Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-03-22 / 12. szám
I 4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA ünnepi ist. tiszt. Martynsfenyben, Ápr. 21-én, husvét másodnapján ünnepi ist. tisztelet Steubenvillen, Ápr. 27-én Rushrunon lesz ist. tisztelet. Lelkipásztori szeretettel hívogatja Isten imádásának szent házába és a kegyelem megtérítendő szent asztalához az örök élet eledelét és italát éhező és szomjuhozo lelkeket: Ujlaky János martynsferryi és körny. ref. lelkész. Biztató Egyházi Munka. — Nt. Ujlaky János lelkipásztor ur írja lapunknak: — Egyházi munkálkodásunk sikerét nagyban hátráltatja, hogy nincs templomunk, hol istenitiszteleteinket rendesen megtarthatnánk. Már alig várjuk azt a bol-in >[pdsnd yoj u jo^iui u ■ jopi ,§op kegyes Ígérete szerint a főt. Missio- hatoság megsegít bennünket egy templom vételben vagy építésben. Most is csak egy magánházban, Pol- r.er Gyula derék honfitársunk házában tartjuk az ist. tiszteletet. Hálá- la vagyunk neki elkötelezve azon jóságáért, hogy ő egy szobát nekünk ist. tiszteletek czéljaira ideiglenesen és pedig teljesen díjmentesen engedett át. Bartonban sikerült buzgó gondnokot nyernünk. Varga Dániel önként vállalta el a gondnokságot és a col- lektálás elvégzését. Martynsferryben ma eskettem fel gondnoknak a derék Varga Lajost, ki a többi buzgó elöljárókkal azon fáradozik most, hogy egy szép társas vacsorát rendezzenek az egyház javára. — Még ez sem volt Martynsferryben, — de hisszük, hogy lesz még több ezután annyival is inkább, mert a derék Polner Gyula is fáradozik az estély sikere körül. — SO. NORWALK, CONN. Lelkész: Nt. Id. Dokus Gábor. Félböjti sz. áldozás. So. norvalki ref. templomunkban Márc. 16-án volt megtérítve a sz. asztal. A kellemetlen, esős idő daczára szép számban jelentek meg a hívek az ist. tiszteleten. Az úri sz. vacsora sz. jegyeit 51 fi és 55 nő, összesen 106 lélek vette magához. A szent jegyeket Dora István és neje buzgó házaspár voltak szívesek adományozni. Kurimai István, Abauj m. Vilmány-i ill. és Bartek Erzsébet so. norvalki lakos házaspár első szülött fiók Márcz. 9-én lett megkeresztelve a ref. templomban István-Béla névre. Keresztszülei Kurimai János nőtelen ifjú Bridgeport-i és Bartek Zsuzsána hajadon, so. norvalki lakos. Monus János, Tisza-szent-mártoni és Hegyesy Juliánná Bodrogolaszi ill. stamfordi lakos ref. vallásu szülők kis fiók Márcz. 9-én lett megkeresztelve a Sz. Lukács templomban, hol a stamfordi magyar ref. ist. tiszteleteket tartjuk minden hó 2-ik vasárnapján. A kisded Béla nevet nyert a sz. keresztségben. Keresztszülei Dudás Sándor ref. gondnok és özv. Kozora Jánosné. Doszpoly Lajos, ki egy évvel ezelőtt eltávozott Oklahoma államba s onnan kevés idő elteltével Detroit, Mich. - be ment lakni bátyjához, Doszpoly Istvánhoz, feb. 22-ike körül megbetegedett az ott még máig is uralkodó influenzában,25-én kórházba ment. Édesanyjának, Doszpoly Jánosnénak megírták az esetet. Azonnal elindult Detroitba. s még életében találta fiát, a kivel pár óráig beszélhetett, de este 7 órakor már meghalt 20 éves korában. Az édes - anyja hazahozatta fiát, vasárnap d.e. 11 órakor érkeztek meg So. Norwal- kra. Az elhunyt temetése hétfőn délután 2 órakor történt meg. Sógora, Farkas István lakásán volt felrava- lozva s a háznál, templomban és temetőben végzett szertartás után, helyezték örök nyugalomra. A végtisz- tességtélelen sokan jelentek meg. sok szép koszorú is borította koporsóját. Halálát gyászolja édesanyja, özv. Doszpoly Jánosné, a ki körtvélyesi illetőségű. Több testvére él az Egyesült Államokban. Az elhunyt ifjúról el lehet mondani minden tekintetben, hogy jó fiú volt, istenfélő, vallásos, jó nevelésben részesült, a ki szemei előtt tartotta mindig a parancsolatát: tiszteld atyádat és anyádat, özvegy édes anyját mindig segítette, kinek méltán hullottak könyei a jó fiú koporsójára. EAST-CHICAGO, IND. Lelkész: Nt. Virág István. A mire már több hét óta készült a Reformed Churchhöz tartozó magyar ref. lelkészek nagyobb része, hogy t. i. Rév. Souders superinten- denst az ő 15 éves jubileuma alkalmából ajándékával megtisztelje s ezáltal az ő iránta érzett nagyrabe- csíilésöket is tolmácsolják: — e hó, Márczius 9 én e gyülekezet körében feledhetlen módon folyt le. Anevezett napra ugyanis leutazott a Supt. ur. mivel a Whitingon lakó hívek templomot vettek s az ilyen nagyfontosságu dologgal járó előzetes intézkedések kívánatossá tették az ő személyes megjelenését is. A reggeli isteni tisztelet végeztével, a mikorra már a szomszéd Gary lelkésze: Ntiszt. Boros Jenő is átjöhetett, az egyháztanács és a lelkészek jelen létében Virág István ref. lelkész, egyik legrégibb amerikai magyar ref. lelkész tartalmas üdvözlő beszéd keretében adta tudtára a Supl. urnák a jelen disz-gyülés czél- ját: az east-chicágói lelkész felhívására a kebelbeli lel készek közül nyol- czan u. m. Virág (20 d.) Ludmán (15 d. ). Boros (12 d.) Harsányi S. Id. Dókus Gábor. Bakay, Pompl, Kovács E. 10-10 dollárral s az east chi- cágói presbyterek a kikerekitő összeggel járultak hozzá, hogy aranyban száz dollárt (tiz Eaglet) adnak át Rév. Soudersnek kívánván neki, hogy érje el, mint eddig is sok, köz- becsiilésben a lelkészkedésének 50-ik évfordulóját, hogy már akkor necsak nyolez lelkész, de mindnek a hozzájárulásával az 50 évre emlékeztető ötven Eaglet röpíthessenek feléje. A supt. ur igen meghatottan fogadta úgy az ajándékot átnyújtó lelkész, mint a Nt. Boros üdvözlő szavait a az egyháztanács hatalmas éljene közben megköszönve a róla ilyen szívesen megenlékező lelkészek ajándékát: kérte, hogy tolmácsolják az ő elősmerését — köszönetét a többi lelkész — társaiknak is, ugyszinté az ő munkáját méltányló east-chicagói egyháztancsnak: ígérte, hogy mint eddig volt, ezután is a magyarok i- gaz pártfogója, atyai-barátja kíván maradni. Délben a lelkész, a Rév. Souders tiszteletére ünnepi ebédet adott, amelyre a közeli magyar lelkészek. Rév. Jones az ind. harbori angol lelkész és neje, a missionárius- nő és a gondnokok voltak hivatalosak. Az ebéd alkalmával adta át Virág Irénke ügyes-kedves beszéddel az ő mamájának s a saját maga nevében a remek 15 rózsából kötött csokrot. Ugyancsak ekkor adta át Bassó B. né, a missionáriusnő úgy Rév. Soudersnek. mint az east-chicágói lelkésznek az ő kedves ajándékait: szépen-gondosan kivarrott Biblia hely-jelző disz emlék-lapot. Ezekért már mind a két lelkész köszönetét mondott. A gazdag ebéd elköltése után még egy kevés időre együtt maradt a társaság, mígnem kit-kit a lelkészek közül szólított a teendő a maga hiva- +ási körébe.
