Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-08-30 / 35. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA sokkal-' Az liyen keresztyén reggeltől estig- imádkozhatok, vagyonának tizedjét adományozhatja az egyháznak. de Isten szemei előtt mégis pogány, mert nem cselekszi az ő akaratját, t. i. nem szereti a mennyei Atyát, ki összes földi gyermekeit boldogoknak akarja látni és nem szereti felebarátait, akiket úgy kellene szeretni, mint saját magát. Amerikai magyar református lelkészika- runk egyik legképzettebb és legkiválóbb tagjának, Nt. Br, Nánássy Lajos perthamboyi (csati) lelkész urnák érdekes és felette időszerű könyvecskéjéből, mely; — Jézus és a socziális kérdés ez. alatt a napokban hagyta el a sajtót, — közlünk a fenntiekben egy részletet. Szerző e müvében kemény megítélésben kemény megítélésben részesíti az egyházat azon mulasztásokért, mik szerinte terhelik a keresztyének köz-életét, de a mely mulasztásokat, a dolgok igazságos és elfogulatlan vizsgálata után, nem lehet, legfeljebb csak igen kicsiny részben a Krisztus anyaszent- egyházának rovására Írni- A mi viszszaélés, jogtalanság, vagy aránytalanság előadta magát, vagy észlelhető akár jelenleg is az emberi társadalomban, azok a Krisztus Evangéliuma és anyaszent — egyházának világos tanítása ellenére követtettek el és alakultak ki. Dr. Nánássy ugyanabba a hibába esik, a melyben leledzenek sokan a kér. vallás ellenségei közzül, hogy nevezetesen generalizál és e mellett egyének cse- lekeményei — ért magának az intézménynek megy neki. Dr. Nánássy ezt természetesen nem rósz indulatból, hanem túlbuzgóságból folyolag teszi, mert azt hiszi, hogy a Kr. anyaszentegy- házának megreformálodásra van szüksége, — holott a kétséerbevonhatlan szükségesség az, hogy az EMBEREKNEK kell magukat az E- vangélium, örök változhatlan szent igazságaihoz alkalmazniok. Dr. Nánássy EZT IS igen jól tudja, hiszen ő nyitott szemmel látja és figyeli az embereket, azoknak életét és viszonylatait. Épen ezen erős megfigyelő képessége, papi nemes szive és bibliai képzettsége adták neki az impulzust, hogy a mai kort izgalomban tartó nagy kérdésekre a helyes feleletet megadni próbálja és a nyugtalankodó lelkeket oda vezesse Ahoz, a ki mindeneket igv hívogat magához, — “Jöjjetek Én hozzám, kik megfáradtatok és megterheltettettek és én m.egnyugosztallak titeket.” Az időszerű és érdekes füzet tartalmának bonczolásához igyekszünk magunknak valamikor a közel jövőben alkalmat venni, ezúttal csak felhívjuk annak megjelenésére olvasóink figyelmét. A füzet ára 10c: megrendelhető:Rév. L- Nánássy P. B. 303 Perth Amboy N. J. Amerikai Magyar Segélyzö Szövetség Alakult 1892. Tagja lehet minden testileg és szellemileg ép és egész- séreg 16-50 év közötti férfi és nő vallás és nemzetiségi külömfcség nélkül. (Magyar Betcgsegélvzö Egyletek Szövetkezet«) I4H State St. Bridgeport, Conm. A GAZDAG ÉS SZEGÉNY. “MERT SZEGÉNYEK MINDIG KÉSZNEK VELETEK” 13I3EM3JBlSI313J3iaMSISHSMSJ3J3iaM3IS131313I3iaMSEM3iai3i3i3EI3®313l6 "a gazuag es szegen/ össze laiaiKuznaK, uuiiu'Kettőt pedig az Ur szerzi. Példab. XXII. 2. Bölcs Salamon király ezekben az igékben a gazdagot és a szegényt állítja egymás mellé. Szegények és gazdagok az ő idejeben is voltak. Az ő idejében sem állott a társadalom csupán egy osztályból. Nem volt soha ország, mely csupa gazdagokból, vagy csupa szegényekből állott volna. Volt szegény ,és volt gazdag mindig mindenütt. Ez már igy volt világ kezdetétől fogva mind'g. És egykor még nagyobb volt a kiilönbs. ség a szegény és gazdag között, mint a milyen ma is. Mert volt idő, mikor a gazdagnak élethalál hatalma volt a szegény felett. A szegény csak olyan volt, mint az áilat, melynek se szava, se joga nincsen. A szegénység akkor még sokkal nagyobb szerencsétlenség volt. mint ma. Valóságos átok volt az. Szegény és gazdag volt mindig és úgy látszik, lesz is mindig. Ez már a világ berendezése. Nem is lehet máskép. Tehetség, szorgalom, erkölcs és szerencse nem egyenlők, s ezek különbözése maga után vonja a vagyoni különbséget is. Szegény és gazdag van ma is. A mai társadalomban is meg van mind a kettő, s összetalálkoznak azok ma is. A kettő két társadalmi osztálylyá lett, melyek egymással szemben állanak s a kettő közötti viszony korunk legégetőbb társadalmi kérdésévé lett- Ezt a kérdést érinti szent leczkénk szavaiban bölcs Salamon, melyeket, ha úgy az egyik, mint a másik figyelembe venne, jó részt meg lenne oldva a nagy kérdés. Meg kellene gondolnia szegénynek, gazdagnak, hogy mindkettőt az Ur szerzi. Úgy értsük-e ezt, hogy Isten akarja, hogy legyen gazdag és legyen szegény? Igen, Isten akarja azt, mint Sámuel próféta anyja mondotta imádságában: “Az Ur szegénynyé tészen és meggazdagit; megaláz és felmagasztal.’' Akkor a szegénység nem lehet minde- ,nestül gonosz, csak próba sokszor melynek jó czélja van. Ez szemmel látható és kézzelfogható. A gazdagság sokakat rontott meg; könnyen felfuvalkodottá, világba merültté tesz, erkölcsi romlottságba dönt, elsza- kaszt Istentől érzéketlenné tesz a lelki, örök javak i- ránt; könnyen arra vezet, hogy az ember csupán a testnek él, mint az állat. Maga Idvezitőnk figyelmeztet erre, midőn azt mondja, hogy nehéz a gazdagnak a mennyekbe jutni. A szegények mindig fogékonyabbak voltak a lelki és örök javak iránt, mint a gazdagok. Jézus is azt mondotta Keresztelő János tanítványainak: a szegényeknek az evangyélium prédikáltatok.’ Bizonyára ez a egyik czélja Istennek szegénységeddel, hogy a fő javak iránt fogékonnyá tegyen, hogy a fő boldogságra vezéreljen. Sok szegénynél el is érte ezt a czél- ját, a kik azután nem gondoltak a gazdagok földi kincseivel ; voltak, kik a mijök volt, azt is kiosztották a magoknál szegényebbek között. Gazdagoknak érezték magukat a nélkül is. Isten kegyelme, Krisztus, menny; lelki béke mind az övék lévén. Isten szerzetté hát mind a kettőt. A szegényt is ép úgy, mint a gazdagot. A szegényt tehát nem lehet megvetni. Testvére ö a gazdagnak, ugyanaz az Isten teremtette. Nem kellene a szegényt úgy nézni, mintha
