Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1917 (18. évfolyam, 14-52. szám)
1917-04-07 / 14. szám
14 szám Ápril 7 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7 azok gyönyörűségére és boldogitására szolgáland, kik sáfárokul rendeltettek az Ur anyaszentegyházában. Ki kell azonban azt is jelentenem, hogy a lap érdekessége alatt nem érthetem azt, hogy az újság minden egyes száma csupa helyi hirek, keresztelések, esketések vagy egyébb személyi vonatkozású czikkek- kel legyen megtöltve. — A legérdekesebb szellemi táplálék egy vallásos újságban mindenkor a tanító és a lelkeket megvigasztaló szent tudomány. — Mi lelki- pásztorok első sorban arra vagyunk elhiva, hogy tanítsuk a népet. Aztán tisztünk a vigasztalás is, meg olykor olykor a dorgálás. — Lapunk evangéliumi REFORMÁTUS lap, és mint ilyen, nem versenyezhet tartalmi összeállításában a világi nagy lapokkal, s viszont azok sem adhatják olvasóiknak azt a mit mi kívánunk adni. Mi az Evangelium hírnökei óhajtunk lenni a nyomtatott szó eszközével is. — Az Evangélium bármily régi is, mindég uj. Bármily megszokott is, mindég érdekes. Mint magyar és mint református lap, — szent hitünk és magyarságunk érdekeinek őrálloi leszünk minden vonalon. Barátunk mindenki, a ki szereti az Ur Jézus Krisztust és Ö szent tudományában keres halhatalan lelke számára idvesse- get. — Barátunk mindenki, ki szereti református anyaszentegyházunkat és magyar fajunkat. Szivünknek két oltára van. Az egyiken állandóan áldozni kívánunk Istenünknek, a másikon a magyar faji, nemzeti szent eszméknek. LAPUNK A BÉKE HÍRNÖKE. Valljuk azt is, hogy nincs nagyobb hatalom a szeretetnél. Elvi ezen meggyőződésünket a való világban, más nézetű, más meggyőződésű emberek között is meg akarjuk mutatni. Lapunk hasábjairól minden villongást, ellenségeskedést eleve is kizárunk, üres és czéltalan veszekedésekre sem időnk sem terünk, sem kedvünk. Azok csak rombolnak, de nem építenek. — Azok nem dicsősségére, de szégyenére szolgálnak hitünknek és magyarságunknak. Azok nem gyönyörködtetik Istent, de keserítik Isten szent Lelkét. Igyekezni fogunk keresni inkább azokat a pontokat, a melyekben összetalálkozhatunk azokkal, kiktől ellenőrizhetlen befolyások érvényesülése miatt el távolodtunk. Tesszük ezt annyival is inkább, mert ez az óhajtása mind az amerikai egyetemes ref. közegyházak, mind a magyarországi ref. egyház vezető egyéniségeinek. És ha egyáltalán volt idő. mikor magyarnak a magyar testvért meg kellett értenie, ez a mestani válságos, megpróbáltatásokkal sluyos korzak az, mi kell hogy összohozzon bennünket, mint vér-testvéreket. LAPUNK KIÁLLÍTÁSA. A Reformátusok Lapjának Homosteadra való költöztetésével járó átmeneti helyzetből kifolyólag itt ott valami fennakadás, vagy fogyatkozás adhatja elő magát. Ez elkerülhetlen ott, hol egész láda irományt kellett átvennünk, a levelek százait átnéznünk és ezernyi előfizetői listát át tanulmányoznunk. — De biztosítjuk lapunk összes olvasóit, hogy a mi tőlünk függ, — mindent elkövetünk, hogy a leggyorsabb idő keretén belül megelégedésre működjön úgy a szerkesztőségi, mint az expediálási iroda. Kérjük bizalommal egész olvasóközönségünket, hogy ha valami panaszra okot vélnek, azt adják elő levélben és nincs oly igénytelen kérelem, vagy bárhonnan jövő felszólamlás, a mi a szerkesztőség részéről elintézést ne nyerne. A mi jelszavunk a SZOLGÁLAT. És ezt nem kényszerből, hanem szives örömmel kívánjuk végezni. Lapunk még nem olyan szép külső kiállításában és nem is oly terjedelmes, mint a minőnek mi azt látni szeretnők, és mint a minővé mi azt Isten segedelmével és barátaink szives támogatásával tenni akarjuk. Legyőzhetlen nyomda technikai okok miatt egyelőre minden héten nyolcz oldalon jelenik meg az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. De mihelyt lehetséges lesz, — 12 oldalra, sőt 16 oldalra növeljük meg újságunkat. E tekintetben esak annyit mondhatok. hogy szinte kizárólag a lelkészek közreműködésén és lapunk közönségének pártolásán fordul meg az, hogy ez az újság minő terjedelemben és kiállításban jelenjen meg a jövendőben. Egyházi főhatóságaink a legmesszebb menő jóindulattal és áldozatkészséggel vannak megteljesedve az Amerikában megtelepedett magyar reformátusok lelki jóléte irányában, a miről különben elég bizonyságot szogáltat az a csodálatos meleg hittestvéri szeretet, melyből kifolyólag oly sok szép magyar református templomunk épült már ez idegenben és oly sok helyen van virágzó gyülekezeti életünk. — És most Isten nevében elindítom útjára lapunknak első számát, mely szerkesztésemben jelent meg. Ajándékozzanak meg lelkésztársaim előlegezett bizalommal ahoz a fáradságos munkához, melynek végzését lelkésztársammal,Nagytiszt.Kmetczik György- urral önként, ügyszeretetből és jo reménységgel magunkra vállaltuk. — Mi megteszünk mindent, mi tölünk telik. Az áldás Istené, kinek légyen dicséret, dicsősség és örök magasztalás mind örökkön őrökké.— Boldog és idvességes húsvéti szent ünnepek kívánásával vagyok: Dr. Harsányi Sándor, homesteadi és vid. ref. lelkész. Homestead, Pa., 1917, Ápr. 1-én.-00SZIVES KÉRELEM. Abból a nagy változásból kifolyólag, mely lapunk szerkesztőségében és Kiadóhivatalában e napokban végbement és folyamatban van még most is:—elkerülhetlen hogy egy és más dologban, a lap összeállításánál, szétküldésénél vagy a levelezés folytonosságában valami zavar elő ne adja magát.— E lap volt szerkesztője épenugy mint a jelen szerkesztőség a legnagyobb lelkiismeretességgel igyekeznek együttesen odahatni, hogy lapunk előfizetői és olvasói minél kissebb zökkenést érezzenek a lap kezelésében beállott változás folytán:—de minden jo akarat mellett is elkerülhetlen, hogy itt ott valami szándéktalan tévedés meg ne essék. Ép azért kérjük lapunk barátait, hogy szíveskedjenek egy kevés elnézéssel lenni, ha a kezdet elején valami tekintetben nem egészen tökéletesen működne az uj expediálás gépezete. Több nagy könyvet kell gondosan átnéznünk, az előfizetők ezernyi névsorát, czimeit, előfizetéseiknek adatait megállapítanunk, s illetve uj könyveinkbe átvezetnünk, s mindez nem oly csekély munka, mint a hogy sokan gondolják. Mindazonáltal mi megtesszük a LEGJOBBAT, s
