Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-10-22 / 43. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. menő egyházra nézve külön-külön tárgyalást kellene folytatni. A Reformed Church in the U. S. már kezdettől fogva kimondta, hogy mind a két egyházmegyét át­veszi, mint testületet, mert erre törvényes alapja van. Egyházmegyéink szervezete megtarható s ennek alapján a teljes fejlődés biztosítható. Tudjuk, hogy en­nek a tervnek a Reformed Church magyar papjai kö­zölt is voltak ellenesei; azt is tudjuk, hogy belevetet­ték itt, könnyelműen a független egyháznak a gondo­latát ami népünk körébe, belevetették úgy, hogy ennek a mozgalomnak valami alapot adtak volna s úgy, hogy egyik-másik helyen a legmesszebbmenő libertinismus kapott lábra. Hogy a független egyházi mozgalom tel­jes kudarcot vallott: azt a vezetők elismerték, amikor kijelentették már Májusban, hogy szellemi kapcsolatot keresnek egy amerikai vallás felekezettel, a Protestáns Episkopális egyházzal. *) Ez volt a helyzet, amelyet a konventi kiküldöttek itt találtak. Nehéz helyzet: de nem megoldhatatlan. A megol­dáshoz nem kell semmi más, mint hűség az anyaszent- egyházhoz. Nem kell hozzá más, mint megismerése annak, hogy mindig az első határozat a legjobb. Ha minden egyházközség teljes bizalommal lenne egyház­megyéje iránt: úgy nem kerültünk volna kháószba, ha­nem szép csendesen átalmehetünk volna az árvizek fe­lett is, amelyek bizonny most sok helyen felbontással fenyegetik az egyháznak a hajóját. A fő dolog pedig a hajó. Ezért minden áldozatot meg kell hoznunk. A küldöttek azért első sorban is az eredeti, buda­pesti egyezményben megjelölt két testvér egyháznak a hivatalos képviselőivel folytattak tárgyalásokat. Itt az a megállapodás jött létre, hogy miután a Presbyte- riánus egyház nem veheti át sem az egyik, sem a má­sik egyházmegyét; s miután a magyar gyülekezetekre nézve a legjobb, ha megtarthatják egyházmegyei szer­vezetüket: a konventi kiküldöttek a Reformed Church- nek a hivatalos megbizottaival tárgyaljanak s csupán az legyen benne az egyezményben, hogyha valamalyik gyülekezet a presbyteriánus egyházhoz óhajtana ké­sőbben csatlakozni, oda elbocsáttassék. A tárgyalás igy mindjárt könnyebb lett. Nem kel­lett attól tartani, hogy a presbyteriánus egyháznak ne­hézségei lesznek. Hála legyen az Istennek ezek a tárgyalások teljes eredményre vezettek. Azok a nehézmények, amelyek az úgynevezett lancasteri egyezmény iránt úgy itt, mint odahaza támadtak, teljesen eloszlattattak a Tif­fin ben egy olyan egyezmény jött létre, amely a legtel­jesebb bizonyítéka a testvéri szeretetnek és annak a krisztusi szellemnek, amely lehetővé teszi, hogy a két egyházmegye minden aggodalom, minden kétségeske­*)Abban a felvételi kérvényben, a mit a magyar episcopolista mozgalom vezetői készítettek és beadtak az episcopalis egyh. főhatósághoz; nem csupán szel­lemi kapcsolatról van szó, hanem arról is, hogy anyagi segélyt adjanak a papoknak és a gyülekezeteknek. Szerk. dés nélkül foglalhassa el a maga helyét az Egyesült Államokbeli Református Egyházban. Mik voltak a nehézmények a lancasteri egyez­ménnyel szemben? Első volt a birtokjogi kérdés. Rámutattunk arra, hogy az egyházmegyei szervezet megtartása mellett,, ez a kérdés teljesen kikapcsolódik, mert az egyházköz­ségnek a törvényes joga az egyházi törvények által biztosittatik, sőt ha valamely egyház megszűnnék, vagy más, nem kálvinista felekezetbe lépne át: úgy az egyházmegye, mint magyar intézmény magyar egy­házi célokra használhatná fel az ilyen egyházi birtokot, Egyetlen egyházközség sem háborítható meg javainak a birtoklásában. A másik volt a nyelv kérdés. Az ilyen kérdés egy kálvinista egyház kebelében, tulajdonképen nem kér­dés. Az egyészen természetes, hogy nincs olyan hatal­masság ezen a világon, amelyik egy gyülekezetét nyel­vének a megváltoztatásra kényszerithetne. Ezt csak maga a gyülekezet, minden jognak a forrása teheti meg. De még is, hogy minden vonalon megnyugvás jöj­jön létre, az egyezménybe a nyelv szabad használata is biztosítva lett, sőt Ígéretet kapott a bizottság arra is, hogy a Reformed Churchnek egy vagy két iskolájá­ban a felsőbb fokú magyar tanulásra is alkalom ada­tik azzal, hogy magyar tanszéket állítanak fel. Még többet is sikerült elérni. Alkalmat ad a Reformed Church arra, hogy Magyarországból az őt egyházke­rületből, őt papnövendék jöjjön át s itt egyik Semi- náriumban két-két évet töltsön el, hogy igy készüljön el az amerikai szellemű munkára, amelyre Magyaror­szágon is olyan nagy szükség van. A harmadik kifogás volt az, amely az egyházak közötti érintkezésre vonatkozott. Az természetes, hogy olyan hivatalos kapcsolatot, aminőt a konventtel tar­tunk fel, nem lehet ezután feltartani, de minden hiva­talos kapcsolatnál erősebb lesz az a testvéri viszony, amelybe most kerülünk igazán a Református egyház­zal vagy legalább is azzal az irányzattal, amely Jézus tanításainak az alapján keresi a szabadulást minden téren. Hivatalos kapcsolatunk az egyházmegye és a belmissziói bizottságon keresztül marad fel. A negyedik kifogás volt, hogy nem volt határozot­tan a lancasteri egyezményben, hogy az 1919, 1920 s immár az 1921-ik év első háromnegyedére esedékes lel­kész fizetés kiegészítések, amelyeket . eltekintve egy pár önfentarto egyháztól, a gyülekezetek kifizettek, kifizettessenek. Erre nézve is nagy áldozatkésszséggel határozott a Reformed Churchnak a bizottsága. Ez a kérdés is a legnagyobb megnyugvásra intéztetett el. Elintéztetett a nyugdíj kérdés is. A Reformed Ohurchnél két féle ilyen alap van. Az egyik a Relief Fund. A másik a Sustentation fund. Az előbbiből nyugdíjba menő lelkészeink azon­nal segélyeztetnének, a másikba pedig a fiatalabb lel­készek korszerint fizetés mellett vétetnek fel s ugya­nazon jogokat élvezik, mint a már bent levő lelkészek. Szolgálati éveink beszámíttatnak. A konventi kiküldöttek nagy körültekintéssel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom