Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-01-29 / 5. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Visszaemlékezés a pittsburgi Congressusra. Pittsburgh városa, a pittsburghi magyar ref. templom történelmi nevezetességű hely az amerikai magyar reformátusság életében. Határkövek itt állíttattak fel nem egyszer múlt és jövő mesgyéjén. Uj csapások innen nyíltak átmeneti idők ködén s itt világol évtizedek óta a vezérlő szövétnek, mely uj irányt jelöl Magyar Amerika reformátusainakKibékülés, megértés, a múlt bűneivel való szakítás és az Amerikai Magyar Református Sión széttépett gyermekeinek, megrontott erőinek egyesítése irányították január 4—5—6 napján a pittsburghi ref. templomban tartott nagy gyűlést, melyen Flint-Kalamazooi társegyházunk is kellő képviselettel vett részt. Eljöttek oda a hatalmas amerikai nemzeti egyház, a Presbyterian Church és az egykor foreigner, ma minden izében Amerikai Reformed Church hivatalos kiküldöttei is s a Krisztusban testvéri szeretettel ölelték keblükre az Amerikai Magyar Református testvéregyházakat, melyeknek túlnyomó többsége képviselve volt. Ott e- melkedett a tudomány magas hegye, melynek tetejéről is még egy végtelenség terjed el az Égig. Ott világolt az Urban élő mélységes hit s megvilágositotta a tenger sötét mélyeit is, hogy egyházi életünk hálóját mélyebbre vethessük. Ott izzott a szeretet: Nincs közöttetek sem zsidó; sem pogány, sem Ur, sem szolga, sem csat- lakozottak, sem amerikaiak, sem magyarok, hanem mindnyájan amerikai magyar reformátusok, mindnyájan testvérek, egyek vagytok a mi hitünk Fejedelmében az Ur Jézus Krisztusban. Tudomány, hit szeretet szólt magyar és angol nyelven, kötötte össze a földet az Éggel, a magyar és a- merikai református testvért a testvérrel. E magasság, e fölemelő szárny, e megszentelő erő uj csapást jelez számunkra s ha kezünkben az ekeszarvval hátrafelé te- kintgetünk, nem vagyunk méltók az Isten országára. Annak áldása, boldogsága tőlünk távol esik s lassan, de biztosan megérkezünk a megsemmisülés sötét siralom völgyébeA pittsburghi nagy gyűlés áldott gyűlés volt, mert a megtartó lélek gyümölcseit kell megérlelje nemcsak az amerikai, de a magyarországi ref. Sión részére is. Ez pedig a múltak tanúbizonysága szerint egyet jelent a magyar nemzet életével. A prot. Erdély nem egyszer- megvédte és megmentette a múltban is sokszor széttépett Magyarországot. S ma Erdély elbukott. Az idők jele a mi nagy gyűlésünk avégre, hogy Erdély történeti misszióját az egységes és erős amerikai magyar reformátusságnak kell teljesítenie a jövőben a világ leghatalmasabb demokrata államának, Amerikának és protestáns egyházainak védő szárnya alatt. Fejünkre bőven szórtuk a hamut a múltért. De a jövő nagy tetteinek előszele elsöpörte mindazt a mi értéktelen hamu és polyva volt közöttünk, mibennünk és úgy jöttünk el a nagy gyűlésről, mint akik láttuk a Szent Lelket, az egyességnek, békességnek minden jóra segítő lelkét alászállani az Égből zugó vihar szárnyán, tüzes nyelvek alakjában s megéreztük tettre ihletését, egyházi életünk szétszórt csontjaiba való élet- lehelését, megláttuk magyar fajunk, édes Anyánk Magyarország és Ref- Sionnak csonka törzsének tavaszi kihajtását, e mi édes magyar hitünk valóságát: Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Legyen a mi hitünk szerint. Amen. Mircse Sándor ref. lelkész FLINT, MICH. Az Am. Magyar Krónikás szerkesztőjeA zegyesület hivatalos Lapjának kérdéséhez. A pittsburghi Magyar Híradó szerkesztője, Tár- kányi Béla ur két egész oldalra terjedő ideges és igazságtalan támadást intézett lapjának e ho 18-án megjelent számában úgy a Magyar Egyház volt szerkesztője, Nt. Melegh Gyula ur mint a Reformátusok Lapjának szerkesztője ellen. Az éles és szokatlan hangú támadásra az szolgáltatott Tárkányi ur részére okot, hogy úgy a M- E. nak, mint a Ref. Lapnak szerkesztője elveten- dőnek Ítélte a Ref. E. vezértestületéhez Tárkányi ur által beadott azon ajánlatot, mely szerint a Ref. Egyesület minden tag után évi egy dollárt tehát ez időszerinti számítással k. b. évi ÖTEZER dollárt fizetne a M. H. tulajdonosának azon kedvezményért, hogy ez ösz- szeg ellenében az E. felhasználhatna a M- H.nak heti sz. jában egy egész oldalt egyesületi propaganda czé- lokra és minden egyesületi tag kapná az újságot is ráadásul. A ref. lapok szerkesztői ezen ajánlat esetleges elfogadásában az egyházi sajtó melló'ztetését, egyenes megsértését látták volna és annyival is inkább jogosan tiltakoztak ilyen szerződés kötése ellen, mivel a legutóbbi, Buffaloban tartott nagy Convenczio egész határozottan kimondotta, hogy szakit a világi lapokkal való hirdetés gyakorlatával, mint a melyek semmiben sem bizonyultak az E. érdekeit előmozdító összeköttetéseknek. A buffali Convenczio teljes bizalmával az akkor létezett két egyházi lap felé fordult, a melyek ez idő óta az E. nek (nem mint a M. H- tévesen Írja CSAK hirdetéses, hanem igenis) HIVATALOS lapjai lettek.— A M. H. szerkesztője egész históriát ir, természetesen czélzatos és gúnyolódó modorban arról a viszonyról, mely a rövid idővel ezelőtt még létezett három magyar ref. sajtó orgánum között fennállott vala. Meglehetős ízléstelenséggel állítja p. u- hogy a M. E. nak és a Ref. Lapjának szerkesztői azzal a csatakiáltással men tek el a Convenciora, hogy a gyűlés CSAKIS e két lapot választhatja el hiv. lapul. Ezen aztán a Tárkányi ur gyomra úgy felémelyődött, hogy el se jött a Con- vencziora. — Ennek ellenében a tiszta valóság az, hogy a Ref. Lap- szerkesztője sem élőszóval, sem írásban nem érintkezett ez ügyben Nt. Meleg Gyula lelkész úrral, és igy nem is adatott be sem csatakiálátás kíséretében
