Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-12 / 41. szám

4

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

már a bálra a szebbnél-szebb kötények ! Máj d elválik, hogy leány, vagy asszony lesz-é a nyertes ?

Házasság. Szeptember 28-ikán esküdtek egymásnak örök hűséget a bridgeporti első magyar ref. egyház templomában a gávai, Szabolcs m. születésű Farkas Pál, és a bridgeporti születésű Horcsik Margit, a nevezett egyház régi oszlopos tagjának és presbiterének'leánya. Az esketési szertartást Ludmán Sándor ref. lelkész végezte. Tanuk: Koczogh András és ifjú Hörcsik István voltak.

Kérész teles. Ludmán Sándor ref. lelkész mostanában a következő kis- deket kérész telte meg: a konozhá— zai, Ung m. születésű Bodnár Gyula és neje Traski Erzsébet fiát István névre. Keresztszülei Kállai Balázs és neje Doró Zsuzsánna. —- A tiszadobi, Szabolcs m. születésű Pécsi Zsigmond és Belmaczi, Zemplén m. születésű neje Berta Márta fiát Jenő — Tamás névre. Keresztszülei Berta Já nos és neje Kopcsó Erzsébet. — a nyír — mihályd , Szabolcs m. születésű Éles Pál és szendrői, Borsod m. születésű neje Fábi Márta leányát Mária — E! onora névre. Keresztszii lei Kis Gábor és neje Czakó Eleonora. — A kir-helmeczi, Zemplén m. születésű Molnár Sándor és felső — nyárádi, Borsod m. születésű neje Szarka Erzsébet 1916. évben született leányát Gizella névre, továbbá ugyanazon szüléknek 1918. Júliusban született másik leányát Jolán névre. Keresztsülék: Baksai János és neje Szitás Erzsébet. —

Temetés. — Október 4-ikén temette el Ludmán Sándor ref. lelkész az egerí, Heves ván: születésű Besov- szky Laj os 34 éves amerikást, aki 63 éves korában bélrákban halt el. Neje Vabas Juliánná gyászolja és a jó- baratok nagyserege a hosszas szenvedés után elhunyt iparost és kereskedőt. —Ugyanaznapon temettetett el a Borbély Albert és nej e Mészáros Jolán 5 és fél hónapos Valéria, Margit nevű kis leánykájok, aki pár órai szenvedés után hirtelen halt el.

Énekkar jubileum. A “bridgeporti magyai' református énekkar” mely a bridgeporti első magyar ref. egyház kebelében immár húsz esztendő óta működik, s nemcsak az egyházi életben, hanem a magyar közéletben is mindig hasznos tevékenységet fej tett ki, Október 20-ikán tartj. a meg húsz éves jubiláris díszelőadást a nagy Rákóczi teremben. Az énekkar az előadást egy műének éneklésével nyitja meg, s Ludmán Sándor ref. lelkész ismertetvén röviden, váz latosan az énekkar húsz éves működését, az énekar műkedvelői előadják “az édes” czimü három felvonásos remek népszínművet, amelyet Czikay Ambrus, az ifjúsági kör elnöke rendez. — Az előadás iránt úgy helyben, mint a környéken igen nagy az érdek lődés.

LORAIN, O. —

Lelkész: Nt. Horváth Sámuel.

Egyházi 15 éves Jubileum.

Szept. 22-én folyt le a loraini ref. egyház fennállásának 15 éves jubileumi ünnepélye a reformátusoktól megszokott szép összetartással, ügyszeretettel, érzelmeik összeforrásá- ával. áldozatkészségük igazi kifej ezé- sével.

Az ünepély három részből állott: 1.) a délelőtti istenitiszteletből, 2.) bankettből, amerikai előkelőségek részvételével és. 3.) este a Dalkör szinielőadásából.

A délelőtti istenitiszteletre zsúfolásig megtelt a templom és három vendéglelkész végezte a szertartásokat. Nt. Dókus Gábor So. Norwalk- ról, a Nt. Horváth Sámuel apósa, Nt. Kovács Endre Dayton, 0. - ból és Dr. Sonders a missió superintendentj. Nt. Dókus mondta el az alkalmi imát, mely nél tömörebb, szebb, kifejezőbb, magyarabb, ez alkalomhoz, beleillőbb és belehelyezkedőbb még alig hangzott el a templomban.

Nt. Kovács ünnepi szent prédikációja szinte egyike volt azoknak a beszédeknek, melyekről nehezen állapítható meg, mi benne szebb és értékesebb: a tudáson, bölcsességen, világismereten alápuló belső tartalom, avagy a formai elokvencia, a magyar nyelvnek ékesen kifejező keretbe formálása.

Dr. Souders a hadba vonult fiukról és magáról a háborúról beszélt nagy hatással és a magyarok iránti hű, meleg szeretettel. Beszédéből kiérzett, hogy kevés ilyen jó lelkű igaz barátja van a magyarnak, mint a minő Főt. Dr. Souders püspök.

Három keresztelő is volt és e szertartást Nt. Dókus végezte ugyancsak remek beszéd kíséretében, melyet a gyermekek szüleihez intézett s melyben kiemelte, hogy e kisdedek a keresztség felvevésével az első határ kőhöz értek és ami utána következik, az isteni bölcsesség következtében homály födi az emberek előtt, de bármilyen megpróbáltatás vár is

SK2

reájuk, ha a szülők vallásos nevelésben részesítik őket, a hit mindig vigaszt fog nekik nyuitani az élet minden eshetőségei között.

Nt. Kovács a katholikus hitről a ref. hitre tért Pongrác Gyuláné körüli egyszerű, de komoly szertartást végezte, szintén remek beszéd kisére tében, melyből kimagaslott, hogy a ref. vallás a maga körébe nem csábit senkit és csak azt veszi fel kebelébe, kit meggyőződése vezet oda és ki önkényt határozza el magát arra.

Az énekkar több énekével tette ünnepélyesebbé az istenitiszteletet.

A banketten a református nők voltak a házigazdák, ők készítették az ízletes ebédet, ők szolgáltak ki. A körülbelül 150 teritékü bankett kül- vendége volt A. J. Horn a város polgármestere, W. L. Hughes Ohio állam képviselője és az istenitiszteleten résztvevő lelkészek. — Nt. Horváth Sámuel kezdte meg a beszédek sorát. Visszatekintést vetett az egyház 15 éves múltjára, elmondva, hogy 1912-ben vagy 25 református fogott hozzá az egyház megalapozásához. Mind több csatlakozott hozzá és az eredmény ma, egy több száztagot számláló, virágzó. 35.000 dollár vagyonnal rendelkező egyház. Az érdem az uttaposás nehéz munkáját végző lelkészeké, de elsősorban, az itteni hü egyháztagoké, kik soha nem szűnő hitbuzgalommal, áldozat- készségséggel tették lehetővé a mai szép eredményt, üdvözli őket és nem esik túlzásba, mikor azt mondja, hogy büszkék lehetnek munkájukra, mert ma loraini ref. egyház a legelsők közé sorozható.

Ezután kibontották és elhelyezték a szolgálati zászlót az amerikai himnusz eléneklése mellett, melyet csillgsávos ruhába öltöztetett szép kis magyar lányok vettek körül.

' Mayor Horn nagy elismeréssel szólt a loraini magyarokról, kiknek hűségében ő sohasem kételkedett, de amit körükben tapasztal, az túlhaladja minden reményét.

W. L. Hughes szintén nagy meghatottsággal kezdi szavait, ami minden hallgatóra átragadt.

Dr. Souders, püspök arról szólt, hogy sok évvel ezelőtt, mikor először ismerkedett meg a magyarokkal, az amerikaiak csak a rossz oldalukat látták meg. Nem restelli bevallani, hogy ő sokat tanult tőlük és bámuló- juk lett főleg abban a tekintetben, milyen áldozatkészek és hithüek.

Szép beszédeket tartottak leiké-