Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-05-17 / 20. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7 Különfélék. EZ IS MISZTIFICÁCZIO? A mindenkor jól értesült youngs- towni “Amerikai Hírlapnak” legutóbb megjelent sz. ban olvassuk azt a híradást, h ogyegyes, csati, és nem csati, magyar ref. lelkészek értekezletet tartottak volna a múlt héten Clevelandban, mely értekezletre a youngstowni ref. egyház képviseletében Nt. Hanko Gyula ur is leutazott. — A híradás szerint a lelkész! értekezlet “hivatva lett volna arra, hogy az amerikai magyar ref. egyházak jövőjéről beható eszmecsere folytattassék.” A híradás jelzi továbbá, hogy mozgalom indult meg, melynek czélja az, hogy a hazai fenn hatoság alá tartozó egyházak füg- getlenittessenek a Convent kormány zata alól és az amerikai egyház fennhatósága alá helyeztessenek. Lehetőnek, sőt valószínűnek tartjuk, hogy ilyen értekezlet csakugyan tartatott a múlt héten Clevelandban. bár arra sem homesteadi egyházunk, sem lapunk szerkesztősége meghívót nem kapott. Az ilyen hátmögött tartott értekezletek a legvilágosabb bizonyítékai annak, hogy mily kevés őszinteség vezeti eljárásukban azokat, kik minden áron a béke galambjának szerepkörét kívánják a nagy nyilvánosság előtt betölteni, holott hiányzik szájukból a conventi üzenet olaj ága. A békét csakis az egyházi főhatóságok hozhatják létre és ők azt létre is fogják hozni a kellő időben. Ha pedig mi magunk is hozzá kívánunk valamennyiben járulni a béke utjának egyengetéséhez, — e- hez az első és föszükségesség, hogy egymás iránt teljes bizalommal és őszinteséggel viseltessünk. Ilyen nagy horderejű kérdés megtárgyalásánál sem a Ref. Church magyar egyházmegyéjét, sem az Amerikai Magyar Reformátusok Lapját, sem a nemcsatlakozott lelkészikar egyetlen tagját sem lehet és sem szabad mellőzniük azoknak, kik a mozgalom ügyében bármit is tenni látszanak. ABOUT OUR FUTURE. — Ezen ez. alatt ir angol czikket a M. E. múlt heti sz. ban Sebestyén Edre csatlakozott utazó lelkész. Kár, hogy a súlyos igazságokat férfias beismeréssel megállapító czikk csak az angol, helyesebben amerikai közönségnek van szánva, és legalább a M. E. magyar olvaso közönsége iránti figyelemből és hiedelemből egyszersmind magyar nyelven is meg nem jelent. A czikk elejétől végig beismerése a csati, akczio csődjének. Ezt a czikk megírása nélkül is tudtuk Második czélja a közleménynek, hogy rávezesse az amerikaiakat annak a tudatára, hogy amerikai ref. egyházi érdek megtaláltatni a bajban levő csati, magyar ref. egyházakkal a kibontakozás idvezitő útját. Az iró szemei előtt MOST MÁR világosnak látszik az a dolog, hogy szégyen és bűn volna továbbra is segélyt kérni és várni a maga magán is segíteni nem tudó hazai egyháztól és kormánytól. Az adott helyzetben tehát nincs más hátra, mint vagy megalkotni aFüggetlen Magyar Református Egyházat Amerikában (a mi a- zonban még a czikkiró előtt sem kivihető és nem kívánatos!), vagy kérelmezni a visszafogadtatást azokhoz az amerikai ref. egyházi főhatóságokhoz, a melyektől oly meggondolatlan könnyelműséggel és oly törvénytelen formák között, a hálátlanságnak oly visszatetsző jelenségei között váltak el egyes magyar gyülekezetek és illetve ezeknek papjai. czikk végén pathetikus kérelem van intézve a nem csatlakozott lelkészekhez, hogy mivel ők váltak a döntő tényezők a kritikus helyzet jövendő kialakítási munkálatában, — tehát gondolják meg a felelősséget, mely vállaikon és lelkükön nyugoszik és segítsék a csatlakozottakat abban, hoy czéljukat elérjék és az amerikai egyet. ref. egyház kebelébe visszatérhessenek illetve ide visszafogadtassanak. Gén. Assembly gyűlése.—A prezs- biterián egyház zsinati gyűlése ez i- dén St. Louisban tartatik és pedig e hét folyamán. A zsinati képviselők nagy része már meg érkezett és a tanácskozások meg is kezdődtek. BRIDGEPORT, CONN. — Lelkész; — Nt. Ludmán Sándor. Sebestyén Lajos varsányi (Veszprém) honfitársunk május 6-án esküdött örök hűséget a fehérgyarmati (Szatmár) Kovács Zsófiának a Pine streeti magyar ref. templomban. Tanúik; Engelman Adolf és neje Deutsch Ilona, Sebestyén József és neje Simon Zsófia voltak. Esküvő után magyaros lakoma volt a 43 Or- land streeti lakásban. Beszéljen Angolul. — Az ezen czimet viselő hasznos folyóiratnak 3-ik száma is kikerült a sajtó alól. A ki saját jól felfogott érdekében miharabb meg akarja tanulni az angol nyelvet, — jól teszi, ha beküld 25 centet a Tanuljunk Angolul ez. újság szerkesztőségéhez és megrendeli magának e folyóirat legújabb számát. A szerkesztőség czime; — 8815 Buckeye Road Cleveland, 0. — A vállalat szerkesztői Dr. Winter Arthur clevelandi jeles magyar orvos és Reményi József ismert magyar hírlapíró. LORAIN, 0. Érdekes előadás Magyarországról. — Lapunk múlt heti sz. ban hoztuk volt annak az érdekes estélynek leírását, melyet a loraini magyarok tartottak volt a Nagybizottság rendezése mellett.—Az estélynek egyik kimagasló pontja volt Pivány Jenőnek érdekes előadása a magyarországi állapotokról. Az előadás tartalma összefoglalva ez: Pivány Jenő, tekintettel az amerikaiakra, igen tapintatosan előbb an- goúl szolt. T ;rténeti és sorozati képét adta a magyaroknak Amerikába való bevándorlásáról. Elmondta, hogy 1849-ben a szabadság harc után jöttek az első magyar bevándorlók, de ezek inkább aközéposztályból kerültek, kik nem akartak tovább élni az elnyomott magyar országban, részben politikai üldözöttek voltak. E- zeknek száma nem haladta meg a négy ezeret. Ennek daczára az amerikai polgárháborúban ezren vettek részt és hogy vitézségben, rátermett s égben megállták helyüket, abból vehető ki legeklatánsabban, hogy közülök 7 tábornok, 10 ezredes lett és teméntelen azok száma, kik törzs és rendes tisztekké lettek. A 80-as évek ben bevándoroltak már nem politikai, de gazdasági okok miatt jöttek ki és ezek főleg a munkásosztályból rekrutálódtak. A háborúról is szólt angolul egy keveset, még pedig a legfontosabbat, hogy az az állami alakulat, mely most odahaza van, nem a magyar nép kedve szerint van, a szövetségesek a fegyverszüneti szerződés megszegésével, a magyar köz- társasági kormányt lehetetlenné tették, a népet a kétségbeesésbe kergették. (Ezt nem árt tudni azameri- kaiaknak sem!) Majd magyarul folytatta. Elmondotta milyen volt a helyzet Magyaror szágon a háború kiütése után 6 hónappal és tovább egész a fegyverszünet megkötése után, mi kor az országot elhagyta. Azok szerint semmiféle élelemben hiány sohasem volt és a földmivelő terményeit, nagy és apró jószágait olyan
