Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-08-20 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 7 A NAGY IGAZSÁG. Élőének: 46. Zsoltár 1. 2. 5. (Újénekes). Bibliai rész: Ésaiás 43:1-28. Utóének: 67. Zsoltár 1. 2. 3. (újénekes). ELŐIMA. Reménységünknek Istene/ Tekintetünket reád vetjük. Tőled várjuk segedelmünket. Egyedül csak te tarthatsz meg minket háborúságinkban. Ne hagyj el minket |s ne engedd, hogy reménységünk megcsalatkoz- zák. Légy ami erősségünk. Mélységes bűnbánaítal valljuk be előtted, igazságos Isten, hogy méltatlanok vagyunk kegyelmedre. Megteremtettél minket és mi megvetettünk ' téged. Megőriztél minket és mi hálátlansággal fizettünk. Meg váltottál minket és mi vissza estünk a bűn karjai közzé. Szent parancsolataidat figyelmen kívül hagytuk.. Bocsásd meg, úristen, tévedéseinket. Fondúlj ismét kegyelmesen, mert bűneink miatt nincs ami szivünknek nyugodalma. Légy és maradj velünk és töröld el álnokságainkat önmagadért. Vétkeinkről ne emlékezzél meg, hanem az úr Jézus Krisztusban fedezd azokat el most és mindörökkön örökké. Ámen! TANITAS. Ésaiás 43:1-2. Egy ismert perzsa mese arról szól, hogy egy ifjú herceg egyszer olyan dióhéjnak jutott birtokába, melyet titkos rúgó nyitott fel s benne egy icipici sátor volt elhelyezve. Ha ezt a sátort felállították az iskolában, valamennyi iskolás gyermek bátran játszhatott alatta. Ha a tanácsteremben állították fel, a király és tanácsadói ennek alatta beszélhették meg az ország ügye it. Ha a család udvarán állították fel, az egész család a szolgaszemélyzettel egyben pihenhetett árnyékában. Ha a sik mezőn állították fel, egy egész hadsereget eltakart a nap hevétől s megmentett a hulló esőtől. Az volt a tulajdonsága, hogy alkalmazható volt és oly nagy gyá lett és oly szélesre terjedt, amilyenre a felállítás pillanatában éppen szükség volt. Ilyen az Isten szeretete: nagy és határtalan és ugyanakkor a legigénytelenebb szívben is elfér. Kiterjed az egész világra, de igaz érdeklődést tanúsít az élet apró-cseprő bajaival küzködő emberrel szemben is. Felügyel a világegyetem gépeinek forgására, de nem feledkezik meg arról sem, hogy gyermekei közzűl a legkissebbnek is jusson egy kevés öröm és boldogság e földön. A legalacsonyabb rendű virágtól kezdve fel egészen a Golgota keresztjéig, melyen kiterjesztett kezekkel függ a szeretet záloga, azt súgja a természetben és életben minden hang, hogy az Isten szeretet. Csak az ember oly balgatag, hogy kételkedik ebben. Csak az ember oly vakmerő, hogy gáncsot vet ennek. Csak az ember oly szemérmetlen, hogy egy kézlegyintéssel elintézi az egészet. Ezérc oly sötét ami napunk. De ha Családi Kör. FAMILY ALTAR. ROVATVEZETŐ: Nt. Tóth Mihály alphai ref. leikés». egyszer ez a nagy igazság keresztül töri a kételkedések és nehézségek sötét fellegét és ráveti sugarait az emberi lélekre: felvirrad a rjap, melyet az éj soha el nem sötétíthet. Világosság támad, mely beragyogja e zaklatot világ minden sötét zugát. És ez a nagy igazság, ez a világosság: az Isten szeretetének általános ismerete és közös megérzése. Nagy igazság soha sem lehet senkinek sem kizárólagos tulajdona. Az Isten terve szerint nagy kiváltság mindig nagy felelősséggel jár. Emlékezzetek csak Péter történetére és arra a látomásra, melyet a ház felső részén látott. Mig ennek a látomásnak jelentősége fölött elmélkedik, hallja, hogy lent valaki ajtaján kopog. És aki az ajtó előtt áll, keresi ugyanazt az igazságot, melyet az imént Péter az ő látomásában nyert. Ezt az igazságot ő nem nevezheti kizárólagos tulajdonának. Meg kell másokkal osztania. És el is megy Kornélius házához, hogy ezt a nagy igazságot: az Isten határtalan szeretetét, mely nem ismer személyválogatást, közölje véle és az ő háza népével, És Koméliust betakarta a sátor. Mi bírjuk ezt a csudasátort, örvendezhetünk is e fölött teljes joggal, de nem követelhetjük azt, hogy ez kizárólag a sajátunk maradjon. Joga van ehez az egész emberiségnek. Talán éppen ebben a pillanatban, amikor ennek a messze kiható igazságnak jelentősége felett elmélkedünk, kopognak ajtónkon és ott áll előtte egy megterhelt, egy letörött élet, kinek igen is nagy szüksége van erre. Gondolkozz csak: nincs-e ismerőseid között oly férfiú, kit összetört egy elhibázott múltnak könyörtelen súlya? Nincs-e közöttük olyan nő, kinek éltető reménysége elmerült az éj sötétjében s most tapogatódzva keresi azt és várja ajkaidról az örömhírt: ne félj, mert ennek a bukkott világnak zűrzavara, ennek a sebzett világnak fájdalmas könnyei mögött ott áll a mindenható Szeretet! Én ismerek egy ilyen embert. Meg is nevezhetném, de ez nem lényeges. Elég az, hegy ez az ember hajdanában nagy vagyonnal bírt M'nden gondolatát fizetett szolgasereg leste. Nem volt e világon semmi, amit meg ne szerezhetett volna. Rendkívül meg volt önmagával és helyzetével elégedve. Egyszer aztán borzalmas földrengés rázta meg azt a vidéket, hol ő lakott. Mintha csak a haragvó Isten le akarta volna rázni a föld hátáról a bűnös embereket. És ez a gazdag ember néhány perc alatt koldús-szegénynyé lett. Őt magát életveszélyes sebekkel húzták ki keleti fénynyel berendezett palotájának romjai alól. Ez az ember később azt mondotta, hogy ezen az éjszakán, életének legborzalmasabb éjszakáján, egészen új fogalmat nyert az Istenről, kinek létezését azelőtt egy hanyag kézlegyintéssel intézte el. Most már látta, hogy van, hogy él, hogy működik. És bár minden vagyonát elveszítette, mégis gazdagnak érezte magát, mert mégis
