dolgokról. Ebben telt minden lelki öröme. A nemes vitatkozások után lakomára gyűltek ösz- sze. Bethlen Gábor ott is a tudósait ültette maga mellé, nem pedig az ország főembereit. Ezzel is a tudományt tisztelte meg; minthogy illő is azt mindenkinek megtisztelni. A nagy győzelmi lakoma alatt — mit a győztes hadjárat és a nikolszburgi békekötés emlékére áldo- másoztak — hegedősök jöttek be a tágas, nagy ebédlő terem be. Hegedősök, akik abban a korban a végvárakban buzdították versben, dalban a magyar vitézeket a harcra s a hősi tetteket énekben magasztalták. Most is előálltak és az ebédlő főúri társaság előtt énekben,versben az egekig magasztalták a hős Bethlen Gábort, Ercjély és Magyarország fejedelmét, koronázatlan királyát. Bethlen közönyösen hallgatta a róla zengedezett verses-énekeket. Nem szerette a dicsőítést. ő csak kötelességét teljesítette hazája és református vallása iránt. Mikor a hegedősök bevégezték a dicsőítő énekeket, Bethlen maga elé hivatta őket. A vándor verses poéták azt hitték, hogy most nagy dicséretben, meg ajándékban fognak részesülni. Nagy gyorsan, mély hajion gások közt a fejedelem elé termettek. Hagyjátok azt a hajlongást, nem magyar emberhez illő az — feddé őket Bethlen. Én előttem .még semmit sem mondtatok, ami jutalomra méltó volna. Hanem teszek én fel nektek egy kérdést. Ha erre meg feleltek, gazdag jutalomban ré- szesitlek mindnyájatokat. Mondjátok meg nekem: “Melyik a legerősebb fegyver?” A hegedősök, a nagy jutalom reményében sorra találgatták, hogy: a nyíl, paizs, pánczél, érez sisak, ágyú, puska, bárcz, szekercze, vivófegyver, stb. ki mit tudott mondani. Bethlen mindenikre a fejét rázta. Egyik se az. A hegedősök végtére is kifogytak a találgatásból, pedig az ebédelő urak is közbeszóltak; de ezek közt is egyikőjük se tudta megmondani, hogy melyik hát az a legerősebb fegyver? LAPUNK 607 Greenfield Ave., Pittsburgh, Pa. uj czime:
