Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-07-02 / 27. szám
2 AMERIKAI MAGTAR REFORMÁTUSOK LAPJA. szegény vagyok. Szegény, aki nemhogy másokon segíteni tudnék, de jó magam is csak nyomorral küzdve élem napjaimat. Az amerikai magyarság és annak kebelében az a- merikai magyar reformátusság egy ilyen rejtett bányá hoz, kincseit még meg nem termett földhöz hasonlít. Végtelen a gazdagság, mit kebelében rejt, de erről a gazdagságról legfellebb ha sejtelme volt itt? ott valakinek. Azoknak, akik a közélet mezején újból és újból hozzá fogtak, napvilágra hozzák e kincseket. Akik mindig bíztak s akik közül, óh Istenem, mily sokaknak kellett a csákányt reményvesztetten dobniok el- Hiszen a szorgalmas bányászok eddig is hoztak népünk lelkének mélységeiből napvilágra kincset. Azok a magyar templomok, amelyek széles Amerikában mindenütt megannyi világitó lámpásai a magyar ember hitének, — azol; az egyletek, amelyeknek mindegyike valóságos melegágya a segíteni kész magyar szeretetnek, mind, mind a magyar lelkek kincses bányáiból kerültek elő. Nagy és szép eredmények ezek. Értékes drága kövek, amelyek ha állandó csiszolásra szorulnak is még; mégis már meglevő drágaságok, amlyeket a mi lelkünk termelt, a mi hitünk hozott napvilágra s a mi akaratunk munkálkodik rajta, hogy mennél szebben ragyogjanak s igy mennél jobban emelkedjenek benső értékükben. Egyház és egylet: mind méltóbb és méltóbb tárgyai a mi dicsekedéstinknek, mert ezekben és ezek által immár van legalább valami, amit felmutathatunk Isten s ember előtt! 1 De még mindig csak: egyház és egylet. Csak két drágakő, holott egészen bizonyos, hogy azokban a mélységekben, az amerikai magyarság lelkének mélységeiben még sok, drága kövek vannak. Egészen bizonyos, hogy ott van e lelki bányák mélységeiben a kincs, a- melyből megépíthetnénk a tudomány oltárát. Ott az anyag, amelyből fölemelkedhetne a művészetek oltára- Ott vannak a kövek, amelyekből fölemelkedhetne az amerikai magyar kórház. Egész bizonyosan ott rejtőzködik az Amerikai Magyar Szövetség, ott az öregek menedékháza és sok, sok minden egyéb, amit mind megteremthetnénk, ha tudatára ébrednénk saját lelkünk kincses bányáinak és volna erőnk, volna akaratunk nap világra hozni az ott rejtőzködő kincseket. A mi népünk lelke telve van kibeszélhetetlen gazdagságokkal, — és mégis szegények vagyunk. Jóformán csak azzal rendelkezünk, amit a természet ős-ereje önmagától vet a felszínre. Nekünk, magunknak leszál- lani a lelkek mélységeibe és munkálkodni ott, ahol az igazán nagy és hatalmas eredményeknek élő forrása van; ahhoz vagy kedvünk, vagy erőnk nincsen. Csak kevesen vannak, akiknek erejét megedzi a hit és nem riadva vissza a szegényes eszközök gyarlóságától, sem a lehetetlennek látszó feladatoktól: dolgoznak fáradhatatlanul s két kezük nyomán megfakad az áldás. Eme kevesek közé tartozik az Amerikai Magyar Református Egyesület, amely önmagában is egyik legszebb terméke az amerikai magyar reformátusság lelki kincseinek. Tiz esztendővel ezelőtt fogott hozzá, hogy megteremtse a Református Arvaházat- Tiz esztendőnek lankadatlan munkássága kellett hozzá, hogy ez év Julius 4-én végre elmehessünk Ligonierba és az amerikai magyarság lelki gazdagságának eme legújabb bizonyságát átadhassuk rendeltetésének. E tiz esztendőben nem annyira a munka a csudá- latra méltó. Hanem igenis, az a kitartás, amelylyel az Egyesület munkálta a kitűzött czélt. Az a meg nem lankadó hit, amely erős lélekkel elhitte, hogy a Református Árvaház drága gyöngye igenis, ott rejtőzködik a mi népünk lelkének mélységeiben, csak keresni kell, csak kutatni kell és előbb-utóbb felszínre kerül. Legyen hála és elismerés azoknak, akik személyes munkásai votak e lankadatlan hitnek. A Református Árvaház tehát kézzel fogható valóság ma már. Gazdagabbak vagyunk ismét, és nem csak magával az intézménynyel, hanen azzal a fölemelő tudattal is, hogy a mi népünkben meg van nem csak a készség, hanem a képesség is nagy dolgot alkotni. Ez a tudat erősítse a mi hitünket továbbra is, és tegye értékessé mindenütt lelkűnknek szunyadó, elrejtett kincseitMcKeesport, Pa. Melegh Gyula, ref. lelkész Árvaházunk felszentelése. PROGRAM. Többször adtunk már hirt arról, hogy Julius negyedikén minő lélekemelő, magasztos ünnepély fog lefolyni Ligonierben, hol az Amerikai Magyar Relormátus Egyesület Árvahárát fogiák ünnepélyesen átadni a köz- használatnak és a közelből és távolból összegyülekezett résztvevők megünneplik az Amerikai Magyar Református Egyesület működésének huszonötödik évfordulóját is. Magasztos, lélekemelő ünnepély lesz ez! Bizonyság tevő cselekedet azok mellett, akik nem csak mondják Uram,, Uram, hanem készen vannak arra is, hogy hitüket jócselekedetekkel bizonyítsák meg. Vajha sokan lennének a résztvevők! Vajha e napon minden magyar protestáns otthonban s előző napon pedig minden magyar református templomban hálaadás szállana az egek Urához, akik bennünket eddig segített s együttesen szállana a könyörgés a mindenáldások Istenhez, akinek akarata az, hogy a kicsinyeknek a gondját felvegyük !. Az ünnepély programja a következő* 1 Megnyitó ének. CV-ik zsoltár. 2 Invocatio. 37-ik dicséret első verse. 3 Bibliát olvas. Nt. Kováchy István lelkész ur. 4 Gyülekezeti ének. Ll-ik Zsoltár 1 és 7-ik verse. 5 Felszentelő imádság. Tartja. Nt. Harsányi Sándor az egyesület alapitó tagja. 6 Gyülekezeti ének. A Gályarabok éneke. 7 ünnepi szentbeszéd. Tartja. Nt. Tóth Sándor az Egyesület pénztárnoka. 8 America. Énekli a közönség. 9 Kövér Sándor egyesületi elnök beszéde. lODr. Graham Ligonier polgármesterének beszéde. 1 lHymnusz. Énekli a közönség. 12 A ligonieri amerikai lelkészek megbízottjának a beszéde.
