Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-02-05 / 6. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 5 Közös szervezet. A pittsburghi nagy gyűlésnek egyik legfontosabb alkotása az a közös egyházi bizottság, amelynek fela­data a mi egyházi életünknek, illetőleg a bennünket kö­zösen érintő kérdéseknek egységes irányítása. Ilyen kö­zös kérdések mind azok a tárgyak, amelyek a pitts­burghi nagy gyűlés anyagát képezték- Mint pl. Isten­tiszteleteink egységes sorrendjének megállapítása, ne­velésügyünk, a hazai egyház iránti érdeklődés állandó ébrentartása, az amerikai egyházi és világi sajtónak a hazai egyházról és annak dolgairól való tájékoztatása, jótékonysági ügyünk egységes megszervezése és irányí­tása, egyházi egyleteink jövőjének megalapozása, eset­leges vitás ügyeink elintézése stb. stb. Szóval mind olyan dolgok, amelyek közösen érintenek bennünket s amelyeket ilyen egységes szerv nélkül nem intézhet­nénk el. Ez a közös egyházi bizottság képezi tehát az összekötő kapcsot közöttünk. Nem áll rendelkezésére semmi féle egyházi törvény, csak azok ragaszkodása, megbecsülése és önkéntes elismerése, akik ebben a kö­zös munkában részt akarnak venni s akik oda akarnak tartozni az ilyen formán megszervezett amerikai ma­gyar reformátusság egyeteméhez. E kilencz tagú bi­zottság elnökei Nt. Kalassay Sándor pittsburghi lelkész és Kövér Sándor ur, az Amerikai Magyar Ref. Egye­sület elnöke, johnstowni békebiró. Tagjai pedig a lel­készek közül Ludman Sándor bridgeporti, Tóth Mihály alphai, és Dr- Nánássy Lajos perth amboyi lelkészek, világi részről Eszterhay Károly conneauti, Mészáros Sándor detroiti, Záhorszky Rudolf lackawannai testvé­reink, a főiskolák részéről pedig Dikovics János tanár. Mostantól kezdve ezt a bizottságot tekinthetjük az a- merikai magyar reformátusság vezetőjének. Tőlünk függ, hogy milyen sikerrel fognak munkálkodni. Mert ha mi testvéries szeretettel, megértéssel és engedel­mességgel fogadjuk az ő intézkedéseiket, tanácsaikat: annak nyomán az amerikai magyar reformátusság a kezeiben levő, de most még szunyadó hatalmas erőt teljes mértékben fel tudja majd használni és olyan mér­tékben fog tudni érvényesülni, amilyenről eddig még csak nem is álmodtunk. Ez a közös egyházi bizottság az amerikai magyar reformátusságot két évenként kongresszusra fogja összehívni, ahol tehát állandóan találkozunk egymással, megbeszélhetjük újból és újból közös ügyeinket és u- jabb intézkedéseket tehetünk a jövőre nézve. Halá és köszönet a Presb. és a Ref. Church loyali- tásának, hogy ők semmi féle akadályt nem gördítettek és nem gördítenek az ilyen szervezkedés elé. Teljes bi­zalommal vannak velünk szemben- Jól tudják azt, hogy ha mi szeretettel ápolgatjuk is a testvéries összetarto- zandóság érzetét, ha Istentiszteleteinkben és iskoláink­ban ragaszkodunk is a mi édes magyar nyelvünk hasz­nálatához : mi éppen olyan amerikaiak vagyunk, mintha farizeus módon, álszenteskedve hajbókolnánk- Volt al­kalmuk meg ismerni bennünket eddig s teljes bizalom­mal vannak irántunk ezután. Ezt a közös szervezetet a pittsburghi nagy gyűlés a 29. jkvi szám alatt, a következő határozattal állapí­totta meg: 1 Az amerikai magyar reformátusság két évi idő­közökben egyetemes “Református Kongresszust” tart, melynek helyét és idejét a közös egyházi bizottság ál­lapítja meg. 2 A kongresszus alkotó tagjai a közös munkában résztvevő egyházak lelkészei és világi kiküldöttei. Min­den egyház annyi világi kiküldöttet választ, ahány lel- készi állást tart fent. 3 A kongresszus költségeit a részt vevő egyházak viselik. 4 A testvéries kapcsolat időközi ébren tartására, a hitélet erősítésére, közös ügyeink egységes irányí­tására az “Amerikai Magyar Reformátusok Közös Egy­házi Bizottsága”, — röviden: “Közös Egyházi Bizott­ság” név alatt két évi időtartamra egy 9 tagból álló bizottságot választ. 5 A közös egyházi bizottság lelkészi és világi el­nökét a kongresszus választja meg, mig titkárát és pénztárnokát a bizottság belkörileg választja­6 A Közös Egyházi Bizottság költségeire a részt­vevő egyházak évenként és egyháztagonként 10 centet fizetnek. Hogy az amerikai magyar reformátusság ki fog-é fejlődni azzá, aminek lennie kell: attól függ, hogy meny nyiben fogják ezt a pontot magukévá tenni egyházaink. A közös munkának és a teljes fejlődésnek alapja a szer­vezettség. Ezzel mindent tehetünk, enélkül semmit sem. Azok a lelkes férfiak, akiket a pittsburghi nagy gyűlés ebbe a bizottságba beválasztott és akik a meg­bízatást készséggel vállalták: minden jutalom nélkül végzik ezt a nagy hozzáértést, soha ki nem apadó lel­kesedést és nagy lelkiismeretességet kívánó, felelőség­teljes munkát. Természetes dolog azonban, hogy a mun­ka végezésére mégis szükségük van bizonyos anyagi eszközre. Ezt a czélt szolgálja a határozatban említett 10 cent. Egyenként és egyházanként csekélyke összeg, de együtt véve mégis elegendő lesz ahhoz, hogy a ki­tűzött munkát elvégezhessük. Egyházainknak tehát a legelső lépése most az, hogy presbyteri és közgyűléseiken fogadják el ezt a határozatot és mondják ki, hogy az amerikai magyar reformátusok e testvéri közösségének tagjai kívánnak lenni. A megállapított járulékot pedig azonnal küldjék el a közös bizottság elnökéhez, hogy a munkát haladék­talanul meg lehessen kezdeni. Természetes dolog, hogy lapunkban állandóan nyil­ván tartjuk az erre vonatkozó egyházközségi határoza­tokat. Hisszük és reméljük, hogy ebben a díszes név­sorban rövid idő alatt ott lesz minden egyes gyüleke­zetünk. Adja Isten, hogy úgy legyen! (h.) A KRISZTUS NEVÉBEN. Nem volna Önnek valami csekély adománya az édes Hazában éhező, szenvedő, ruhátlan és nyomor^o árva magyar gyermekek részére? Küldie be adományát a REFORMÁTUSOK LAPJÁHOZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom