Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-06 / 6. szám
XVI. ÉVFOLYAM 6. SZ. NEW YORK, N. Y., 1915 FEBRUÁR 6. VOL. XVI. No. 6. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS Editor: OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Rev. LAD. H A R 8 A N Y 1 454 E. 116th St., New York. HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. ' — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New Vork. N. Y ., under the act of March 3. 1879 TÉRKÉPCSINALÓK. — A háború aktáiból. — Nincstelen emberek lelki vigasz- talódása, szebb jövőt h'tegető álma : a földosztás. Nincs ugyan semmi, a mire a reményét épitené, a mire a számitását alapozná, mégis azt hajtogatja., hogy egykor a földet, a m>gy urak földjét, még többiekét föl fogják osztani, szétdarabolni, hogy kinek-kinek jusson belőle. A kommunizmusról, az vtópiszt'kus államberendezésről soha hirt nem hallottak: mégis azzal rsititja a maga szegénységét, fcldéhsévét, hogy egyszer csak eljön a földosztás. Erre a szomorú naivitásra kell gondolnunk, amikor arról veszünk hirt, hogy Párisban, az entente diplomatái föl akarják osztani Németországot és föl akarnak osztani bennünket. Szerfölött aktuális lehet ez a gondolat. Franciaország tíz megyéjét a németek tartják megszállva. Franciaország szövetségese, az orosz birodalom nem tudja föltartóztatni az előnyomulást, amely az egyesült német és osztrák-magyar seregeket Varsóhoz hozza egyre közelebb. A francia fővezérnek nevezetes hadiparancsa, a mely az egész vonalon támadásra ösztökélte seregeit a németek ellen, eljutott a kudarcig1. A Galíciában operáló orosz hadtestek ötödik hóm pia dolgoznak, folytonos uj erősítésekkel, a nélkül, hogy a fő-cél: Porosz-Szilézia felé közelebb jutottak volna. És ilyenkor — a győzőket, a helyükön szilárdul megállókat akarják fölosztani azok, a kik, ha még nem is mondhatók legyőzötteknek, de a mérkőzésben eddig rosszabbul állanak. Ez mutatja a szegénységet, a mely fantasztikus, képtelen tervekkel takarózik. A francia népet, a mely hasztalan várja a hadsereg eredményeit, ilyen mesékkel akariák hódítani. A francia képviselők nyíltan hangoztatják a kamarában, hogy vá’asztóik a békét sürgetik és hogy a sürgetések, türelmetlen hangok előtt nem lehet süketeknek maradniok: a sajtóban pedig ezalatt felosztják Németországot és a monarchiát. Poroszországból nem marad meg, csak egy lyuk a föHgömbön. Ausztria-Magyarorszá^ból külön cseh királyság lesz, külön magyar királyság, természetesen kellően lenyirbáltan. így fognak béké- csinálni Európában. Németországban nincs szükség ilyen diplomáciai dajkamesékre és mondanunk se kell, hogy mi nálunk otthon se érzik ilyenek hij- ját. Németországnak nincsen egyelőre azzal gondja, hogy mi lesz Orosz-Len°relcrszä,gga!, sőt Bel- f íum jövőjével se törődik. Elegendő, ha a hadis’r-ot bevasalja rajta. Szövetségesünknek és nekünk egyelőre az az egyedüli és legfőbb gondunk, hogy az ellenséget megverjük. Erre a célra egyesitiük minden erőnket, minden fegyverünket és minden szellem5 energia is e körül összpontosul. Tudjuk, hogy ez nem megy könnyen, nem megy gyorsan, nem megy áldozatok nélkül. De a várakozás és törés alatt nem ringatjuk magunkat a jövő képeibe. Először győznünk kell és e»y percig se veszítjük el a reményt, hogy győzni fogunk. A mappakészitéshez ráérünk azután is. A mappákat csak ott csináljk, a hol egyébről akarják a figyelmet elterelni. A kimerült, megfogyott francba katonáknak, Ana- tol Frame is Élsz ász Lotharimiát Németország elpusztítását Ígéri, ha mégis győzni próbálnak. A csillagokba néző, lehetetlen ábrándokkal kápráztatják a kétségbeesőket. Vajon ismerik-e földosztók és a mappakészitők a cigányról és a beteg fiúról szóló kis történetet? A cigány eget-földet Ígért a fiának, csak gyógyuljon fel. “Leho”om neked a csillagokat ha jobban leszel”. A gyerek, akinek az volt a legnagyobb betegsége, hogy éhezett, azt nyögte: — ‘ Nem kérek én egyebet, csak egy karéj kenyeret ?d;on apám.” — ‘1 Látod, — mondta az apa — mindig olyasmit kérsz, ami lehetetlen.” A francia népnek hiába ivér- ik Németország földarabolását, Ausztra-Magyarország felosztását s hasonlókat, annak e°y darab kenyér kell, a tisztességes béke fekete kenyere, hoay nyugodtan tarthassa fenn ma^át, hogy el ne sorvadjon a háborúban, a melyet Anglia kedvéért fo’ytat. És ép csak erről nem ckarmk hallani — ma még — a frvria politikusok és diplomaták! NÉMETEK ANGLIÁBAN. Csak most. hogy alaposan Lenre vagyunk a világháborúban, látjuk, hogy ennek a nemzetek T megmozgató nagy földrengésnek szükségképpen el kellett következnie. Régóta a levegőben volt, valahogyan akármilyen ntcm-módon ki kellett robbannia. Az emberek féltek tőle, mert előre sejtettek a vele járó rémiiletes borzalmakat s mert bizonyosan senki sem tudhatta, nem lesz-e vájjon az ö nemzete ebben a viaskodásban, csak a dátummal nem voltak t'sztában. Rengeteg irodalmi utópia jelent meg az utóbbi évek könyvpiacán, milliók és milliók kapkodtak utána. Az irodalmi jósok több-kevesebb katonai tájékozottsággal próbálták fellebbenteni a fátvolt az eljövendő eshetőségeiről. Megili- b tte őket a tudományok és különösképpen a tehnikának mesés nagy haladása, a hadifelszerelés esodái, a mérnöki zseniálitás hatalmas produktumai, a háború eshetőségére már is készenlétben tartott páncélvonatok, ágyuóriá- sok, acél- és dinamit-masszák, a levegő meghódításának bámulatos sikerei által — fantasztikus képeket rajzoltak e vívmányoknak az elkövetkezendő világháborúban, a tömegerőkkel kapcsolatban várható eloszlásáról, hatásairól és végső következéseikről. Igazság adassék: pártoskodással sem igen vádolhatnék az utó piák Íróit. Ellenkezőleg mai I mindegyiknek éppen az volt a eél
