Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-11-06 / 45. szám

8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Mi a hir odahaza? A Magyarországi Református Egy­ház Zsinatja. A zsinat negyedik ülésszaka. Első nap. Szeptember 28. A magyar református zsinat ne­gyedik ülésszaka szept. 28-án d. e. 10 órakor nyílt meg a zsinati szék­házban, miután a zsinat megjelent tagjai előzőleg a konventi teremben értekezletre gyűltek össze. Kellemes és örvéndtes meglepeté­sül szolgált az a tény, hogy a zsinat tagjai oly nagy számban jöttek ö sze, hogy a határozatképességet ki lehetett mondani s igy az üléseket megtarthatták. Az első ülés egyébként dr. Bal­tazár Dezső püspök imájával és gróf Degenfeld József világi elnök rövid megnyitó beszédével kezdődött Megnyitó beszédében gróf Degen- feld utalt egyházunk általános nehéz helyzetére s arra a szomorú tényre, 'ogy autonómiánkat a megszálló el­lenség igen sok helyen nem respek­tálja. Orvoslásért a külföldi testvé­rekhez fordultunk. Majd indítvá­nyozta, hogy a zsinat üdvözölje Hor­thy főkormánvzót s végül a zsinat halottairól emlékezett meg. Utána Sass Béla olvasta fel a zsinat tagjai­nak névsorát s ismertette a negye­dik ülésszak tárgysorozatát s az ar­ra beérkezett törvénymódosító és tör vénymagyarázó javaslatokat. A zsinat második napi tanácsko­zásán, szeptember 29-én megválasz­tották a zsinat alelnökét, Németh Istvánt, a dunántúli egyházkerület püspökét; a Révész Kálmán tiszá- ninneni püspök lemondásával megü­resedett jegyzői széket Czinke Ist­ván, rimaszombati lelkész, zsinati taggal töltötték be. A szavazás ered­ménye mindkét alkalommal egyhan­gú volt. A zsinatnak ezt a tanácskozását különben nagyrészt zárt ülés foglal­ta le, amelynek tárgya az elszakított országrészeken élő gyülekezetek jog viszonyainak ideiglenes rendezése volt. Kiegészítették azután a hiányos bizottságokat is és elhatározták, hogy 30 tagú “külföldi bizottság­ot fognak alakítani a magyar egye­temes református egyház külföMi összeköttetéseinek megerősítésére és ápolására. A zárt ülés után terjesz­tette elő Antal Géza dr., papai fő­iskolai tanár, zsinati tag indítványát hogy a zsinat üdvözölje az amerikai puritánokat a “zarándok atyák” em­lékére szentelt ünnepek alkalmával. A zsinat egyhangúlag elfogadta An­tal Géza dr. indítványát s az általa felolvasott üdvözlő iratot. Az iskolünyi bizottság javasla tát tárgyalták Dóczy Imre előadásá­ban s ez a javaslat több pontjában szembehelyezkedik a vallás és kö- zokta tásügyi miniszter rendeletével. A miket sérelmesnek és az egyház szabadságába fíiggellenségébe ütkö zöknek talált a zsinat. Epen azért azokat nem is hajtják végre és feli­ratban fordulnak a kormányhoz, hogy a hatóságok respectalják min­den vonalon a magyar ref. egyház jogait és önkormányzatát. Ipar Kiállítás Magyarországon. Az Amerikai Missio jelentése. Bu­dapest, Szept. 16, lv20. Most tartják Budapesten «""Tize­negyedik évi magyar ipar-kiállitást. A kiállítást szeptember 11-én nyi­totta meg Magyarország kormány­zója a kereskedelmi miniszter, kül­földi diplomaták és kereskedelmi megbízottak és magasrangu magyar hivatalnokok jelenlétében. Az ipar- kiállitás állandó fénypontja Buda­pest ipari és kereskedelmi életének. Mióta megkezdték a kiállítások ren dezését, minden évben megtartatták azt, kivéve 1918 és 1919-et. A jelenlegi kiállításon meglepően sokféle ipartermék van kiállítva és a magyarok rendkívül érdeklődnek iránta. A látogató az életrevalóság és erő kellemes benyomását nyeri a kiállításon, melyből Magyarország gazdasági életének ujjáébredősére lehet következtetni. A legtöbb árucikk hazai fogyasz­tásra van szánva, de azért a kiállí­tók egy része erősen igyekszik kül­földi piacot szerezni. Általánosság­ban fülföldi piac alatt a jelen eset­ben a Balkán államokat kell érte­JÁRULJON HOZZÁ ŐN IS VALA­MIVEL a hazai éhező, szenvedő árva magyar gyermekek nagy nyomorúságának enyhítéséhez. Küldjön be legalább 25 centet bé­lyegekben a REFORMÁTUSOK LAP JÁNAK szerkesztőségébe. Adomá­nya ki lesz mutatva és haza lesz küld ve a joszivü magyar testvérek többi adományával együtt. . . 25 centtel egy hétig táplálhat egy árva gyermeket odahaza. Vegyen pártfogása alá egyet a Krisztus ki­csiny jei közzül! NEW YORK VÁROS TANÜGYI KÖLTSÉGVETÉSE. A Board of Education több mint 150 millió dollárban állapította meg New York város tanügyi költségve­tését 1921-re. Ez az összeg a leg­nagyobb a város történetében, me­lyet egy év alatt iskolákra költenek, sőt még az egész világon sem köl­tött egy város sem ennyit iskolai rendszerére egy év alatt. A jövő évben 700 uj tanítót alkal­maznak, hogy a rohamosan szaporo dő iskolás gyermekek tanításáról kellőképen tudjanak gondoskodni. ***************************** MI A HIR AMERIKÁBAN? :-***************************** AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK UJ ELNÖKE Warren G. HARDING LETT. Az uj elnök, ki jövő év Márcz. 4-én foglalja el hivatalát, — a bap­tista hitfelekezetnek tagja. * * * * HOME MISSION DAY Az amerikai Reformed Churchnek zsinatja még régebben elhatározta volt, hogy minden esztendőben egy bizonyos vasárnapot a belmissio, és egy másik vasárnapot a kül missioi munka ismertetésének szentel. A Home Mission Day ez idén Nov. 14-re esik. Az e vasárnapon begyü­lendő perselypénzt az angol templo­mokban odaadják a missiohatoság- nak. Szép volna, ha a mi magyar gyüle­kezeteinkben is megtartanánk az egyetemes egyház által meghatáro­zott bel és külmissioi, valamint árva­házi vasárnapokat. A Ref. Egyház a Messze Nyugaton. A Chicagón túli államokban 1 ref. együlekezetek az u. n. Interior Synodban vannak csoportosulva. Ne­hány évvel ezelőtt ezen kerületben levő angol gyülekezetek elhatrosták, hogy összes egyházaikat adósság mentessé teszik. E czélra száz ezez dolláros gyűjtési összeg összehozá­sát kezdték el. Idáig e szent czélra már hetven ezer dollár van együtt. A kerület és a gyülekezetek remé­lik, hogy ez év végéig együtt les" ' kitűzött összeg és akkor az Interior Synodnak egyetlen templomján se lesz egyetlen cent adósság sem. RENDELJE MEG MAGANAK A REFORMÁTUSOK LAPJÁT! KÉT DOLLÁR EGY EGÉSZ ÉVRE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom