Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-12-18 / 51. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. minden pillanatban kész a cselszövésre. Ott van a hízelgés vadinaczkája, mely szövi a megtévesztés hálóját, hogy könnyebben marhasson. És ott van még igen sok ragadozó, vérengző vadállat. Ezek mind otthont és táplálékot találnak az élet mezején a legszentebb hajlékban: a szivben. Irtó hadjáratot kell ezek ellen indítanunk! Ki kell őket tiznünk! El kell őket pusztítanunk, ha azt akarjuk, hogy Istennek báránya elfoglalja azt a szent hajlékot: a szivet. Mikor ezen a nagy takarításon, ezen az irtó hadjáraton szerencsésen átestünk és megszabadítottuk a szív mezejét ezektől a vérngző vadaktól: megteremtettük a keresztyén ember életében azt az állapotot, mely bátran nevezhető megtisztított jellemnek, ami más szó val tiszta szivet jelent. És akinek ilyen a szive, az meglátja az Istent. A Jézus minden bizonnyal beköszönt hozzá. És joggal várhatja is, hogy beköszöntsön. Lássunk csak egy másik példát! A viz, mely minden szennyes salaktól ment, átlátszó és megmutatja a folyó fenekén a legapróbb kavicsot is: bátran nevezhető tiszta víznek. Ez is igen szépen példázza a tiszta életet és benne a tiszta szivet. Az az élet, mely Isten tekintete előtt tiszta és átlátszó: oly jellemnek nevezhető, melyhez a gyanú árnyéka még csak nem is fér- kőzhetik, mert ez nem rejt magában visszataszító kétszínűséget. Ez a jellem krisztusjell§m. Ez a jellem átlátszó, mint az az üvegtenger, melyen a nagy páthmosi látó merengett el az Isten és a Bárány trónja előtt. Ez a szív készen áll az idvezitő vendég fogadására. Vegyük a szónak most már egy másik értelmét. Mikor a gazdálkodó felszedett földjéről minden követ, mikor kihordott róla minden gazt és szemetet, mikor elpusztított benne minden vad növést és kiölt belőle minden ártalmas dudvát: nevezheti ezt a földet megtisztított területnek. Tisztává tenni a földet ezt jelenti: eltávolítani belőle minden olyan anyagot, legyen az élő, avagy élettelen, mely halálos ellensége a gyümölcsöt hozó nemes növénynek. És igy van evvel a szív is. Aki szivét meg akarja tisztítani, ki kell onnan tépnie a gonosz idulatoknak, vágyaknak és szenvedéj eknek vad dudváit, melyek elszívják és megfolytják benne a jóra való hajlandóságnak, a nemes érzéseknek, és szent törekvéseknek gyümölcsöt hozó nemes növényeit. És a szivben vannak ilyen dudvák, vannak é lettelen dolgok is, melyeket ki kell onnan górnunk. Vannak mérges növények, melyekkel szemben nem szabad ismernünk kegyelmet. Vannak gyilkos előítéletek, melyeknek gyökereik, mint sürii dróthálózat, keresztiil-kasúl szövik a szív termékeny földjét. Mindezeket kérlelhetetlenül el kell pusztítanunk és ki kell onnan szórnunk mielőtt a szivet joggal tisztának nevezhetnők. “Miként a szin arany.” A szó értelmének itt ismét egy másik árnyalatával találkozunk. Tisztának nevezzük azt az aranyat, mely hamisítatlan és amelyben sem mi más fén nem található. Ez az arany aztán valóban szin arany és ugyanaz, minek mutatkozik: arany a maga érintetlen egyszerűségében. És a tiszta szívnek ilyennek kell lenni. A világért se jmgedjiik meg, hogy valami tisztátalan salak vegyüljön kristály tisztaságába! Értékét leszállító megalkuvás nem nyerhet ide bebo- csáttatást. A világiasság leggyöngébb aányékának sem szabad megengedni, hogy betolakodjék a szív kegyességébe és buzgóságába. Soha se feledjük, hogy az ég és a föld nem vegyül, de az Istent és embert sem keverhetjük össze. Az élet egysztrü. A szív is egyszerű 15 és csak önmagában nevezhető tisztának, “miként a szin arany.” Tartsunk távol tehát magunktól minden gonosz gondolatot, hogy megtarthassuk szivünket tisztának. Mert az ember idővel azzá lesz, amiről állandóan gondolkozik. Ha elménket mindenféle gonosz gondolatok karavántanyájává tesszük: szivünk idővel gonosz lesz. Ha elménket állandóan világi dolgokra irányítjuk: i- dővel magunk is világiak leszünk. De ha elménkben állandóan ama dolgok forognak, melyek onnan felülről valók, ahol a Krisztus lakozik: idővel Krisztushoz leszünk hasonlók'. És aki a Krisztushoz hasonló, annak szive tiszta és akinek a szive tiszta az meglátja az Isten, vagy a Krisztust, ami egyre megy. Végezetül pedig, én édes testvérem, vond le a tanulságot az elmondottakból és felelj meg erre a kérdésre: “Ha a világ oly jó volna, mint te és egy pa- ránnyal sem jobb; ha épp oly becsületes, tiszta és igaz volna, mint te; ha cselekedetben és hitben épp oly erős, mint te; ha számitó önérdektől, zsarnokságtól és csalástól épp oly ment, mint te; ha a felebarát elnyomatásától és félrevezetésétől; ha az érdemetlen dicsőítésétől épp oly szabad volna, mint te, mond meg nekem: jobb volna-e ez a világ akkor? Ha a világ téged követne s követne betii szerint, nemesebb volna-e akkor ? Az alattomosság, gyülölség és irigység számüzetnék-e belőle? A rosszakarat, az önzés, a kéjhajhászat vájjon szállást találna-e akkor a szivben? Felelj meg erre: ha a világ téged követne: nemesebb, jobb és tisztább volna-e akkor? Boldog vagy te, óh ember, ha erre a nagy kérdésre kielégítő választ adhatsz, mert akkor a te szived tiszta. Akkor nem hiába várakozol a világ Megváltójára. Minden bizonnyal belép hozzád és te meglátod őtet. Ámen! UTÓIMA. Bűneink terhe alatt is megkönnyebült lélekkel nyit juk meg ajkunkat ismét imára, irgalmas Isten, szerető édes Atyánk az Ur Jézus Krisztusban! Szent igédből hallottuk, hogy a legfőbb boldogságot azok bírják, akik téged látnak és ennek egyedüli föltétele a szív tisztasága. Tudjuk mi azt, hogy szivünk telve van a tisztátalanság látható nyomaival. De mi mégis látni akarunk téged s meg akarjuk tisztítani szivünk földjét a gaztól: a szenvedély mindennemű megnyilvánulásától. Áldj meg minket, teremtő Atyánk és Istenünk, hogy törekvésünket siker koronázza/ Adjad, hogy méltó helyet készíthessünk szivünkben a kedves vendégnek! Vezess minket ő elibe, hogy fogadhassuk és felajánlhassuk neki örök lakozásúl egész lelkünket és szivünknek minden lakosztályát/ Te pedig, drága vendég, jövel! Keress fel minket! Lépj be hozzánk! Nyisd fel szivünk ajtaját! Mert mi szent buzgolommal tisztogatjuk azt az utat, mely felénk vezet. Kíméletlenül irtó gat juk keblünkből a bűnnek minden faját. A földiekről mennyeiekre változtatjuk magunkat, hogy igy megtérve szent szerelmeddel befogadhass minket közelgő országodba. Gyújtsad meg előttünk igéd szövétnekét: Világíts be vele szivünk rejtett mélységébe, hogy felfedezhessük ott, ami néked nem tetsző! Érdemeddel fedezd el bűneinket/ Szentelj meg, tisztíts meg, igazíts meg, hogy majd ama nagy napon, ott az egekben, egyesülhessünk Istennel te véled! Ámen/
