Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-06-18 / 25. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. daysitowni fiókja, — a Verhovay E. redhilli 199 ik fiókja. Ezek az egyletek dicséretes bizonyságát szolgál­atik annak, hogy magyar ünnepélyen együtt tudnak akarnak érezni az ő magyar testvéreikkel. Az egy­letek elnökei és tisztviselői megérdemlik itt a nyilvá­nosság előtt is az elismerést, az egyletek tagjai pedig a köszönetét azért, hogy elfogadták a meghívást és se­gítettek külsőleg is gyönyörű lefolyásúvá tenni a temp­lomszentelési ünnepélyt. A templom szentelés ünnepélyének elrendezése kö­rül rendkívül sokat fáradozott az ősz lelkipásztor mel­lett a derék Szopo Ferencz, — ki igazán éjjt napot eg­gyé tevő szent igyekezettel volt azon, hogy ez a nap a vestaburg magyarság történetébe arany betűkkel le­gyen bevezetve és megörökítve. Munkatársai voltak neki a rendezésnél Lefler Já­nos, Darnay András, Pongrácz József, Id. Ruday Imre, Ruday Bálint, Szabó Márton, Németh Lajos, cath. Ko­csis István, Novák Gábor, cath. Prekop György cath. és Kántor István. Daysitownból: —Pocsik Bertalan, Sütő András, Ádám István, Debreceni Sándor, és Lukács István. A vendégeket automobilokn szálitották: — Ifj. Rudai Imre és Risko József vestaburgi lakosok. Még a távol Herr» k O.ból is volt vendégünk. Eljött örömünnepünkön velünk osztakozni a hitbuzgó Fekete Mihály testvérünk az ő kedves családjával, — és aján­dékozott is egyházunk részére 3 dollárt. Id. Ruday Imre és neje László Róza buzgó házas­pár egy értékes urasztali kelyhet, — Ruday Bálint és neje Rozsnyai Veronka buzgó házaspár egy értékes szent kenyér tányért adtak a templomnak örök emlékül Pongrácz József és neje egy díszes piros urasztali térítőt, — Szabó Márton és neje Lajos Eszter egy fe­hér urasztali térítőt ajándékoztak. Itt említjük meg azt is, hogy a pünkösdi szent ün­nepi alkalommal az urasztalára a daysitowni egyház­ban a bort Ruday Bálint és neje, — most Vestaburgon pedig templomszenteléskor Pongrácz József és neje adományozták. Ugyancsak ez a két buzgó házaspár lát­ta el az ünnepélyre jött vendéglelkészeket is ízletes e- béddel. Az egyház lelkipásztora most dolgozik a pünkösdi effera és a templomszentelési adományok névsorának össze állításán, — de már ezúttal is e lap utján mond úgy ő maga, mint az egyház előj árosága és a gyüleke­zet összes tagjainak nevében mind a szertartásokat végzett lelkészeknek, mind az ünnepélyen megjelent egyleteknek és a magyar testvéreknek az ő együttér­zésük megmutatásáért és a templom szentelési adomá­nyok letevéséért — köszönetét. Az ünnepi offera ösz- szege 177 dollárt tett ki, melyből mint említettük 70.00 egyleti, 3 doll. Fekete Mihály adománya volt, a többi 104.66 cent kopertás adományokból és perselyből jött be. A kiadás 27.00 lévén, — igy e szép nap emléke gya­nánt 150 dollár maradt bennt az egyházi pénztárban. Ezen összegből a Bell telefon költségek és daysitown, vestaburgi egyháznak egyes sürgős költségei lesznek kiegyenlítve. Végül megemlítjük azt is, hogy a báli jövedelem 463.37 centet tett ki, melyből ha a kiadások levonat­nak, — bizonyára itt is megmarad legalább 150 doll, tiszta haszon. Legyen az Ur áldó kegyelme e gyülekezeten, an­nak szép kis templomán és összes magyar testvérein­ken! Lelkipásztori szeretettel mindnyájukhoz: UJLAKY JANOS az ünneplő egyház lelkésze. Vég elszámolás. a hazai éhező, szenvedő magyar árva gyermekek ré­szére gyűjtött adományokról. A REFORMÁTUSOK LAPJÁNAK olvasói vissza emlékeznek arra az esemé­nyre, hogy a múlt év Febr. havában édes Hazánknak ___akkor időben volt miniszterelnöke, Huszár Károly ur egy megható tartalmú kábel sürgönnyel fordult volt hozzánk, a mely sürgönyben ő a krisztusi könyörülő sezretet nevében kért lapunk utján az amerikai magyar reformátusságtól segítséget az otthon ruhátlan, éhező szenvedő nagyszámú magyar árva gyermekek részére. A miniszterelnök megkeresésének elengedhetetlen hazafias és keresztyén együttérzésből folyo kötelessé­günknek tartottuk legjobb tehetségünk szerint eleget tenni. A gyűjtési mozgalmat megkezdettük és k. b- egy éven által lapunkban hétről hétre kimutattuk azon kegyes adományokat, melyek fennti irgalmassági czél- ra hozzánkJettek juttatva. Abban a reményben voltunk, és elérendő czél gya­nánt ki is tüztük azt magunk elé, hogy legalább EZER dollár összeget fogunk összegyűjteni az otthon szenve­dő ref. árva gyermekek megsegítésére. Ezt a czélt majdnem teljesen el is értük Isten se­gedelmével és lapunk joszivü olvasó közönségének áldo­zatkészségéből kifolyólag. Ugyanis a mai napig összesen 912.86 cent, — azaz kilenc száz tizenkét dollár és 86 cent folyt ,be a REFOR­MÁTUSOK LAPJÁHOZ a hazai szegény gyermekek részére­A REFORMÁTUSOK LAPJÁNAK jószivü olvasói jó szivük érzésébe fogadták be a kérő szózatot, — és megindult a gyűjtés és az adakozás Amerikaszerte. Rövid pár hónap alatt együtt volt hatszáz dollá­ron felüli összeg, — minek folytán abban a helyzetben voltunk, hogy a hazai 5 ref. püspöki hivatalhoz egyen­ként 125—125 dollárt küldhettünk el a REFORMÁTU­SOK LAPJA olvasóinak nemes adományakápen. A gyűjtést aztán tovább folytattuk, — elküldve i- dőnként az arányos újabb részleteket a ref. egyházke­rületek püspöki hivatalaihoz. VÉGSŐ LESZÁMOLÁSUNK AZ ÁLTALUNK GYŰJTÖTT ÖSSZEGEK TOVÁBBÍTÁSÁRÓL A KÖ­VETKEZŐ: Roth H. Ignácz pittsburgi bankczég utján, (4743 2nd ave. Pittsburgh, Pa.) az American Express Co. köz vetítésével, melynek nevezett bankár az Agent je, — elküldettünk 1920 Máj. 24-én: Főt. Dr. Balthazár Dezső debreczeni ref. püs. ur 125.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom