Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-10-28 / 44. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 44. sz. OKTÓBER 28. A NEW YORKI FELHŐKARCOLÓK ÉJSZAKAI LÁTKÉPE. A NYUGALOM FORRÁSA. A felhő karcolok mögött (Képünkhöz.) Halad ez a világ, gyors lépésekben halad előre. Milyen más ma az élet, mint negyven, ötven évvel ezelőtt. Nem régen egy tréfát szerető egyháztagtól hallottam, hogy Amerikában egy közönséges munkás ember manapság ékesebb ruhában jár, mint ötven esztendővel ezelőtt a vármegyéjének alispánja. Micsoda kényelem van ma már csak az utazások tekintetében is. Express vonatok száguldanak borzalmas sebességgel az ország egyik szélétől a másikig. A mai világban nagyobb kényelemben utazik a vasúti kupéban, tolonc-utazásban részesülő szerencsétlen gonosztevő, mint hajdanta a királyok és császárok, a lovak és ökrök által vontatott hatalmas és óriási arányú szekereken. Hát mikor a new-yorki hatalmas felhőkarcolókra gondolunk, a melyek még az éjszakai fény mellett is bámulatba ejtik a szemlélőt. Bizony elmondhatjuk, hogy nagyot változott a világ ötven, vagy száz esztendő leforgása alatt is. Csak az a baj, hogy ebben az előrehaladó világban egyedül csak a test kapja meg a maga kényelmét, a lélek ellenben mostoha sorsban részesül. Ki törődik ma komolyan a lélek dolgaival? A lelki ügyek, a Krisztus országa, az anyaszent- egyház, a legtöbb helyen — tisztelet a kivételeknek — veszhet, és pusztulhat a mai világ felől. Az eklézsia, az anyaszentegyház ügyei el vannak hanyagolva sok-sok helyen. Látjuk, hogy a mi kivándorolt magyar református népünk mindenütt igyekszik az alkalmat megragadni vagyonának megszerzésére és gyarapitására. Igen sok helyen telkeket, házakat látunk, a melyeknek tulajdonosai már magyar emberek. De ugyanott látjuk az elhagyott, gondozatlan templomokat is. Látjuk, hogy igen sokan többet áldoznak a mulató helyekre, korcsmákra, mint az Isten házára, a templomokra. Bizony nem jól van ez igy. Oh, fájdalom! minálunk, magyaroknál, szivesen meghozzák az emberek az áldozatot, szívesen megadják az adót a testnek s a test élvezeteinek — de amikor lelki dolgokról, az anyaszentegyház ügyeiről van szó, akkor meg van a nagy feljajdulás: — Hej, szegény a nép, keveset keresünk, nehéz az élet, nem telik, hát nem telik. Nem jól van ez igy, kedves olvasóim. Mert bizony ott a hol az emberek igen keveset, vagy semmit sem törődnek az eklézsia, az anyaszentegyház ügyeivel, szóval a lelki dolgokkal hát ott bizony nem is sokra nézik az embereket és nem olyan jól megy ott a világ sorja. Fordítsunk hát mi, a kik e mi egyházi lapunknak az olvasói vagyunk, ezen a helyzeten. Szenteljünk több gondot a lelki ügyekre. Ne hitessük el magunkkal, hogy Amerikában csak a pénznek kell élnünk, hogy egyedül csak a test kényelméről és a korcsmákról kell gondoskodnunk. A lélek is megköveteli a magáét. S jaj annak a halandónak, a ki ezt fel nem éri észszel; jaj annak a nemzetnek, a hol a lelki ügyek semmibe sem vétetnek. Kárhozat és pusztulás az ilyen népnek, a sorsa és élete. Ettől a sorstól óvja, őrizze meg az Ur, a magyarok Istene a mi kivándorolt népünket, a mi magyar református Sionunkat!--------o-------A BIBILIA A VILÁGHÁBORÚBAN. A németek abban az emberfeletti küzdelemben, a mely az egész világot bámulatba ejtette, óriási tevékenységet fejtenek ki a biblia társulatjaik által is. A világháború borzalmas napjaiban mindjárt az első esztendő folyamán kiosztottak 54,303 darab német uj- testamentumot, 9,734 zsoltárt és 321 teljes bibliát. Katonai kórházak részére díjtalanul átadtak 121 teljes bibliát, 3060 uj testamentumot, 6785 evangéliumi könyveket és 3450 zsoltárt. A mai világban nagyra becsülik az energiát, életerélyt. Némelyek igazán túlsókra is tartják, mikor azt hirdetik, hogy az az Isten. Hát mi ennyire nem becsüljük, mert azt hisszük, hogy ennek magasan felette áll a személyes, öntudatos és hatalmas szerető nagy Isten azonban mi is sokra tartjuk és az ember boldogulásában első helyre helyezzük. Ez az energia, élet- erély azonban lehet több vagy kevesebb, aszerint, amint ezt szaporítjuk vagy apasztjuk. A gond, a bu, a nyughatatlanság, harag, részegség, irigység, a békétlenség, indulatosság mindenesetre apasztja, fogyasztja az emberi életerélyt. azért szükséges, hogy ezektől meg menekedjék az ember. Egy megmentő, szabaditó van is. Ez az Ur Jézus Krisztus, ki igy szólott: — “Jertek hozzám, én megnyugoszt- lak. Népem lakozik gondtalan nyugalomban.” A gondtalan nyugalom: ez az, a mi rendkivül neveli az életenergiát, az életerélyt. Oh, ha tudnák az emberek ezt, de sietnének az Ő népe lenni. De nem tudják, és hogy nem tudják, az a mi hibánk is, keresztyének. Mi nem mutatjuk meg a mi nyugalmunk tanyáját, nem a mi nyugalmunk szerzőjét. Ezért jár aztán a világ körülöttünk bubán és mozog nagy nyughatalanságban. Egy ily bánatos, nyughatatlan embert találtam a múltkor az utcán, aki pedig magát nagyon jó keresztyénnek tartja. — Miért jár-kel ily búbánatosan? — kérdeztem. Mire ő feleié: — Hordozom a Krisztus keresztjét!-—Nem szükséges azt hordozni. — mondottam, — mert hisz Ő azért' jött, hogy hordozza a mi keresztünket, a mi bánatunkat, szomorúságunkat, nyughatatlansá- gunkat és erőtlenségeinket is. És Ő hiv magához ezen szavakkal:— ‘ ‘Jérték hozzám, én megnyugtatlak benneteket, mert az én népem lakozik gondtalan nyugalomban.” A gondtalan nyugalomban nem vész el az energia, életerély, sőt inkább növekedik az. Azért ajánlják doktorok az üdülőhelyre való menetelt egyes gyengébb szervezetű egyéneknek, hogy nyugalomban gyűljön egy kis testi energia, testi erély... Az igazi életenergiát, életerélyt azonban csak a Krisztus adja azzal, hogy ő belénk költözik és mi bennünk lakik. — A Krisztus ereje bennem, — (II. Kor 12:9) mondja Pál... Boldogok volnánk, ha elmondhatnánk mi is ezt. És el is mondhatjuk, ha az Ur Jézus ezen hivó szavaira: “zörgetek, aki hallja, megnyitja és ahoz megyek”, igy felelünk: — “Jövel Uram Jézus Krisztus és parancsolj csendet, békét, nyugodalmat az én szivemben, lelkemben!”... AZ OROSZOK VESZTESÉGEI. Junius elseje óta 1,250,000 tisztet és legénységet vesztettek az oroszok a keleti harctéren. Jól informált körök értsitései szerint az oroszok összes vesztesége a háború két éve alatt több, mint hat millió ember, mely számban nem foglaltatnak a sebesültek, kik felgyógyulva ismét vissza tértek a harctérre.
