Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-17 / 3. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA tető előadásról gondoskodnak számára. A szereplők egytől egyik nemcsak hogy pompásan megállották helyeiket, de sokkal jobb előadást produkáltak, mint a mit műkedvelőktől várni lehet. Végre is ezen szereplők mindenike csak az ő napi munkájának elvégzése után áldozhatta idejét és fáradságát a szerepek betanulására. Annál nagyobb dicséret és elismerés illeti őket, hogy oly kitünően összevágó előadással gyönyörködtették a közönséget. A dicséret és elismerés nyilvánításában nem is volt fukar a közönség. Sűrűn hangozott fel a tapsvihar és a joizü ka- czaj minden fordulatnál. Remek volt a díszlet is, mely hazai tájakra varázsolta a magyar lelkeket. A falusi, gömbölyded tornyu templomka, az akáczfáktól íörülvett házacskák s a jellegzetes magyar öltözetek, mik a kulisszákon a nézők szemei elébe tűn tek, tökéletessé tették a darab előadásával elérhető hatást. Az alliancei magyarság nem kevés büszkeséggel vette tudomásul, hogy az összes díszleteket fáradhatlanul buzgó lelkipász torjuk Tiszt. Harsányi Andor ur készítette. Ezek a díszletek oly mara dando alkotásuak, hogy bármely magyar színpadnak értékes felszerelését képeznék. — Rátérve már az e- gyes szereplőkre, és megtartva a szin lap sorrendjét, — Feledy Gáspár sze repét Tatár István derék testvérünk játszotta könyedséggel és igazi színpadi rátermettséggel, az ő fiának, Lajosnak szerepét Magyarossy Márton töltötte be olyan alakítással hogy mindenkinek a tetszését érdemelte ki, Boriskát egy ügyes lányka, László Vilma játszotta el a közönség tetszésnyilvánításával és maradandó hatást keltve, Bátky Tercsi szerepében Tatár Istvánná nyújtott olyan tökéletes alkotást, a minőt ritkán láttunk műkedvelőktől e nehéz szerepben, Göndör Sándornak nehéz, de hatásos szerepét Demeter Károly játszotta le, kiérdemelve a zajos tapsokat és a közönség soraiból feltörő elismerés nyilvánításokat, Finom Rózsi főszerepében ütő Gizella talen- tumos mükedvellő mutatta be, hogy miképen kell e szerepet hatást keltőén előadni. Külön is megemlítjük, hogy e derék nőtestvérünk minden héten jött át a próbákra Cantonból, — megmutatván ezzel, hogy nem csak tehetséggel, de fáradsággal is kész áldozni az alliancei egyház megsegítése szent ügyének. Csapó érdekes alakját Simon Lajos mutatta be állandó derültség ki tött. Méltó partnere volt neki Csaponé szerepében Szentgyörgyi Zsuzsika, ki oly ügyesen játszott, hogy őtet más előadásoknál sem akarjuk mellőzni. Gonosz Pistában sokan felismerték Ujj Mihályt, ki ugyancsak megnevettette e szép szerepében az egész közönséget, Jóska bérest Séra Imre játszotta el kitűnő hang és taglejtéssel. Cserebogár Jóska szerepében Simon Sándor alakított nagy hatással, mig a megyei csendbiztos tekintélyes alakját Pálfi András domborította ki játékában, Konya Kántor az ügyes Bu- lát János, Tarisznyásné pedig Pál Katioza voltak. Szerepeiket ők is igen nagy hatással adták elő Gonosz nét nagyon élénk taglei téssel Szabó Juliska, Czenét Nagy András, Ádust Szabó Gyula játszották állandó derültségben tartván az egesz közönséget. Még meg kell említenünk, hogy a szinielőadás sikere körül nagy érdemei vannak Durugy János algondnoknak, ki a sugo nehéz szerepét töltötte be, aztán Körösfői Jánosnak, Magyarosi Mártonnak, Báthory Józsefnek, Bulát Jánosnak, Bilicze Mihálynak, Konya Ferencz és nejének és Pálfy János főgondnoknak, kik különböző tisztségeket töltöttek be és igy hozzájárultak a szép estély erkölcsi és anyagi sikeréhez- Demeter Károly Cantonba ment több ízben jegyeket árusítani és a cantoni magyarokat összetoborozni az előadásra. Fogadják mindannyian az egyház köszönetét. A legrégibb Amerikai Magyar Ref. Lelkésztől. E lapok szerkesztője a legrégibb magyar ref. lelkipásztor az E. Államokban. Azonban mivel Amerikai nemcsak az E. Államokból áll, hanem Canada is ehez a csinos darab világrészhez tartozik, — el kell ismernünk, hogy a lelkipásztori szent szolgálat tisztességének koronája a nálunknál érdemesebb Ntiszt. Kovács János canadai, békevári lelkipásztort illeti meg, ki már közel három évtized óta szolgálja itt az Urat és épi ti a magyar szivekben az idvesség templomát. Hogy pedig e hosszú idő alatt se ereje meg nem csökkent, se lelkesedése a szent ügyek iránt semmit meg nem lohadt, — annak bizonysága az a kedves, és rokonszenves levél, mellyel ő az Amerikai M. Ref. Lapok szerkesztőjét felkereste. A levelet az ifjú papi generáczio lelkesítésére ezennel itt közöljük: — Ntiszt. Szerkesztő Ur: — Kérem legyen kegyes czimemre 3040 példány mutatványszámot az Am. Magy. Ref. Lapból küldeni. Nagyon szeretném szép újságunkat itteni híveim között elterjeszteni, mert egy ilyen erős kálvinista szellemű vallásos és egyházi lapra népünknek mindenütt igazán nagy szüksége van. S hogy a lap nagyobb érdeklődés tárgyává lehessen, — örömmel fogok én is mindenkor helyi híreket vagy czikkeket beküldeni. Kartársi szeretettel vagyok Kovács János ev. ref. lelkész. íme, ha egy Canadába sodródott lelkésztársunk ilyen lelkes buzgoság- gal ajánlja fel magát szép egyházi lapunk terjesztésére, — vájjon hát- : ramaradhatnának é az E. Államok területén működő lelkipásztorok és gyülekezeti elölj árok? — Papi eljegyzés. Csak nemrég adtunk hirt a so. chicagói gyülekezet népszerű lelkipásztorának, Ntiszt. Sze- ghy János urnák jegyváltási cselekményéről, — már is újabb hasonló örvendetes eseményt kell jelentenünk. Ezúttal a lorainiak jeles páp- járól, Ntiszt. Horváth Sámuel úrról vagyon szó, ki bölcs körültekintéssel az ároni, papi családok körében nézett széllyel, hogy ottan találna magának élet társat. Meg is találta a kit az Ur néki rendelt, még pedig a so. norvalki ref. parochián, Dokus Berta személyében, Dokus Gábor és neje derék lelkész házaspár jól nevelt leányában, kit sietett is magának eljegyezni életre és halálra. Ezt adja nekünk tudtunkra az az elegáns eljegyzési kártya, melyet Horváth Sámuel lelkész társunk boldog érzéssel juttatott el hozzánk. Az esküvő Jan. 16-án tartatott meg a so. norvalki ref. templomban. Áldás és boldogság kisérje a tiszteletes párt egész földi életük folyamán. EGYHÁZI HÍREK. Dayton, 0. — A daytoni magyar reformátusság a szokatlanul rósz téli idő daczára is mély vallásos buz- gósággal ünnepelte meg a karácsonyi szent ünnepeket, zárta be az ó évet és nyitotta meg az uj at. Minden egyes alkalommal sereges tői tódult a buzgó nép a templomba és a buzgó szivök bizonyságául letették az ur oltárára ünnepi adományaikat is, melyek összege szép bizonyságot tesz az ünneplő hívek áldozatkészségéről, egyház szeretetéről. Szép templomunk az ünnep alkalmára élő virágokkal ízlésesen fel volt díszítve Lőrincz János testvérünk áldozat
