Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-10-21 / 43. szám
43. sz. OKTÓBER 21. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 SZEGEDI KIS ISTVÁN. A legtudósabb magyar református volt Szegedi Kis István. Zömök termetű, nagy eszű kun fiú. Mert családja a Kiskunságban lakott s onnan menekült a mohácsi veszedelem elöl Szegedre. Itt aztán a nemes családot fölvették a város polgárai köaé. Szegeden született 1505-ben Kis István; innen vette Szegedi elő- nevét. Már kis korában kimutatta, hogy esze és hajlandósága van a tudományhoz- Ezért szülei nem sajnálták a költséget tanítására. De nem is sajnálhatták, mert a fiú gyönyörűen haladt előre.- Tanítói és mesterei valósággal bámulták nagy sorgalmát, eleven felfogását és nagy tehetségét. Tanulótársai pedig szinte úgy tekintették, mintha tanitó lett volna. Miután itthon Szegeden, Lip- pán és Gyulán elvégezte az iskolákat, külföldre vágyott, hogy ismereteit gyarapitsa. Ki is ment 1535-ben a bécsi, onnan pedig két esztendő múlva a krakói egyetemre. Ott járt három esztendeig és annyi tudományt szerzett^ hogy az 10 embernek is elég lett volna Haj, de annál kevesebb volt r. pénze! Vágyott tovább Witten- bergbe, a reformáció fészkébe mert szivét már az evangélium világossága töltötte be. Micsoda csu- dás fény volt az s hogy hivta és csalogatta! De hiába, szegénysége nem engedte. Akkor gondolt egyet. Hazajött 1540-ben és beállt tanítónak. Három esztendő alatt keresett any- nyit, amennyivel 1543-ban kimehetett Wittenbergbe. Oh, milyen örömmel utazott ki s milyen bol dog volt, amikor szinről-szinre látta és hallotta Luthert, Melanch- tont és a többi nagy reformátorokat ! Ott még jobban megerősödött hitében és tudományában- — Szerzett is abból annyit, hogy a tudományban senki sem versenyezhetett vele. Wittenbergben a theologia doktorává is megtették amely kitüntetésben csak nagyon kevesen részesültek. Mikor két esztendő múlva hazajött, igazi apostoli lélekkel és buz- gósággal kezdett reformátori hivatalához. Szelid, szerény és alázatos volt, mint isteni tanitó mes tere, a Krisztus, de nagyszerű, nagytudományu, csudálatos. Min denkit meg tudott hódítani; a főúri világ éppen úgy szerette, mint a szegény pórnép. Előbb Csanádon, azután Gyulán Cegléden tanított, ahol 1548-ban meg is házasodott. Onnan Petro- vics Péter hivta meg Temesvárra. 1551-ben Petrovicsnak távozni kellett Temesvárról. Az utána menő várkapitány, Losonczy István elüldözte onnan Szegedit, aki tovább vándorolt Lippára s onnan Mezőtúrra. Itt nagy tisztelettel fogadták és az iskola rektorává tették. Híressé is lett keze alatt a túri iskola. Olyan kitűnő embereket nevelt a magyar református egyháznak, mint a minő volt, a többek közt, Thury Pál, ez a verselő, lelkes reformátor, aki később Borssod- és Abaujmegyék- ben terjesztette a kálvini reformációt. Szegeden nemcsak tanítványai, hanem az egész község apraja, nagyja bámulatos seretet- tel csüggöttMezőtúron fájdalom is érte. Elvesztette első feleségét, aki egy kis árva leányt hagyott maga után. Bánatában Istenben vetette minden reménységét, aki őt meg is vigasztalta s az elveszett feleség helyett megáldotta őt később egy másikkal. Túrról 1552-ben Békésre ment át rektornak. Itt egy kegyetlen, zsarnok kapitány majd hogy el nem pusztította. Menekülnie kellett. Kis leánya is meghalt. Szive tele volt keserűséggel. De nem háborgott, nem zúgolódott. A Krisztusra tekintett ; fájdalmát elnyom ta, az ellene vétkezőknek szeretettel megbocsátott és ment tovább fáradhatatlan buzgósággal Isten oltalma altt. A szentirásból megnyugodott szívvel olvasta eme! igéket: Az Ur, akiket szeret, megostorozza és megdorgálja azokat, akiket fiaivá fogadott. Oh pedig még itt nem volt vége temérdek zaklattatásainak és szenvedéseinek ! — Annyit mért reá az Ur mint az ótestamentom nagy szenvedőjére, Jóbra. Békésről elbujdosván, a Dunántúl Tolna városába állapodott meg- Ennek a városnak hírneves iskolájában épen egy igazgatóra volt szükség. Kapóra jött a tudós Szegedi, rögtön megválasztották Itt is kiváló tanítványok kerültek ki a keze alól, mint pl. Méliusz Péter, a “magyar Kálvin”. Itt há zasodott meg másodszor s egy pap nak kegyes özvegyét vette feleségül, akiben áldott lelkű, gondos és hűséges élettársat talált. Tolnáról 1554-ben Laskóra költözött Szegedi, ahol már mint prédikátor munkálkodott. Olyan nagy volt már akkor tekintélye, hire, neve és érdeme, hogy paptársai egyező akarattal Baranya református püspökévé választották meg. Négy év múlva Kálmáncsárr vitték át papnak. Kegyes pártfo gói voltak e vidéken: Horváth Márk, Szigetvár hős parancsnoka, a református vallásnak bátoi védelmezője és Perneszi Farkas, a babocsai vár vitéz porkolábja, szintén lelkes református ur. — Ezekhez átjárogatott prédikálni. Kálmáncsán érte Szegedit váratlanul egy kimondhatatlan, nagy csapás. Mikor már négy esztendőt töltött ott békességben, egy Furia Albert nevű rác marha kupec beárulta a pécsi török bég nél, Mahmudnál. Ez a vad pogány aztán se látott, se hallott, hanem fegyvereseket küldött Kálmán- csára- Éppen Nagypénteken, ezen a szomorú napon történt, hogy a török katonaság rajta ütött a községen, melynek lakói a templomban buzgólkodtak. Aki tudott menekült; aki nem tudott, az fogságba hurcolták s csak a gyermekeknek kegyelmeztek. A fogságba hurcoltak között volt Szegedi Kis István és a község tanítója valami Imre nevű ember. Most aztán szomorú sors várt a szegény rab papra. Nehéz bilincsbe verve ssinylődött a tömlőében előbb Pécsett, aztán Szolnokon, a hová Mahmud béget áthelyezték s vitte magával Szegedit is. Nagy váltságpénzt kívánt és várt érte De honnan. Szegedi szegény volt. hívei szintén. Am a török nem engedett, sőt egy ízben úgy megkor bácsoltatta Szegedit, hogy elájult Különösen Mahmud bég Peruiz nevű vojdája kegyetlenkedett fe lette irgalmatlanul. Mindezt zúgolódás nélkül tűrte a reformátor a szenvedő Krisztussal imádkozván : Uram! bocsáss meg nekik mert nem tudjkk, mint cselekesz- nek. Néha, ha a bég jó kedvében volt, megtette azt, hogy kibocsá tóttá Szegedit a városba. Akkor aztán szivreható módon prédikált a református híveknek, egy jólel- kü révészgazdának, Kóriusz Péternek a házánálVégre ütött a szabadulás órája. Méliusz Péter, meg a nagyváradi prédikátor, Czeglédi György is buzgói kodott a kiszabadítása érdekében. Egy Ízben el is mentek Szolnokra, hogy az erdélyi fejedelem nevében a bég előtt könyörögjenek érte. Gyönyörű krisztály poharat vittek ajándékba, de majdhogy maguk is bajba nem kerültek. Alig tudtak elmenekülni Ekkor aztán gyűjtögették a nagy összegű váltságdíjat, amelyhez Debrecenből is sokan hozzájárultak, de a legtöbbet egy ráckevei kereskedő, Mező Ferenc adta hozzá, kit felesége halálos ágyán kért, hogy szabadítsa ki a rab reformátort. így aztán a kegyetlen bég szabadon eresztette. Ott várta már Szolnokon a debreceni főbíró, Duskás Ferenc uram kocsijával, és rögtön elszállította Méliuszhoz Debrecenbe. Néhány hetet itt töltött, mig magához jött és megerősödött. Tejbe-vajba fii- rösztötték a kiszabadult reformátort. Mikor aztán kiörvendezte magát a debreceni és környékbeli hívek között, hazament Kálmán- csára rég váró családjához, a hol boldog ölelések V:s siránkozások között fogadták. Nemsokára aztán férjhez adta Katalin nevű mostoha leányát egy Béllyei Tamás nevű derék paphoz. Néhány hét múlva pedig elhagyta Kálinán- csát és Ráckevibe költözött át, a hová papnak hívták a reformátusok. Ez történt 1563 tavaszán Ez után még kilenc esztendeig élt Ráckeviben nagy csendességben és békességben. Az Ur megelégelte az ő szolgájának szenvedéseit és adott neki öregségére nyugodt és végtelenül boldog napokat. Az ottani környékbeli református egyházakat mint püspök kormányozta. Mellette nőtt fel egy hűséges tanítványa, református egyházunknak szintén nagy papja, Ska- ricza Máté, aki Szegedi életének történetét is megírta és képét lerajzolta. Ráckeviben történt Szegedivel az az eset, hogy valami Szerafin nevű barát, egy futkározó, hamis atyafi ment oda és Szegedi ellen hajtogatta a városnak különösen rác és olasz lakóit. — Majd megmutatom én annak a börtönviselt prédikátornak, — kiabálta az tuc&n teli szájjal, — csak próbáljon velem kiállani vitatkozni. Hát a tudós Szegedi próbált is. Elfogadta a kihívást. Megállapodtak, hogy mikor vitatkoznak a templomban. Az egész város nagy izgalommal várta a kitűzött időt. Végre eljött. Szegedi egyg bibliával a kezében és rengeteg tudományával a fejében ment a vi tára- A barát után azonban egy nagy zsák könyvet cipeltek a hívei. De csak hiába volt a sok könyv. Szegedi legyőzte, ugyg, hogy utoljára a barát meg sem tudott mukkanni. Hívei aztán szégyenszemre ott hagyták s utoljára magának kellett a nagy zsák könyvet is haza cipelnie. Ilyen nagy ember volt Szegedi István! Sok volna azt elbeszélni, hogy tudományával és hires könyveivel milyen nagy tiszteletre tett szert egégsz Európában. Béza Tódor. Kálvin testi-lelki jóbarátja Genf- ben utódja örök emlékezetre mél tó bajnoknak nevezte őt s ki is adta Genfben egyik könyvét. Több könyve meg Bázelben jelent meg, ezek között a “Római Pápák Tükre”, melyben, mint egy tükörben, kimutatja a pápák hibáit. Ezek közül való a magyarországi reformátusok énekeskönyvében a 73-ik dicséret. Istenes életét 1572 május 2-án fejezte be. Emléke áldott. Neve él örökké.
