Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-11-08 / 45. szám
o AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA ten áldása nem is maradt el. A gyülekezetben mindenek ékesen és szép renddel folytak és anyagi bevételei is olyanok voltak a hivek vallásos buzgóságából kifolyólag, hogy a huszonkét ezer dollárba került nagytemp- lon felépítésével származott teher sem volt elviselhetetlennek mondható. Egyesek, családok szives örömmel áldoztak Isten ingyen kegyelméből nyert javaikból az egyház oltárára és soha egy szempillantásra sem ejtette remegésbe a sziveket az aggodalom az anyagi gond miatt, és nem indította arra, hogy engedjen a kisértésnek és az amúgy is nagyon megterhelt Magyar állampénztárhoz forduljon segítségért. Az észak — amerikai egyesült államokbeli református egyház szerető gondját reá folytonosan kiterjesztette, mint a többi hozzátartozó gyülekezetekre is , és az uj templom felépítésében is hatalmasan segítette két és fel százalékos kölcsön adásával és a lelkészi fizetés folytonos kiegészítésével. Bizony méltán énekelhették e gyülekezet tagjai mindenkor és énekelték is: “örül mi szivünk, mikor ezt halljuk, A templomba mégyünk. Hol Ur Istennek, Szent igéjét halljuk!’’ De az öröm derűs egére komor felleget vont az 1909-ik év őszén a szeretett lelkipásztor Harsányi István betegsége, mely ágyba döntötte őt, pár hó nappal azután, hogy az egyház hatalmas segítő támaszát a “bridgeporti első magyar református nőiegyletet” nehány lelkes nővel gyiitt megalakította. És e betegség ellen nem volt, lehetett védekezés. Hónapokon át tartó szenvedés után a htt szolga lelkét Teremtőjének aján- 1 va 1910-ik évi Február hó 10-én szép csendesen végső álomra hunyta le szemeit. Temetése óriási részvét mellet ment végbe. Nem csak családja és gyülekezete, nemcsak lelkésztársai gyászolták, hanem gyászolta az egész bridgeporti magyarság amelynek körében vallás felekezetre tekintetet nélkül, ahol csak kellett, a- hol csak lehetett, szívesen tett jót! A Gyülekezet 4-ik Lelkésze Nt. Ludmann Sándor. Utódjául e sorok Íróját, akkor East. Chicagói, Ind, lelkészt választotta meg a gyülekezet. — Isten intézkedését kellett e választásban látnom s nem lehetett az elől kitérnem, annyival is inkább, mert ekkor már tulajdonképen harmadszor esett reám e szép és nagy gyülekezet választása.—Elfogadtam a meghívást, vagy választást és 1910 Márczius elején eljöttem és elfoglaltam itt a lelkészi hivatalt és igyekeztem annak a nékem adatott kevés talentomok mértéke szerint, de híven, igazán megfelelni. Megismertem és meg is szerettem ezt a jó, templomszerető, buzgó népet, akik között az Ige hirdetés valóban gyönyörűséges. Nem féltem az ellenáramlattól, amit bizonyít az is, hogy mindjárt hivatalom elfoglalása után “egyházi szabályzatot” készítettünk, amely rendelkezzék az egyház tagok jogai és kötelességeire nézve. — Bevált! Nem ártott az egyháznak, de sőt használt. Nem is lehetet másként! Akik igaz utón járnak, nem lehetnek a jó “rend ’nek ellenségei. Akik pedig a jórendnek ellenségei, azokat ha elveszítjük is, tulajdonképen talán nem is sokat veszítettünk. És mi nem is veszítettünk. Az egyház mindennemű dolgai haladtak tovább az előbbi helyes nyomokon. Templom, vasárnapi iskola látogatás, szombati — nyári magyar iskola; — nőiegylet, énekkari élet mind — mind magas szinvonalon állott, sőt élt és működött a szintén néhai. T. Harsányi István által szervezett “Magyar Keresztyén Ifjúsági Kör” is. Az ének kar működése csaknem teljesen folyonosnak mondható, és ha itt — ott fennakadás állott is elő, az leginkább annak tulajdonítható, hogy rendes, állandó tanítót és énekar vezetőt nem kaphattunk, miután a kon- venti elnökség tilalma ellen cselekedett az, aki Ma- gyaroszágból hozzánk, mint “nem csatlakozott’ egyházhoz pályázott volna. De mi azért éltünk, ami egyházi életünkben, abban a boldog tudatban, hogy mint Krisztus népe, és mint Kossuth népe egyaránt tisztünknek és rendeltetésünknek megfelelően igyekezünk élni, s munkáljuk az Isten országa, a Krisztus országa javát, terjesztését; Isten félelemre és haza — meg fajszeretetre tanítván népünket, nem felsőbb parancsra, nem kormány- zsoldért, hane szivünk, lelkünk benső indíttatásából. Az 1911-ik évben uj orgonára alapot kezd énekkarunk. A károli Gáspár szobrára koszorút küld egyházunk. Az Angol esti iskola mellett “temperance” azaz “mértékletességi” Iskolatartására átengedjük iskolatermünket, hogy ott mindenféle nemzetbeli gyermekek taníttassanak a mértékletesség gyönyörű erényére. Nagy uj orgonánkat, amelynek alapját az énekkar vetette meg ötszáz dollár adománynyal, és ?mely orgona kétezeregyszázhuszönöt dollárba került 1912. Junius 30-ikán avattuk fel. És mentek mindenek ékesen tovább az egyháznál. Ugyanez évben vasárnapi iskolánk az összes bridgeporti protestáns vasárnapi iskolák által Junius 1-én rendezett nagy vallásos felvonulásnál “June walk” nál az első dijjat, egy szép amerikai selyem zászlót nyert jutalmul, mert vasárnapi iskolánk e felvonulásban legnagyobb számban, 100-%al vett részt, és ekkor vasárnapi iskolánkat Bridgeporton a vallásosság zászló vivőjének avatták fel. Minden i- dőben voltak gyülekezetünkben olyan lelkes ifjú nők és fiatal emberek, akik a vallás tanítás munkájában a STERLING STUDIO. 1410 Seventh Avenue BEAVERFALLS, PA. Fényképek, fénykép masinák, és hozzávalók, Képek rámázása, — és minden e szakmába való munka. Mielőtt hazamenne az ó hazába, — nagyittassa meg a fényképiét mi ná- iiink. Jöjjön el és látó Cäsium meg bennünket. iiiíg®^'iaj'jjjgjgjgjgigjgigi[uili,öif5®SJElSIS®15IEISjrSíc!ISISJSEiBlDÍISEi,SiclliHli^ ]3eaver County Phone 3527 Bell Phone 502 R.p CENTRAL MARKET Jas. Rosenberg tulajdonos A MAGYAROK LEGOLSÓB FŰSZER ÉS MÉSZÁROS ÜZLETE. Itt minden olcsóbb mint másutt!!! Kéri a magyarság támogatását! 11412 — SEVENTH AVE. BEAVERFALLS, PA.l-A r?l i^i
