Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-29 / 26. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA kellemes benyomással és a jövőre nézve való legjobb reménységgel osz­lott szét a közgyűlés megtartás ti­tán. BROWNSVILLE, PA. — Keresztelések. Pricedale, Pa. — Istenes István Cumberlandi (Pennsylvania) és Do­monkos Margit szendröi (Borsod m.) születésű házastársak fia János ne­vet kapott. Keresztszülők lettek: Ve­res János és neje szül. Gara Klára clairtoni (Pa.) lakosok. Vestaburg, Pa. Danes János kis- ráthi (Ung m.) és Dócs Borbála pá- -czini (Zemplén m.) illetőségű szülők fia János nevet nyert. Keresztszülők gyanánt Puskás György és neje szül. Furkács Mária vestaburgi lakosok szerepeltek. Halálozás. South Brownsville, Pa. — Súlyos csapást mért az isteni Gondvoselés Varga János szürthei (Ungm.) szár­mazású honfitársunkra, midőn sze­retett hitvesét szül. Kenyhercz Ninát aki az Ung megyei Palló községből jött Amerikába,, huszonegy éves ko­rában, tizennégy hónapig tartó há­zassági együttlét után elszólitotta az élők sorából. A megboldogult több, mint egy fél évig sorvadásban szen­vedett, s bár a gondos férj mindent elkövetett megmentésére, végre is a halál lett győztes a gyenge test fe­lett. A virágokkal megrakott ravatal felett Székely Sándor brownsvillei ref. lelkész vigasztalta a vesztes fe­leket a vallás igéivel elbúcsúztatván a korán eltávozótói férjét, továbbá Kenyhercz Pálné szül. Marczi Erzsé­bet édes anyját, Szaniszló János mos­toha atyját, Erzsébet, Juliánná, Má­ria és Hona testvéreit, Marci Pál és Marczi János nagybátyjait, Szakái Józsefné szül. Kenyhercz Juliánná nagynénjét, Varga János apósát. Kát kó Erzsébet anyósát, Varga István, Mária, Erzsébet. Juliánná és Toronyi István sógorait, illetve sógornőit. Vajda Illés és neje komáit, özv. Ke­nyhercz Istvánné, Toronyi Lajos, Katkó János, Sebők Bertalan, Vig Sándor, Vig József, Kotán István. Kenyhercz János,. Szuperák Sándor, Kovács József és Kovács Sándor leg­közelebbi rokonait, valamint ezeknek családját, s végül a new brunswicki (N. J.) Kossuth Ferencz Betegse- gelyző Egylet tagjait, amelynek az elhunyt rendes tagja volt. A kihűlt tetemeket ének és ima után — a Redstone temetőben helyezték nyu­galomra. PITTOCK, PA.— A Pittocki református magyarság is tömörült hogy egyházat szer, vez- zen; a mi dicséretére legyen mondva a magyarságnak, igen szépen sikerüli is; ugyannyira, hogy gyülekezetünk­nek ma már rendes tisztviselői is vannak. Vallásukhoz való ragaszko­dásuknak legszebb bizonysága az; hogy bár Vasárnaponként is kell dol- gozniok, azért az esténként tartott Isteni tiszteleteken igen szép szám­mal jelennek meg, holott csak annyi idejük van a munkából jővet; hogy megmosakodjanak és megvacsorál- janak. És öröm hallgatni, mily buz­gón éneklik szivet és lelket emelő énekeinket! A megválasztott tiszt­viselők hűségesen fáradoznak az egy­ház megszilárdításán és fejlesztésén. A következő tisztviselők lettek meg­választva: Kassay Gyula gondnok; Varga István pénztárnok; s Benic Gusztáv ellenőr; György Sándor je­gyző ; Egyházi tanácsosoknak: Győry Gedeon; Tóth József; Nagy Móric; egyházfinak Tóth István és Tóth Imre. Egy két ember kivételé­vel az összes református magyarok a Krisztus zászlaja alá állottak és váll vetve azon fáradoznak; hogy egyházunk azon magasztos eszmé­ket ; melyeket hirdet, megvalósíthas­sa. Az egyház kebelében minden na­pos nyári magyar iskola is fog tar­tatni, mely Julius Első napján fog kezdődni. Felkéretnek a szülők, hogy gyermekeiket az első naptól fogva pontosan küldjék. Társas-estély. Junius 12 én este 8 órakor egy kis társas estélyt rendeztek a Pittocki egyház női tagjai Lengyel Erzsiké tanítónő inditványára, mely csupán kísérlet volt a jövőre nézve s amely elég biztató eredménnyel ment vég­be. Igen biztatónak Ígérkezik az egy­ház fejlődése is; amennyiben a nők is kifogják venni részüket az egyház körül való munkálkodásból. Az összes megjelentek ez alkalommal az egy­ház nőtagjainak vendégei voltak. Minden jo a mi csak a szemnek és szájnak tetszik, volt ezen az estélyen. A jó hazai sütemények kitünően Íz­lettek mindenkinek a ki csak jelen volt. A süteményeket a szakács tu­dományáról hires Fábián Istvánné sütötte; a Tóth Józsefné és Sirnkő Irma Kisasszony segítségével. A kia­dások viselésében pedig egyformán részt vettek az egyház összes nőtag­jai, egy egy dollárt adakozván erre a célra a következő buzgó nőtestvé­rek: Lengyel Erzsiké; Pataki Lász- lóné, Benics Busztávné, Kis Kálmán­ná; Gold Józsefné, Bertu Mihályné, Bácskái Andrásné, Csatlós Lidia, Simkó Irmuska; Tóth Istvánné Séra Istvánné, Kassay Gyuláné; Nagy Sándorné; özvegy Kicsiny Istvánné; Tóth Józsefné; Győry Gedeonná; Fá­bián Istvánné; Snyizsik Andrásné. Mi férfiak pedig hisszük, hogy ez nem az utolsó kedves összejövete­lünk. A próba jól sikerült és his­szük hogy a nők ez után sem fogják sajnálni a fáradságot hogy minél e- lőbbre vigyék ezen kisded egyházat mi pedig férfiak támogatni fogjuk őket törekvésükben. Különfélék. Az Amerikai Magyar Szövetség. Jul. 10-ére országos magyar érte­kezletet czéloz tartani Cleveland, 0.- ban az Amerikai Magyar Szövetség, melynek elnöke a nagytevékenségü Dr. Baracs Henrik, titkára pedig az ismert nevű újságíró. Muzslay Jó­zsef. Az értekezleten a Szövetség, mint ilyen, állást kíván foglalni az u. n. Americanization ügyében és illetve megakarja értetni az illetékes ameri­kai tényezőkkel azt, hogy e mmozga­lomban. a mennyiben az az amerikai magyarságot érinti,— áldásosán mű­ködhetnek közre az amerikai ma­gyarság vezető egyénei és intézmé­nyei. A Szöetség egy vázlat tervet is bocsátott közzé az értekezleten fel­merülő kérdésekre vonatkozólag. A tervezet szerint az Americanization mozgalomnak iránytó központja ma­ga a Szövetség volna. Az amerikai- sitási munka pedig magában foglal­ná a programm szerint az egyes ma­gyar coloniákon az angol nyelv taní­tását, az amerikai intézmények is­mertetését és végül a polgár levél megszereztetését. Úgy látszik, az a- merikai magyarság hivatott vezetői, kik közzé számítjuk a Szövetséget is, kezdik felismerni a helyes utakat, melyek sokat küzdő magyar testvé­reinket ez uj Hazában a boldogulás forrásához juttatják el. Ez az ut az amerikai életviszonyokhoz való al - kalmazkodásnak és az itteni életkör­be való beilleszkedni tudásnak útja. Semmiféleképpen másképen nem le­het reményünk arra, hogy megnyer­jük és biztosítsuk magunk és gyer­mekeink számára az amerikai közvé­lemény rokonszenvét és joindulatját. Hivatásának magaslatára emelke­dett tehát véleményünk szerint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom