Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-11-20 / 47. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMATUSOK LAPJA. 7 “Károly, te már nagy fiú vagy. Nem gondolod, hogy itt volna az ideje annak, hogy figyelmedet a legnemesebb dolgokra fordítsad? Tudd, mit akarok mondani? Az igaz keresztyén életét jellemző szép és nemes dolgokra gondolok”. Ez a tizenöt éves fiú kis korától fogva mindig járt a templomba s hallott jobbnál jobb prédikációkat, de egy sem indította meg annyira, mint tanítójának ez a pár, egyszerű és egyenes szava. Gondolkozott egy pillanatig s aztán felelt: “Igen, azt hiszem, hogy ennek már itt van az ideje.” Aztán haza ment, mint rendesen szokott. De érezte, hogy ő maga most már nem az, aki máskor volt. Nagy elhatározás született meg lelkében: keresni a jót, kerülni a rosszat, törekedni a nemes, a tiszta életre: szolgálni a Krisztust. Nem volt ő rossz fiú azelőtt sem. Külső életében nem is lehetett látni bennő elhatározásának feltűnő megnyilatkozását. De e naptól kezdve, ha véletlenül rossz társaságba került, mindig eszébe jutott tanítójának kérdése s menekült és következetesen kereste a jó társaságot. Ha egy rossz könyv akadt a kezébe, tanítójának a kérdése jutott eszébe s eldobta és mindig a legjobb könyveket olvasta. Ha meg nem engedett utakon könnyen juthatott volna anyagi javakhoz, tanítójának szavai jutottak eszébe és rendületlenül megmaradt a becsületesség útján. Ha vasárnaponként szeretett volna elmaradni a templomból, tanítójának szavai jutottak eszébe és a világért otthonn nem maradt volna. Ha érezte, hogy kötelességének teljesítésében hanyag, a könyörületességben rest és a szeretetben közömbös, tanítójának szavai jutottak eszébe és fokozott erővel törekedett munkálni embertársainak javát. Ha imádkozásában a buzgóság lankadt és hálaadásában a bennsőség veszített, tanítójának szavai jutottak eszébe és szent áhítattal kulcsolta kezeit imára s menyei örömmel dicsőítette az Istent. Szóval: szolgálta a Krisztust. És ez a történet igaz. Ez a fiatal ember még ma is él. Ma már meglett férfiú. Aránylag azonban még ma is fiatal. De abban a városban, ahol él, oly befolyásra tett szert, oly közbecsíilésnek örvend, annyi föl di javakkal rendelkezik, oly üde boldogságot, oly csöndes békét és oly bennső elégedettséget élvez, hogy senki sem versenyezhetik véle. Ő maga mondja: “Tanítómnak kérdése épp’ a kellő pillanatban történt. Bár nem voltam kitéve az erkölcsi romlottság veszedelmének, de ez a kérdés egy egészen új világot tárt föl előttem telve nemes törekvésekkel, új és fennséges eszményképekkel. És ekkor elhatároztam, hogy minden erőmmel ebben az új világban fogok élni.” Ez az ember szolgálta és szolgálja még ma is az Urat. És ezt ő soha sem titkolta, sőt szent dicsekedés- sel tett és tesz róla bizonyságot mindenkor, amikor arra alkalom kínálkozik. Mert az Ur szolgálata nemcsak abból áll, hogy életünket néki szenteljük. Bizonyságot is kell éhről tennünk, miként Józsué. Kalapot emelek az előtt az ember előtt, aki fel mer állani azok társaságában, akik szemérmetlenül lábbal tapossák mindazt, amit a Krisztus tanított és felemeli tiltakozó szavát. Csak az a baj, hogy kevés az ilyen keresztyének száma. Hányán vannak, akik rendes templomba járók s jó keresztyéneknek vallják magukat. De a gyárakban, munka közben, szó nélkül eltűrik, mikor beszámíthatatlan munkástársaik vakmerő gúnyt mindabból, ami a vallásra tartozik és oly arcátlan megjegyzéseket tesznek, melyek a gyalázat árnyékát vetik magára az Ur Jézus Krisztusra is. Hányán vannak, akik vig társaságban oly beszélgetést hallgatnak végig, mely nemcsak a krisztusi igazságok megvetését hangsúlyozza, de egyenesen megfertőzteti a tiszta keresztyén életet és tiltakozásuknak legkisebb jelét sem árulják el. Később bevallják, hogy pirultak, amikor becsmérelni és kigúnyolni hallották mindazt, amiért a Krisztus élt, szenvedett és meghalt. Az arcpi- rúlásnál azonban többet vár a Krisztus. Van idő, amikor szégyen nem szólani. És a keresztyén ember legnagyobb szégyene az, hogy hallgat, amikor szólnia kellene. Bármily nehéz is felfedezni, hogy mikor tegyünk bizonyságot a Krisztusról: életünkben lesz olyan idő, amikor meg kell ezt tennünk, ha nem akarjuk homlokunkon viselni a gyalázat bélyegét azért, mert szégyel- tük a Krisztust. Azért hát Józsué szavaival azt mondom tinéktek én is: “Hogyha pedig rosznak látjátok azt, hogy szolgáljatok az Urnák: válasszatok magatoknak még ma, akit szolgáljatok; ..... én azonban és az én házam az Umak szolgálunk.” Ámen! UTÓIMA. Szent áhítattal borúlunk le előtted, örök Isten, és hálát adunk neked ezért az óráért, melyben bennső erőt nyertünk arra, hogy hűséggel és teljességgel megálljunk Krisztusunk szent zászlója alatt és neki odaadással szolgáljunk. Éreztük mi mindig, hogy csak az Ur Jézus szolgálatában találhatjuk meg az élet üde örömeit, csak itt nyerhetünk igaz békességet és csak itt munkálhatjuk embertársaink javát, mely szent kötelessége mindazoknak, akik az Ur Jézus Krisztusban egyek. Sokszor a- zonban mintha megfeledkeztünk volna kötelességeinkről és hallgattunk a biin csábitó szavára. Szolgálatunkban restek voltunk. De te oly kegyes voltál hozzánk, hogy javaiddal még akkor is elárasztottál mindet. Oh, miként háláljuk meg jóságodat? Hiszen amit mi adhatunk neked, azokban te bővölködöl.Atadjuk hát neked szivünket. Legyen ez egészen a tied. Formáld a te tetszésed szerint. És mi áldjuk szent nevedet, mely örökké megmarad. Dicsőítjük hatalmadat, mely menyei erőt áraszt reánk. Magasztaljuk igazságodat, mely az Ur szolgáinak kegyelmesen megbocsát. Áldj meg bennünket, Istenünk, a hü szolgálat félreismerhetetlen jeleivel: a bünbocsánat biztatásával, az örök élet napsugaras reménységével, az igazak benső békéjével és a szentek édes elégedettségével! Hallgasd meg könyörgésünket/ Irgalmaz nekünk! Ne hagyj el minket! Segíts bennünket/ Az Ur Jézus érdeméért kérünk. Ámen/ EGYHÁZI ÉS ISKOLAI KIADVÁNYOK. NT. LELIÍÉSZI HIVATALOK S GYÜLEKEZETI ELÖLJÁRÓK FIGYELMÉBE: — Magyar Á B C .30 Am. Magy. Ref. Iskolás gyermekek könyve :25 Angol magyar Reformét us Katekizmus 20e Hazai nyomtatású Kis Zsoltár, vászonköt 50e Amerikai nyomtatású Uj Zsoltár, vászonköt 1.25 Lelkész! hivatalok részére:— Magyarnyelvű, berámizásra alkalmas disz. kér. biz. 10 drb. 1.00 Díszes esk. bizonyitványok, 10 drb. ára 1.00 Halotti anyakönyvi és confirmáczioi biz. 10 drb. .50
