Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-05-21 / 21. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Sem ebben, sem abban a segítő és jótékony- sági munkában, a mit az európai országokban levő ref. vallás híveit illetőleg kifejtettünk, — propaganda gondolat bennünket nem vezérelt. Támogatás nyújtásunknak egyetlen czélja, hogy kér. hivatásuk betöltéséhez segédkezet nyújtsunk azoknak, kik azt tőlünk maguk kér­ték. Az amerikai Prezsbiterián egyház e feldúlt és tönkretett európai országokba nem küldött innen missionáriusokat, hogy azok ott az ame­rikai hitfelekezethez tartozó és azzal szerves összeköttetésbe jutó gyülekezeteket alapítsa­nak, — hanem igenis pénzsegélyt juttattunk el Francziaországba, Belgiumba, Olaszországba, Csehországba, Magyarországba és Erdélybe AZÉRT, hogy ezen segélyek felhasználásával az illető országokban levő egyet, egyházak ha­marabb talpra álljanak, régi erejüket vissza­nyerjék és minél hathatósabb munkát tudjanak kifejteni a jövőben. Prezsbiterián egyházunk részéről mai na­pig Összesen körülbelől KÉT SZÁZ EZER DOL­LÁR segélyt küldtünk el a nevezett egyet, egy­házak főhatóságaihoz, készpénzben. Nagy meglepetésünkre és előttünk megért­hetetlen okokból kifolyólag az amerikai magyar testvérek közzül többen helytelenül fogják fel a mi jó szándékainkat, a melyekkel segíteni kíván tűk őket és az ő otthon maradt hittestvéreiket. De biztosítani kívánunk mindenkit, hogy segélyadományainkat nem kisérte semmiféle mellék érzelem, — semmiféle olyan szándék, minthogyha talán ezzel az ő egyház politikájuk irányításába magunknak befolyást kívántunk volna szerezni. Mi szívesen és örömmel adtunk kizárólag azon czélból, hogy a veszendő gyüle­kezeteket és egyházi intézményeket megment­sük. — De kénytelenek vagyunk belátni, és azt saj­nálattal megállapítani, hogy minél jobban töre­kedtünk önzetlen keresztyén segélynyújtásun­kat kimutatni a Magyarországban levő hitsor- sosokkal, — annál nagyobb mértékben lett ki­fejlesztve több magyar embernek a szivében A- merikában a rólunk való helytelen felfogás. Mirevalo ez az ellenséges érzület irányunk­ban? APrezsb. közegyház bizonyára soha se ve­tett szemet egyetlen magyar ref. ^ templomra, vagy egyházi birtokra sem Amerikában? Ha mi kerestük az összeköttetést a magyar reformá­tusokkal, az csak az ő érdekükben történt, mivel segíteni óhajtottunk azokon a hittestvéreken, a kik rájuk nézve idegen országba vetődtek. Több mint egy esztendővel ezelőtt kábel sürgönyt kaptunk volt a Conventtől, melyben a Convent mély sajnálatját fejezte ki a felett, hogy a magyar országi egyet, egyház neve alatt itt folytatott egyházi munka összeütközést ered ményezett az amerikai egyházi főhatóságokkal és ígérte (t. i. a Convent) hogy jobb viszony lé­tesítésén munkálkodik. Ezen ígéretre támaszkodva mi is azon fá­radoztunk, hogy jobb viszonyt létesítsünk a két egyet, egyház között és a csatlakozott egyházak nak irántunki magatartásában. Soha nem kértük a hozzánk kéredzkedő csati, magyar egyházaknak tagjait arra, hogy szűnjenek meg szeretni elhagyott hazájukat, vagy hogy tépjék ki szivükből azokat az emlé­keket, a melyek őket a magyarországi ref. egy­házhoz kapcsolják, — csupán annyit kértük tő­lük, hogy a mikor átjönnek hozzánk, — itt is ugyanazon szent buzgosággal, egyházi érdeklő­déssel és áldoztkészséggel munkálkodó egyház­tagoknak mutassák magukat, mint a kik voltak, a mikor a csati, egyháznak voltak tagjai. Ugya­nezt kérjük minden esetben a francziá, az olasz, a skót, a csah és a többi magyar prezsb. gyüleke­zetektől, a melyek egyet, egyházunk kebelébe tartoznak. Ezen különböző nemzetiségű gyülkezetek- nek egyike sem veszítette el a birtokjogot az ő templomukhoz, vagy egyházi vagyonukhoz, — sem azt a jogot, hogy saját édes anya nyelvükön végezhessék azist. tiszteletet és egyházi szertar­tásokat. Ellenben ők együtt ülnek velünk az egyházmegyei, a kerületi és a zsinati gyűlése­ken tanácskozván velünk a felől miképen lehet­ne minél sikeresebben végezni Isten országa ter­jesztésének szent ügyét hitfelekezetünk kebe­lében. — Minő hatással lesz az ellenséges érzületnek irántunk való növekedése a magyarországi e- gyet. ref. egyházra, Miként élezünk mi ameri­kai prezsbiteriánusok, mikor azt vagyunk kény-, telenek látni, hogy egyesek szándékosan félre magyarázzák rokonszenves cselekedeteinket és minden módón oda kívánnak hatni, hogy rokon- szenv nyilvánításunk megbénittassék? Közeledjetek azért bizalommal hozzánk magyar református testvérek és munkáljuk egy ütt ez országban a prezsb. és a református egy­házak kebelében az Isten országa terjesztésének szent ügyét! Főt. Dr. Mendenhall urnák, a Prezsb. közegyház egyik, legnagyobb tekintélyben álló és legbefolyásosabb vezető tagjának a magyar reformátusok iránti meleg szeretettől sugalmazott czikkét, úgy szintén Főt. Dr. Souders püspök Urnák lapunk múlt heti sz. ban ugyan­ezen tárgyról meg jelentetett nagy fontosságú czikkét ajánljuk úgy a Nt. Lelkész urak, mint az egyházi elöl­járók és a válaszúton álló gyülekezetek tagjainak bölcs és komoly figyelmébe. Lapunk múlt heti és jelen sz. ból szívesen küldünk extra példányokat oda a hova ezt tőlünk kérik. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom