Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1919-02-15 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA i) térnek észre, akkor ezen egylet is a- zon magyar egyletek sorsára fog jut­ni, hogy volt egyszer egy nagy ma­gyar egylet — de sajnos csak volt. Ezen mai krónika pedig azért Író­dott, hogy ébredjünk fel, irtsuk ki az oda ne való konkolyt és ne essünk régi nemzeti hibánkba. — Hogy rá érünk arra még! Polgár Sándor. Az amerikai Magyar ság Feladata.— Az amerikai magyar lapok, hiva­tásuk és felelősségük tudatában, szél tében tárgyalják a béke kötés után beálló helyzet kialakulásának, és az ebből folyó kötelezettségeink nagy kérdéseit. Mit tegyen az amerikai magyarság a háború után, azaz a normális viszonyok beköszöntésével ? Haza menjené ezrével azonnal, — vagy itt maradjon állandóan és in­nen segítse a Magyar Haza újjáépí­tésénél; nagy munkáját. — Az elterjedt és tekintélyes Bridge­port ez. hetilap egyik múlt száma e- zen kérdésre vonatkozolag a követ­kezőket Írja: — Sok szó esett már arról, hogy mit fog tenni az amerikai magyarság a békekötés után, milyen álláspontra fog helyezkedni Magyarországgal szemben és hogyan fogja elősegíteni az uj Magyarország felépítését. Az eddig elhangzott vélemények­ről azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyarság legnagyobb ré­sze visszavándorlásra gondol, abban a téves hitben lévén, hogy Magya­rországon csakis a munkáskezekre lesz szükség s ha az amerikai ma­gyarság viszszavándorol, már eleget tett minden kötelezettségének. Az amerikai magyarságnak nem kell arra gondolnia, hogy mindjárt visszavándoroljon, hanem arra, hogy itt az Egyesült Államokban tömörül­jön, szervezkedjen annyira, hogy számot tevő tényezőként vegyen részt az amerikai politikai életben. Mert ha eljön az idő, amikor Ma­gyarországnak szüksége lesz Ameri­ka segítségére és ez az idő bennün­ket készületlenül találna, ez volna a legnagyobb szégyen az amerikai ma­gyarságra nézve. De ha idejekorán szervezkedünk, akkor annak idején, mint igazi amerikai polgárok, mi is beleszólhatunk a politikába és ös­szekötő kapcsot létesíthetünk Ma­gyarország és Amerika között. E feladatnak a megoldásával sok­kal többet használhatnánk Magya­rországnak, mint a rögtöni vissza- vándorlással. AMERIKAI MAGYAR SEGÉLYZő SZÖVETSÉG önérzetes Jelentés.— Ahivatását oly példás pontosság­gal betöltő Amerikai Magyar Segély- ző Szövetség hivatalos lapjának a Szövetségnek” legutóbb megje­lent számában olvassuk a szövetke­zet érdemes titkárjának, Walko Já­nosnak évi jelentését mely a szövet­kezet megerősödésének hü tüköré. — A jelentésből idézzünk az alábbiönér­zetes és örvendetes hatás ú részletet: Az elmúlt évi ügyvezetésről szól­va, megtette a tisztikar mindazt, a- mit kötelességében állt meg tenni. Sőt annyit tett még a kötelességen felül is, amennyit birt vagy amennyi módjában volt. Ezt láthatták és ta­pasztalhatták a tagtársak az év min­den napjában. Soha semmi munka nem maradt hátra. A beérkezett ii- gyek azonnal elintézést nyertek. A- mikor valamely ügy nem intéztetett el azonnal, annak a dolog természté- nél fogva kellett várai a megfelelő időig. A segélyezés terén példátlan ered­ményt ért el a Szövetség az elmúlt évben. A tagok által befizetett ös­szegek 90 százalékát adta vissza a tagoknak haláleseti illetékek és kü­lönféle segélyek alakjában. Az örö­kösöknek nem kellett hónapokig vár­ni a haláleseti összegekre, mert elér­te a testület azt, hogy azonnal fizet­hetett. S fizetett is minden esetben. Áttekintő jelentést tesz titkár a Szövetség 1918-iki egész évi műkö­déséről a következőkben. A Szövetség egész évi bevétele és kiadása — nem számítva bele a Real Estate hozadékát és a tartaléktőke kamatait — a következő volt: Bevétel ......................... $202,081.67 Kiadás ...................t. . . 209,576.68 Ezen összegből kiadatott 16 halá­lesetre a) 500 dollárjával 80000 dol­lár. 1 halálesetre 600 dollár, 1 halá­lesetre 720 dollár, 6 halálesetre a) 800 dollárjával 4800 dollár és 132 halálesetre a) 1000 dollárjával 132,- 000 dollár, 1 gyermekhalálesetre 35 dollár, 1 gyermek halálesetre 775 dollár, '61 betegségi segélyre a) 100 dollárjával 6100 dollár, 4 elmebaji segélyre a) 100 dollárjával 400 dol­lár, 5 aggkori segélyre a) 100 dollár­jával 500 dollár, 1 csonkulási segély 250 dollár. Segélyre ki lett fizetve összesen 166,080.00 dollár. A halálozási kumtatás a követke­ző: 1917 december 31-én 44 kifize­tetlen halálesete volt a Szövetség­nek. 1918. év folyamán január 1-től december 31-ikéig beérkezett 144 ha­lotti bizonyítvánnyal fölszerelt beje­lentés. Ki lett fizetve 170, fizetetlen maradt 18. Ezen kifizetetlen halále­setek közül az örökösök pereskedése miatt nem lehetett kifizetni hatot, egyet nem lehet kifisetni, mig oe nem lesz bizonyítva, hogy a meghalt tag önkezével vetett-e véget életé­tán érkezett be, mikor az utolsó kiu- nek, vagy más keze által halt meg. tént és azért maradtak vissza. Az 1917 december 31-iki taglét­szám 7465 volt, mig az 1918 decem­ber 31-iki 6329. Taglétszám apadás 1136. Az egész év folyamán felvé­tetett 208 uj tag, visszahelyeztetett 79 és meghalt 144. A gyermek tag­létszám 1917 december 31-rkén 314 JÓ BHBRT I SZIGSÉBBEI! Bányászok, bérmunkások, kézművesek, napszámosok, gyárimun­kások és munkások a kik a szabadban dolgoznak a Pain-Expel- lernek évek hosszú sora óta barátai. PAIN-EXPELLER Már több mint ötven év óta van használatban és e hosszú időn át mindég kitűnő eredményei hasz­náltatott, reumás fájdalmak, mell, oldal, csipö, és izomfájdalmak, hülés és köhögés ellen. Ne hgyja magát becsapni nagyobb üvegekben árusított hamisítványokkal. Kérje a legjobbat ^fl ha Pain-Expellert vesz vigyázza meg hogy a horgony védjegy a csomagon van e. 35 és 65 cent ü\«goi­ként. Kapható minden gyógyszertárban vagy egyenessen tőlünk. * F. AD. RICHTER & CO., 74—80 Washington St., New York, N. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom