Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-06-12 / 24. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. ma is. “Ha valaki követni akar engem, tagadja meg önmagát.” Tagadja meg magát a prédikátor! Tagadja meg magát a hallgató! Tagadja meg magát az anya- szentegyház! Igaz tanítvány csak az lehet, aki az önmegtagadás nehéz és magas művészetét elsajátította. Az erre való törekvés: jellem építés. Isten az emberen keresztül fejezi ki önmagát. És az eredmény: krisztusjellem. Más szóval: bizd magad teljesen Isten tetszésére s jellemed épülni fog. A lemondás mindig fájdalommal jár, de diadallal végződik. Az önmegtagadás veszteséget jelent, de jellem __erőssé tesz. Használni kell a kést még mielőtt a beteg egészen jobban lenne, hogy a kór a teljes felépülést ne akadályozza. A gazda visz- szametszi a szőlveszszőt, hogy a tőke gyümölcsöt hozhasson. Hogyha tanitványi hivatásunk semmibe sem kerül, semmit sem ér. Nagyratörő álmainknak megvalósításához nem az önteltség rózsákkal kirakott útja vezet, hanem az önmegtagadás keskeny ösvénye. Aki Krisztus tanítványa akar lenni, haládjon a tanitványi pálya útján. Ez az út tövises, de szent és méltóságteljes. Azzá tette az Ő lábanyoma. Ez az út meredek. És rajta az utazás nehéz és fáradságos. Dobj el hát magadtól minden haszontalan kölöncöt! Hogy mik ezek? Te magad tudod legjobban, mitől kell megvállnod és te magad ismered legjobban értékét azoknak, amiket meg kell tartanod. Kérdezd meg magadtól: mik tartanak vissza és mik segítenek előre? Ezt a kérdést többször meg kell ismételnünk még pedig nyomatékos hangsulylyal. Ama dolgok, amikért eddig éltünk — kincs, hatalom, hírnév és dicsőség — most már jelentéktelenek. Amik fölött eddig csak átsiklottunk^ most a legértékesebbek. A csillogás adjon helyt a fémnek! A tiszta szív erősebb legyen az ököl — izomnál! A falánkság és szenvedély legyőzése nagyobb dicsőség legyen országok meghódításánál! A megbocsátás az erőnek és bátorságnak legyen világos jele! Isten az ő személyében jöjjön, beszéljen és lakozzék velünk minden időben! Szükség^ van arra, hogy egyházaink hősi elszántsággal vessék alá magukat gyökeres műtétnek. Mert úgy tetszik, hogy az igazi szőlőfa eltuskósodott s ful- doklik a körülte feltörő gaz és dudvától. Csatlakozott és nem csatlakozott feledje, hogy mi történt évekkel ezelőtt és vegye észbe, hogy;, u történik ma! hasogatok dobják félre megkülönböztető poros és penészes jelzőiket és temessék el a szóharc rozdás fegyvereit. A felekezetieskedés nyilvánuljon meg a közjóért való összmunkálkodásban! Szűnjék meg a kizárólagosság uralma! A templom nem a szentek kényelmére berendezett, levendula illatú előszoba, hanem a bűnösök megfékezésére megerősített vár. Nem a lábadozók kórháza, hanem mentő — kocsi a veszélyben levők számára. Amiképen egy a könyv, egy az evangyéliom, egy a közbenjáró Isten és ember között, úgy az örök hazába vezető út is csak egy. Amiképen erény sugárzott ki az anyaszentegyház Mesteréből, úgy folylyon az erény az anyaszentegyházból! A világ lázas követelése: “Mutassátok meg nekünk az Atyát!” próbára teszi az egyház erejét. Foglalja el hát a Krisztus minden egyházban a főhelyet! Kerüljön felül az ő szelleme! Uralkodjék az ő hatalma! Az egyház minden tevékenységében ő nyilvánúljon meg! Legyen az egyház szegényebb, hogy a világot gazdagíthassa! Vérezzen, hogy gyógyíthasson! Könnyezzen^ hogy könyörülhessen! Szenvedjen, hogy vigasztalhasson! öldöztessen, hogy áldhasson! Mi csak azt a Krisztust prédikálhatjuk, akit életünk kinyilatkoztat. Az az igazi keresztyén élet, amit mások életében is kifejezésre juttathatunk. “Az Ige testté lón.” Ez az áttestesiilés. Az Ige emberré lett; emberekké lett. Ezek az emberek hivatottak és elválasztottak. A hívásra önmegtagadásukkal feleltek. Takarékoskodhatunk az olajjal, ha lejjebb húzzuk a lámpabelet. De a világ homályos és sötét s ami hivatásunk az, hogy ragyogóvá tegyük azt a szögletet, a hol állunk. Húzzuk fel hát a lámpabelet: hadd ragyogjon ami világosságunk ! Egy nagynevű misszionárius, mikor rendeltetési helyére megérkezett azt mondotta: “És most hadd égjek el az én Uramért, Istenemért!” Martyn Henry nagyszerű sikerének, melyet Calcutában elért, ez volt a titka. Clarke Ádám sírját nem korona, nem babér koszorú ékesíti, hanem egy tövig leégett gyertya. Ez jelképezi Istenben eltöltött életét. Az isteni elhivatás második feltétele a kereszthor- dozás. “Vegye fel keresztjét!” Mit értünk a “kereszt” szó alatt? Mindenesetre többet annál az gyszerü jelnél^ melyet templomok tornyán, szent képeken és könyveken láthatunk. Vannak igazi és hamis keresztek, óh, az arany és ezüst kereszteken már igen sokan megfeszítették magukat. A nagy szerencse sokszor nagy szerencsétlenség. Sokan mondogatják: “Viselem keresztemet.” És ilyenkor fájdalmaikra, vérző szivükre és semmivé lett reményeikre gondolnak. Kereszt viselés ez is, de nem a fönt nevezett értelemben. Ha ez a bűnnel teljes világ kínzó igazságtalanságával, visszataszító embertelenségével, társadalmi fekélyeivel, ünneprontásával, erkölcsi poklosságával nem nyugszik vállainkon s terhét hordozni vonakodunk: az isteni hívás hidegen talált bennünket s keresztünket nem vettük fel. (Folytatás a jövő számban). Braunstien nyomán-. Tóth Mihály, alphai ref. lelkész Amerikai Magyar Református ISKOLÁS GYERMEKEK KÖNYVE, összeállította; — Harsányi Sándor homesteadi é* vid. ref. lelkész. Legalkalmasabb iskolai tankönyv amerikai magyar iskolák czéljaira! Második Kiadás. — Megrendelhető Lapunk Kiadó- hivatalában. Ára:— 25 cent AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A REFORMÁTUSOK LAPJÁNAK ELŐFIZETÉSI DÍJJÁ MÁJ. 1TŐL FOGVA KÉT DOLLÁR Ujjitsa meg előfizetését! — Legyen pártolója az egyházi irodalomnak. — Szóljon pár jó szót lapunk mellett a barátainak, ismerőseinek is ......Nem gondolja, hogy ENNYIT minden jó református egyén megtehet vallásának lapjáért ! Minden figyelmet, jóindulatot hálásan köszön! A REFORMÁTUSOK LAPJÁNAK KIADÓHIVATALA.
