Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-10-11 / 41. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 Tiszt. Ludmán Sándor, mint a jelenlevők között legidcsehb egyszerű, keresetlen szavakkal üdvözli a megjelenteket s bejelenti, hogy ezen gyűlés összehívására az “Amerikai Magyar Segélyző Szövetség tette meg a kezdeményező lépést, amikor ez évi március hó 19-én tartott együttes gyűlésében a hasoncélu testületek egyesítésének eszméjével, a new yorki 7-ik számú osztály indítványa alapján foglalkozva megbízta a felügyelő bizottság két tagját, őt és Fellegi Emil chicagói lakost, hogy az egységesítés átvitelére, megvalósításra nézve lépjenek érintkezésbe a többi hasoncélu nagytestületekkel. Megtették és az ezen gyűlésen képviselve lévő testületeken kiviil megkeresték e tárgyban a “Verhovay Segélyegylet’’-et is, mely testület titkári hivatala ez évi május 21-én ő hozzá intézett 12182 számú átiratában azzal válaszol bár, hogy lapjuk utján megkérdezik az össztagságot arra nézve, hogy megadja-é az egylet vezetőinek a jogot arra, hogy ilyen tárgyalásokba bocsátkozhassák, vagy nem: sem igenlő, sem nem nemleges választ e tárgyban tovább nem a- dott, dacára annak, hogy ez évi aug. 21-ikón válasz adásra ismételten felkéretett. A testvériség megnyilatkozását látja abban, hogy az egységesítés nagy kérdése az itt képviselt testületek által a korszellem követelményeinek megfelelő hideg üzleti számítással u- gyan, de minden testületre és annak minden egyes tagjára egyformán kiterjedő jóakarattal, önzetlenséggel lesz itt most tárgyalható és az, az egyletekben élő magyarság sok-sok ezreire áldásos eredményű is lesz, s lerontva a felekezeti és más választó falakat: .tervrajza lesz annak a nagy alkotmánynak, amely az a- merikai magyarság sok ezreit fogadja majd falai közé s mindenkit páratlanul egyenlő jogokban részesítve meleg otthona lesz minden közhasznú magyar ügynek és eszmének. A tárgyalások megkezdése és folytatásához kéri gyiilésvezető elnöknek, jegyzőkönyvvezetőnek és elő adónak választását. Gyiilésvezető elnökké Bandré György, jegyzőkönyvvezetővé Tiszt. Ludmán Sándor, előadóvá pedig Fellegi Emil választatik meg. Bandré György üdvözölve a jelenlevőket, a gyűlést napirendre hívja s felkéri Fellegi Emil előadót a tárgyalás megkezdésének alapjául szolgáló vélemény es j elentései megtételére. Fellegi Emil az amerikai egyleti szervezkedés és életre visszatekintő ismertetésében kifejti, hogy az a- merikai magyar egyleti életnek alapját, mintegy három évtizeddel ezelőtt főként hazafias érzülettől és faj szeretettől indíttatva rakták le olyan férfiak, akik, mint vezetők bizalmi állást töltöttek be, hivatásuknak meg is feleltek, kötelességeiket becsületesen bé is töltötték: de mert e téren sem kellő tájékozottsággal, sem — úgyszólván. — semmi gyakorlattal nem bii^ak: ez az alap, mint későbben, mint már régen kitűnt — biztos nem volt és nem is lehetett; és nem lehett igy biztos, állandó, sokáig tartó az arra épített épület sem, ugyannyira, hogy ma már, minden nagyobb testület vezetősége tisztában van azzal, hogy jótékonyságot gyakorló testiileteinknek egyike sem áll olyan alapokon, hogy az az előbb, vagy utóbb leendő felbomlás veszélye nélkül az eddigi módon működjék tovább Meg kell hát vizsgálóiunk magunkat, testületeinket, fel kell tárnunk nyíltan, leplezetlen férfias nyílt, becsületes őszinteséggel sebeinket s orvoslásról, a gyógyításról, a seb kivágásáró 1 uj vér beeresztéséről azonnal gondoskodnunk. Ez a gyógyítás, ez a vér felfrissítés — szerinte — semmi más nem lehet, mint ha a jótékonyságot gyakorló nagyobb, sőt kisebb testületek is egyesülnek, mert hiszen az erőknek, még a gyengébb erőknek is az összetételéből is élet, tenyészés, fejlődés szár- mazhatik csupán. Fellegi Emil előadónak komoly beható tanulmány- x'a valló ismertetését, s az okok és okozatok kérlelhetetlen logikai következetességgel lett egybevetését meggyőző világosságban feltüntető azon ajánlatát, hogy a jótékonyságot gyakorló mindenik testületünket fenyegető, s az eddigi rendszer mellett előbb, vagy utóbb, de bizonyosan bekövetkező veszedelmet csak ilyen célú testiileteinknek egyesítésével lehet elhárítani, a gyűlés gyhangulag magáévá teszi, és miután a különböző testületek képviseletében jelenlevő bizottsági tagok kivétel nélkül mind, sőt a vendégek gyanánt jelenlevő Dezső János, ifj. Köteles István és Valkó János is oda nyilatkoznak, hogy testületeink eddigi formájukban, rendszerük mellett és helyzetükben sokáig nem állhatnak fenn: egyhangúlag kimondja a gyűlés, hogy nagy testületeink egyesítését a jövendő érdekében feltétlenül szükségesnek tartja. Szükségesnek tartja ezt, mert a külömböző testületek statisztikai adatai azt a meg nem cáfolható szomorú tényt állapítja meg, hogy a halálozási arány mindig nagyobb és nagyobb lesz. Mert: mig idáig csak a szerencsétlensé gek, vagy járványos betegségek fokozták azt, ma már oda jutottunk, hogy a tagok folyton öregedvén, természetszerűleg nagyobbá-nagyobbá lesz a halálozási arány. Nehezíti testületeink helyzetét a nemsokára meginduló visszavándorláiS, amikor leginkább az életerős, fiatalabb tagok mennek majd az édes hazába vissza, s velük együtt elveszítjük a fizető tagokat. — S ha az itt maradó öreg tagokkal itt marad a teher, és ha az itt maradó, az itt született, vagy legalább is itt felneveke- dett és a mi testiileteinknek bizonytalan alapokon nyug vó tengődő életét és ezzel a szemben a sokkalta jobb rendszerű amerikai biztositó intézményeknek a mieinknél jobb és biztosabb voltát ismerő fiatalokból uj tagokat nem nyerhetünk: előbb utóbb be kell következnie a felbomlásnak. Mig ellenben az erők egyesítése, közcélra felhasználása, legyőzi az eddigi akadályokat, elhárítja a nehéz,ségeekt, hozzánk hozza mindenkori fiatalságunkat; és lehetőséget ad arra, hogy a tagok jogai még tagsági joguk megszűnése esetére is némi részben legalább biztosítva legyenek és az igy összetett erők ügyes, céltudatos felhasználása által fokozza egyesítendő testületeink erejét; ma még szinte ki sem számítható gyorsasággal megszilár ditja és előbbre viszi mindnyájunk közügyét, kimondja a gyűlés hogy: 1. jótékonyságot gyakorló testületeink mostani helyzetén okvetlenül változtatni kell, és kimondja, hogy ezen. 2. csak ezek egyesítése utján lehet segíteni. 3. Fellegi Emil előadó komoly tanulmányt terjeszt elő a viszontbiztosításnak a testületeinkre előnyös, vagy hátrányos voltáról, — és pedig a különböző életbiztosító társulatok üzletkötései és kezelése hiteles és okmányokkal támogatott ismertetésével, mire egyhangúlag kimondja a gyűlés, hogy a viszont biztosítással foglalkozni nem kíván, mert azt testületeinkre nézve előnyösnek nem tarthatja, s az
