Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-23 / 47. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA bridgeporti magyar egyházak és egyletek nagy tanácsa hivott egybe. Ha a magyar faj ellenségei képesek olyan demonstráló gyűléseket tartani, hogy azzokkal még a világ- politika sorsát is tudják befolyásolni, — bizonyára mi is tudunk cselekedni, a mikor a tettek ideje elérkezik. Ez az idő pedig tényleg elérkezett. Nincs mit vesztegetnünk. Fel kell nyitnunk szánkat, és meg kell mondanunk, hogy mit akarunk. Ki kell fejtenünk igazságunkat azokkal a rágalmakkal szemben, miket ellenségeink ránk kentek. Szint kell vallanunk nyíltan Amerika mellett és abba kell hagynunk a kétfelé sántálás veszedelmes politikáját. A magyarságot értékességének teljességében kell oda állítani az amerikai közvélemény szemei elé, és viszont a magyarságnak lelkére kell kötni azon kötelességek hü teljesítését, melyek nélkül nem remélhet sem boldogulást, sem figyelembevételt ez uj hazában. ’ Ez legyen a programmja a Nemzet gyűlésnek, me v Nov. 28-án Pittsburgban össze fog jönni. Az amerikai magyarság pedig hajtsa végre azokat az életben, miket a gyűlés bölcs és aggodalmas tanácskozás eredményeképen hozni fog. Szívből üdvözöljük a pittsburgi Nemzet gyü’ésre összejövő testvéreket! Harsányi Sándor ev. ref. lelkész, szerkesztő. Szűcs Pali Szerencséje. A hogy az öreg Biziék nagy rétj éhez ért Sziics Pali, leült egyet pihenni a határkőre. Különös gondolatai támadtak. Nem jobb volna-e visszafordulni? Ha akarná, sem teheti már. Az egész világ tudja, hogy Gózonba siet, Bede Erzsit megkérni- Látták végigmenni a falun ünneplőruhában, a gomblyukba fűzött piros selyemkendővel, melyet ki akar cserélni másikkal. Azóta már találgatják is odahaza, vájjon lesz-e szerencséje? Nyomasztó sejtelem nehezíti meg lábait, fejét. Hátha most is csúfság éri ? Mert már három év előtt is Erzsi körül legyeskedett, de a jómódú Bedéné kereken kimondta : nem adj a a leányát korhelynek. Igaz, hogy azóta megjavult, józan, szorgalmas lett, s ha kedve is jött néha kilépni a hámból, mintha erős gyeplő rántotta volna vissza mindig: szive volt a gyeplő. Csakhogy mióta az őszszel meghalt a szegény Bede Anna,. Erzsi megint gazdagabb lett. Rátartó lett az ő szegénységével szemben-.. Ha legalább szolgálatban nem állna, akkor talán hozzámenne, — hanem igy, hanem igy... Ejh, mégis jobb lesz visszafordulni! Haragos-zöld füvek, a mint a reggeli szélben remegve összesúgtak, a piros kökörcsin, mely búsan hajtotta le fejét, a zúgó nádas, melyet a felhő sötétre festett meg árnyékával, mind arra biztatták, hogy forduljon vissza..-.. Csak egy piczike lóhere-bokrocska a lábainál, a mint a felhő alul kibukkanó nap első sugara rá esett, nevette ezt a rossz tanácsot. A napsugarak pajkosan szaladgáltak rajta levélről levélre, a kis tömzsi levelek mosolyogva nyújtózkodtak ki a melegítő fénytől s ragyogásukban aranyos szint nyertek, de elvesztették a csillogó harmatcsöppeket. Szűcs Pali egy négylevelü lóherét pillantott meg köztük: lehajolt utána .-. szerencse az ... letépte. Csakugyan egy a szára mind a négynek. Aztán milyen szépek, duzzadtak a levelek, mind kifejlett, húsos, egyik sem csonka, rozsdaverte, még csak sárguló sincs köztük, a fehér, eres foltocskák csillagoknak csókja rajtuk .... Gondosan betette erszényébe az ezüst forintosok közé a szerencsét s mire újra fölvetette szemeit, már akkor teljes pompájában tiindöklött a nap s az egész Bágyvölgye mosolygott- Távol a gózoni pléhfedeles torony mintha arany szalagokat nyújtogatna eléje, mik végighullámzanak két falu határán .... De hiszen most már vissza nem fordul a szerencsével! Fütyörészve folytatta útját Bodokig, hol a korcsma mellett gózoni fuvarosok jöttek rá szembe. —Hova, Pali öcsém? — szólította meg Mák Gergely. — Gózonba\ —Látom rajtad. Csak siess, otthon vannak? — mondá — és megállította szekerét. — Valami jut eszembe, te Pali! Talán hallottad is már, hogy hajdú leszek “Mindszentektől” kezdve. S ha meg a te sorsod is igy fordul, kivehetned a kis jószágomat haszonbérbe. — Bizony mond valamit kegyelmed ..- csakhogy pénz kellene ahhoz, — teszi hozzá hirtelen elkomolyodva — Fizeted majd a haszonból. Embernek ismerlek. Megkóstoltad a rosszat is s vissza nem estél. Inkább neked adom, mint másnak. Gyere át vasárnap,, megcsináljuk a kontraktustPál szive megdagadt a reménységtől. Még sem bolondság a szerencsefű! .... Bízott már a jövőben s nem is ment,, de futott Gózon felé. Épen delet harangoztak, mikor Bedééknél benyitott a kapuajtónBedéné kendert tilolt az udvaron, nyájasan fogadta a legény kösöntósét s lerázta kötényéről a pozdorját, a mint illik érdemes vendég előtt. — Kerüljünk beljebb, Pali öcsém! Épen jókor jöttél: Erzsi főzi az ebédet. Csakugyan ott szorgoskodék a konyhában, a mint beléptek s nem ejtette ugyan le a főzőkanalat zavarában, hanem annyi bizonyos, hogy elpirult. S az is bizonyos, hogy mikor anyja bement Palival a szobába, a macskát, melyet csak az imént ütött meg csínyj eért, fölvette az ölébe, megczirógatta szelíden és egy tányér ételt adott neki. — Ne haragudjál, kis czirmosom ..- neked adom a részemet. Jaj, hate tudnád^, kis czicza, ki van itt? Gyere, hadd veregessem meg a pofácskádat. (Folytatjuk.) Amerikai Magyar Segélyzö Szövetség (Magyar Betegsegélyzö Egyletek Szövetkezete) Alakult 1892. 1418 State St. Bridgeport, Conn. Tagja lehet minden testileg és szellemileg ép és egészséges 16-50 év közötti férfi és nö vallás és nemzetiségi kiilömbség nélkül. Minden tag a felvételi korának megfelelő havidijat fizeti teljes életében.
