Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-01-04 / 1. szám
.2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA neid. Ne gondold, hogy hosszabb előkészületre volna szükség. Ha Isten lelke meggyőzött bűnös voltodról, láttatta veled bűnöd sokaságát és utálatosságát: kiálts a publikánussal: “Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!” A Jézusért! S ne kételkedjél benne, hogy Isten gyermekévé lettél. Isten teljesen megbocsát. “Mindenféle bűn és álnokság megbocsáttatik az embereknek.” Ha veresek volnának bűneid, fejérek lésznek mint a hó, ha pirosak volnának, olyanok lesznek, mint a fehér gyapjú. Isten háta megé veti, a tenger mélységébe veti azokat, keresed és nem találod azokat. Ábrahámnak, Jákobnak, Mózesnek, Dávidnak s minden szentéinek voltak bűneik, de Isten megbocsátotta azokat és nem emlékezik meg rólok. Miért van hát mégis, hogy oly sokan hordják bűneiknek terhét s élnek boldogtalanul a kegyelem édességének ismerete nélkül? Azért, mert nem ismerik, nem érzik bűnös voltukat. Oh az élő Isten megelevenítő Szentlelke ébreszszen fel ennek ismeretére s keltse fel sziveinkben az üdv utáni vágyat s akkor látjuk, mily közelvaló az ő segítsége, az ő idvezitése! Legyen az ujesztendő lelki .megújulásnak boldog korszaka mindnyájonkra nézve! Úgy légyen! Amen. Kedves Híveim! Az 1918-ik esztendő, melyet áldást esdő könyörgéssel kezdettünk volt meg annak idején és hálát mondó imádsággal rekesztünk be most: — emlékezetes korszak mind az emberiség, mind közelebbről a mi gyülekezetünk életében és történetében. Az emberiség és a világ történetében emlékezetessé vált ez az által, hogy ez az esztendő elhozta végre a várva várt, az óhajtva remélt békét, mely annyi vérontás után az igazság és a democráczia győzelmét és áldásait termette meg a századok által leigázott, nagyob bára zsarnoki rendszer alatt élni kényszerült népek és nemzetek számára. Az emberiség keserves leczke árán tanulta meg, hogy a béke, és igazság szeretet az mely felmagasztalja a nemzeteket, mig a hatalomvágy, gyűlölet és bosszú csak átkot, könnyözönt, vérontást és halált hordoz magában királyokra, népekre, egyesekre és az egész emberiségre nézve. Hisszük, — hogy emberfajunk szégyenére többé a tömeg gyilkolás biine nem fogja fogyasztani az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embereknek sorait ! A mi saját gyülekezetünkre vonatkoztatólag is elmondhatjuk, hogy emlékezetes esztendőnek kell tekintenünk az elmúlt 1918-ik esztendőt. És pedig emlékezetes volt ez abból a szempontból, hogy a mi gyülekezetünk is megerősödött ez év folyamán is a békesség szent érzésében, örvendett a lelki áldások sokszoros kegyelmének és másfelől anyagilag is oly hatalmas lépést tett előre a haladás utján, mint a minő nagy haladást még fennállásának egyetlen esztendejében sem tett. Ez utóbbi körülményt természetesen a múlt év folyamán uralkodott szokatlan jó munkaviszonyoknak kell jelentékeny részben betudnunk, — de bizonysága ez egyszersmind annak a fáradhatlan tevékenységnek, melyet gyülekezetünk elöljárói, szinte kivétel nélkül mindnyájan, kifejtettek a gyűjtés nemes munkája körül és annak a nagyszerű áldozatkészségnek hü egyházszeretetnek, mellyel egyházunk tagjai viseltetnek az iránt a templom iránt, mely egyedüli dicsekedésünk. nemzeti és hitfelekezeti büszkeségünk ez idegen hazában, és illetve e környéken nekünk, kik szeretjük Istenünket, imádjuk Megváltónkat, hiszünk a sziveket újonnan szülő Szent Lélek Istennek kegyelmi munkálkodásában, és kik szeretjük fajunkat, nemzetünket és azt a két hazát, melyet számunkra rendelt az isteni Gondviselés. A pénztárnoki jelentés, és a számvizsgáló bizottság megállapítása szerint 3 ezer és 3 száz és 90 dollárnyi hatalmas összeg az, melyet a múlt esztendőben egy házunk függő adósságának törlesztésébe lefizettünk. Oly nagy összeg ez, hogy nem lehet közöttünk senki, ki az elöljáróság ezen irányú lelkiismeretes munkájával szemben az elismerés és köszönet megadásától vonakodhatnék, és a gyülekezet tagjainak áldozatkészége előtt csodálattal meg ne hajolna. Fokozza az érdem nyomán sziveinkben felfakadó elismerés érzésének erejét annak a meggondolása is, hogy ezen nagy összeget kitevő adósságtörlesztésen kívül és ezen felül még ebben az esztendőben tisztáztuk ki azon 617.88 cent kamathátralékot, mellyel az 1907-ik, pánicos esztendőből a Főt. Missiohatoságnak tartozásban maradtunk volt, és azt a fél évi kamatot, mely még a tiz ezer dolláros temp- lomépitési kölcsön első esztendejére volt esedékes. — Úgy hogy ha ezt is a törlesztési összeghez számítjuk:— a mint hogy jogosan számáthatjuk is mondhatjuk, hogy a múlt évben, 1918-ban, négy ezer dollárt fordítottunk adósságtörlesztésre. — Ez örvendetes haladás méltán kelti fel mindnyá- jonk szivében a megelégedés és a kötelességteljesité- sének boldogító öntudatát és azt a reményt, hogy az Ur áldó és segítő kegyelme velünk leend ennekutánna is. Bár nem tudjuk mit hoz a jövő, — de egyházunk minden aggodalom nélkül néz a jövendő elébe, mert 16 esztendő alatt azon 32 ezer dollár adósságból, mely terhelte templomunkat az egyházalakitás idejében, — Isten segedelmével, híveink tündöklő áldozatkész sé- gével immár több mint 20 ezer dollárt lefizettünk, — nem számítva a sok ezer dollárra menő Kamatot — és A Homestead és vid. ref. egyház 1918-ik évi jelentése.
