Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-04-03 / 14. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA ®sisiEia®jajaE.|aisMaMajsEiai3jaEiajajajaíEisiaMaMSJ5iaiaiaMa®sisisEis j Levél a conventtől. g !§ 1 'c®EiSiaMaMa®a®ajaaEM3Ma]aMBjajaEiaiMSEEMaiaiaiaMaiaHaMEMi Nagy tiszteletű Uram! A conventi elnökségnek törekvése oda i- rányul, hogy amerikai egyházi ügyeinket végre- valahára az összes érdekelt tényezők egyetértésével közmegnyugvásra rendezzük. A hazai református egyháznak a háború gyászos vége óta minden törekvése oda irfnyul, hogy MEGNYERJÜK külföldi hittestvéreink rokonszenvét és támogatását az egyház eme sorsdöntő napjaiban. — Azt óhajtottuk és kértük, hogy jöjjenek el külföldi hittestvéreink maguk a mi körünkbe s szerezzenek saját szemlélődésük utján tárgyilagos meggyőződést helyzetünkről. Dr. Souders Superintendens ur biztos lehet a felől, hogy nemcsak küldőjére, a Council of The Prot. Churches-re való tekintetből, hanem saját egyéniségénél fogva is a legtisztelettelje- sebb, legszívesebb fogadtatásra számíthat a hazai ref. egyház minden fia részéről. Az egyetemes Convent két éve nem tartott ülést. Az ellenséges megszállás következtében a tagokat nem vagyunk képesek határozatképes számban összegyűjteni.— Hogy a viszonyok a Superintendens ur látogatásáig javunkra fognak é változni,—? alig remélhető. Mindenesetre remélhető azonban, hogy az egyetemes Convent külmissioi bizottsága összehivató lesz s Rév. Souders itt is a legilletékesebb tényezőkkel fog tárgyalhatni. Budapest, 1920 Febr. 23. Őszinte tisztelettel Dr. Benedek Zsolt egyetemes conventi tanácsos. Lapunk szerkesztője a múlt hét folyamán levelet kapott otthonról a Convent titkárától, Dr. Benedek Zsolt úrtól. Nem gondoljuk, hogy csak legkevesebb mértékben is indiscrécziot követnénk el az által, ha e levélnek a köz reformátusságot érdeklő részét közöljük. Tesszük ezt különösebben azért is, hogy annál nyilvánvalóbb legyen minden helyesen gondolkodó hittestvérünk előtt az a czéltalan és megvalosulhatlan törekvés, mely egyesek lelkében az Önálló és Független Amerikai Magyar ref. Egyház szervezésének szerencsétlen gondolatát fogantatta meg. A csati, egyházak helyzetére és jövendőjére vonatkozó nézeteinket más alkalommal kivánjuk egész tárgyilagosan és igaz testvéri őszintességgel elmondani. Ezúttal csupán arra szőrit kozunk, hogy a tiltakozzunk azon alacsony érzületből fakadó, egyenesen megtévesztő meggyanusitás ellen, a mellyel a M.E. hasábiain Nt. Borsos István detroiti csati, (vagy független és önnálló!) lelkész ur az amerikai Ref. Churchöt és ennek magyar egyházmegyéiét illeti, mikor azt állítja többek között, hogy: a Ref. Church a detroiti ref. egyház vagyonára áhítozik, mert ebből akar berendezkedni, — továbbá hogy a Ref. Church kebelében 15 év óta működő magyar e. megye csupán CSALÉTEK.— meg hogy a Ref. Church egyet, főhatóságai által készített statisztikai kimutatások örvendetes szaporulata a maevar lelkek elhalászásával álott elő, — s hogy mindezen gyanúsítások, durva sértések és rágalmak mellett is a detroiti egyház papjának az volna a törekvése hogy békében éljen az amerikai prot. felekezetekkel és azokkal a hittestvéri kapcsolatot fenntartsa.” A ki ILYEN modorban tud imi a nagv nyilvánosság számára egy tiszteletre és legalább általunk hálára méltó amerikai ref. egyet, egyházról. *— az BŰNT követ el e nehéz időkben az amerikai magyar reformátusság békéje jövendő boldogulása és a hazai egyház érdekei ellen. Mélyen sajnáljuk. ho?v ily Ízléstelen, rosszindulatú, megtéveszteni akaró és alapjában véve elejétől végig igaztalan támadás a M. E. hasáb .jäin egy csati, pap tollából napvilágot láthatott! Semmit nem csodálkozunk ellenben felette, ha a Federal Council Tanácsában a Prezsb. közegyház egyik nagytekintélyű vezérembere a múltkor felállott és tiltakozott ellene, hogy az amerikai Prot. közegyházak anyagi segélyt nyújtsanak a hazai egyháznak mindaddig, mig a csati, egyházak papjai olyan magatartást tanúsítanak, mint p. u. Borsos Nt. Ur. Szerk j AZ ÉHEZŐ HAZAI ÁRVÁK j | SEGÍTÉSÉRE. I A HOMESTEADI ÉS VID. REF. B. S. ÉS EGYHÁZI EGYLET SZÁZ DOLLÁRT TETT LE AZ IRGALMASSÁG OLTÁRÁRA. A NEW YORK—HARLEMI, 116-IK UTCZAI REF.EGYHÁZ BUZGÓ KÖZÖNSÉGE ÖTVEN DOLLÁROS ADOMÁNNYAL GYARAPÍTOTTA SEGÍTŐ ALAPUNKAT. HUSVÉTRA EGGYÜTT LESZ ÖTSZÁZ DŐL LÁRUNK A JÓTÉKONY CZÉLRAÜ NEM ÁLLUNK MEG EZER DOLLÁRON ALÓL! LEGYEN HÁLA ÉRETTE A JO ISTENNEK, ÉS KÖSZÖNET, ELISMERÉS A JO SZIVEKNEK. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának korábbi számai hozták volt annak a kábel sürgönynek teljes szövegét, a melyet Magyarország ministerelnöke, Huszár Károly ur intézett volt lapunk szerkesztőségéhez, — kérve lapunk által az egész amerikai magyar reformátusságot, hogy emlékezzünk meg segítő adományainkkal azokról a pusztulásnak, elveszésnek kitett szegény magyar gyermekekről, kiket az ő szülőik élelem hiánya miat nem képesek kellőleg táplálni, ruházat hiánya miatt nem képesek felöltöztetni, — és a kik a legynyomoruságosabb és legkínosabb halál, az éhen meghalás gyötrelmeit szenvedik át. A mint e megható tartalmi sürgöny megérkezett szerkesztőségünkhöz, — természetesen megindultsággal azonnali tevékenységre buzdul- tunk, — egyfelől mert a megjavult helyi munka- viszonyokat alkalmas időjentnak ítéltük a gyűjtési mozgalom megindítására, — másfelől mivel az élet és lelkek mentése gyors és azonnali munkát kívánt meg tölünk. Ennek megfelelőleg a Reformátusok Lapjának Febr. 29-iki számában megjelent a magyar miniszterelnök sürgönye és mi a Szeretet Fejedelmének, az áldott és könyörülő Ur. J. Kr. szent nevében, mint az irgalmasság esküdt szolgái felemeltük kérő szózatunkat a sápadt arczu, tehetetlenségben vergődő ártatlan magyar gyermekek megmentése érdekében. Az első hét leforgása után 68.27 cent adomány érkezett be az áldott czélra lapunk szerkesztőségéhez, s illetve a homesteadi ref. lelké- szi hivatalhoz. A második hét végén már 111.52 centre növekedett segítő alapunk, — a 3-ik hét (Adományok folytatása 14-ik lapon.)
