Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1919-05-10 / 19. szám

AiVlLKlKAl MALYAK KK* UKMATUSUft LAKJA ö alá vette Kruchio Antal daytoni ref. papnövendéket, ki jelenleg a middletowni leány egyházat látja el igehir­detéssel és magyar tanítással. Felkéri Nt. Kovács Endre daytoni lelkészt, hogy kísérje figyelemmel ezen törek­vő ifjúnak működését és tegyen a legközelebbi gyűlé­sen jelentést a tapasztaltakról. — Dr. Zsilinszky Lajos clevelandi luth. s. lelkész kérvényét, illetve megkeresé­sét szintén meleg érdeklődéssel vette tudomásul a gyű­lés, de a kérelmet kedvezően elintézni nem áll a gyű­lésnek módjában. A Pittsb. Synod-i, valamint a Missioi és vas. isk. ügyi bizottságok nevében Főt. Dr. Sonders ur referált. E jelentés kapcsán elhatározta a gyűlés, hogy az ame­rikai ref. árvaházakra minden gyülekezetben minden évben, lehetőleg karácsony táján, esetleg valamelyik adventi vasárnapon lelkesítő beszéd tartassák a szó­székből és a befolyó adományok, egyházmegyei pénz­tárunk utján, az árvaházakra adassák. A gyűlés ki­mondta azt is, hogy ha gyülekezeteink bármelyike is bárminő egyet, egyházi közczélra külön adományt jut­tatni kivan, — ez mindenkor az e. m.-i pénztár utján történjen meg, hogy igy magyar egyházmegyénkre an­nál több elismerés háruljon. A lelkészek felkéretnek arra is, hogy az egyet, egyház papi nyugdíjj intézetére az év folyamán valami adományt küldetni szíveskedje­nek. (Az angol e. m. ékhez tartozó gyülekezeteknek tagjai 10-10 centet adnak a lelkészi nyugdíjjintézetre. Mi magyarok is tehetnénk e nemes intézmény segíté­sére valamit! Szerk.) A Pittsb. Synod ez év, Oct. 6-án, Jeanette, Pa. tartandó kerületi gyűlésére Nt. Porzsolt Ernő és Kövér Sándor küldettek ki. Az általános indít­ványok során, inditványoztatott és elhatároztatott, hogy az e. m. elnöke kéressék fel, hogy minden évben látogasson meg minden magyar gyülekezetei személye­sen, hogy igy megjelenésével és személyes lelkesítésé­vel is erősítse a kebelbeli gyülekezeteket az e. m. hez való tartozás tudatában és érzésében. Ezen indítvány elfogadásával a délutáni gyűlés véget ért. — Az ízletes vacsora elköltése után folytatódott a gyűlés. Ifj. Tóth János homesteadi képviselő indítvá­nyára elhatározta a gyűlés, hogy azon egyéneket, kik akár a lelkészről, akár az elöljáróság tagjairól hamis és hazug híreket terjesztenek, és ez által az egyházi tisztviselők becsületében gázolnak, vagy az egyháznak szándékosan kárt okoznak: — a fizető egyháztagok so­rából törlendők, és az ilyen egyénektől az egyház nevé­ben és az egyház részére semminemű adományok el ne fogadhatók, — mindaddig, mig az illető egyének a ma­guk eljárását a prezsbiterium előtt nem igazolják, vagy helyre nem hozzák. — Pinke János akroni képviselő meghívja az e. m. ét az akroni egyház 5 éves jubileumára. A meghívás kö­szönettel vétetett tudomásul és elintézése az e. m. el­nök hatáskörébe utaltatott. — A jövő évi gyűlés he­lyéül Dayton és Lorain között lévén a választás, — szó­többséggel Lorain jelöltetett ki, és pedig tisztán csak a költség kímélés okából. A gyűlés idje husvét hétfője utáni hétfő. A jelen gyűlés tartásának költségei 209.75 centben állapíttattak meg. A vendéglátó homesteadi egyháznak 20.00 szavaztatott meg — Utoljára hagy­tuk megemlítését annak, hogy az e. m.-i gyűlés tüntető jóindulattal vette pártfogásába a mi szép Református lapunkat, mely az e. m. nek is hivatalos közlönye. Majd­nem minden egyházmegyei gyűlésen jelen voltunk, — de oly meleghangú, oly lelkes felszólalást, mint ez i- dén, — nem hallottunk még soha a Reformátusok Lapja mellett. Lelkészek és világiak meg vannak győződve most jobban, mint valaha arról, hogy az Amerikai a Magyar Reformátusok Lapjára az amerikai magyar re- formátusságnak szüksége van és hogy e sajtó orgánu­mot fenntartanunk és megerősítenünk elengedhetlen és első rendű kötelességünk. A gyűlés tagjai rokon- szenvvel hallgatták a szerkesztő előadását a lap ügyeire vonatkozólag és elhatároztatott, hogy minden lelkész az ő saját gyülekezetében emelje fel hathatos szavát a lap érdekében és igyekezzen annak minél több előfize­tőt szerezni, valamint szellemileg is közremunkálni ar­ra, hogy a lap magas szellemi színvonala megtartassék. E sorok iroja hálásan köszöni a Nt. lelkészikamak ezt a megígért támogatást és ígéretet tesz arra nézve, hogy a Reformátusok Lapját az egyházi közérdekek és a gyülekezeti hitélet leghatékonyabb szolgálati instru- mává fogja fejleszteni. — ííií3EISI5EIS,'3JS®MSEEMc?Ic1JBI3M'Bj'BI3J@MBíSI5JSMSISi,SE1SIS1313]BE13®5@ Husvét után. I IRTA: Azary János philadelphiai ref. lelkész. e Azonban nem nézhetjük minden szomorúság nél­kül azt a lesújtó tényt, hogy ma már nemcsak a lelki vakok mellőzik az örök igazság megismerését hanem filozófusok is, politikai és gazdasági szakértők, törvény­hozók és szerkesztők, társodalmi irők és más úgyneve­zett mélygondolkozói ennek a földnek, aránylag véve kicsinyes dolgokkal foglalkoznak és a kevésbé értékes kérdések megoldásával merítik ki szellemi erejüket, mintegy lekötve tartván magukat e föld sártekéjéhez. Pedig e a föld, életünknek emez ideiglenes lakó­helye, a végtelen világegyetemnek egy csep, puszta szi­gete csupán, ahol mindent találunk, csak a tökéletestne keresse rajta senki. A földi élet, legnagyobb javaival együtt, a tökéletesebb élet reménysége nélkül, csak kegyetlen tréfája a sorsnak. Berendezkedünk a társadalmi életnek mindenféle összevisszaságaival és azt gondoljuk, hogy a kérdések kérdését megfejtettük. A halomra gyűjtött milliókból dobunk egy fillért a szegényeknek is, és azt hisszük, hogy a szeretetnek forrását teljesen kimerítettük. Éle­tünk végczélját, miként a féregnek, e föld és annak mu- lékony javai határozzák meg! Mily kicsinyes, mily sovány eszméj e az ember igazi rendeltetésének! Hová sülyed az ilyen eszme a győze­lemre jutott nagy Eszme előtt, amelyet Jézus az ő ő feltámadásával ismertetett meg velünk a maga tel- j ességében ?! Nem mondunk jövendölést, csak a tényekből von­juk le a következményeket, mikor azt mondjuk, hogy el­jön az idő, amidőn az emberiség gondolata nem annyira e földhöz és annak mulékony javaihoz lesz lekötve, mint inkább a rajta kívül eső dolgokban fogja megállapodá­sát keresni. Eljön az idő, amidőn e föld javai nem elégí­tik ki tökéletesedni vágyó lelkét az embernek, mert el­méje előtt eltörpül a világegyetemnek e kicsiny föld­golyója. Kicsiny lélek ma már az, amelyet nem érdekel a tudományoknak minden ága; nem nevezhetjük azt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom