Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-16 / 3. szám
3. sz. -1915 JANUÁR 16. Délamerika jövőjéről. A magyar kivándorlás célja az Északamerikai Egyesült Államok, hol piszkos bányák és gyárak egészségtelen levegője nyeli el a friss levegőhöz szokott magyart. Az utóbbi évek alatt már oly tömegek lepték el az Uniót, hogy alig lehet'tisztességes munkát kapni s a bevándorlók nagy része az éhhalál előtt áll. Óriási biin ez azok részére, kik a nemzet sorsát intézik s akiknek oda kellene hatni, hogy népünk fiai ne a bizonytalanságban, hanem egy biztos jövő nyugodt dolgos, boldogságába találjanak bele. Az Egyesült Államok már nem bírja el az uj embermilliókat. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az egymásután kitörő gazdasági válságok és a munkátlanság egyre általánosabbá válása. Az Unió maga is rossz szemmel nézi már a bevándorlást. Most volt épp egy törvény a szenátus előtt, melynek célja megakadályozni a bevándorlást. De ha az Unió becsukja a bevándorlók előtt kapuit, akkor kérdés, hová irányítsuk a kivándorlás hatalmas folyamát? Hol van az uj kényéért adó föld? A gazdasági élet a Panama csatorna megnyitása óta, minden tényezőt Dél- és Közép-Amerika felé irányit. A farmerek, iparosok és kereskedők szeme ma állandóan ottan \an, mert a nagy, csatorna a világkereskedelem számára uj piacokat nyitott. Dél- és: Közép-Amerika nyugati partvidékét, annak gazdagságát, kincseit mind közelebb hozta az Egyesült Államok gazdasági, ipari és kereskedelmi központjához, valamint nagy keleti kikötőihez. A világháború pedig megbénítván az egész tengeri kereskedelmet, Dél- és Közép-Ameri- kát egyenesen az Egyesült Államokra utalja. Északamerika célja Dél- és Közép-Amerika! De viszont Dél- és Közép-Amerika jövője Északamerika! Mindkét világpiac valósággal versenyre lép majd a kereslet és- kínálat kielégítése terén. Ennek a két óriási piacnak első közvetítői lett a Délamerikai Kereskedelmi Társulat, mely e fontos problémát oldja meg. Aki elég okos lesz ahhoz, hogy a maga sorsát hozzácsatolja ezeknek a feltörő országoknak a sorsához, az nem panaszkodhatik majd, mert előrelátását szerencse és siker fogja jutalmazni; Nemcsak Amerika, de Európa AMERIKAI MAGYAR világkereskedelme is feszült figyelemmel és féltékenységgel nézi Dél- és Középamerikának jövendő fejlődését a világpiacon. Dél- és Középamerika lesz az uj cél, ide fog irányulni az Egyesült Alalmok és Európa üzleti életének figyelme, ide fognak tehát igyekezni a nagy birtokosok, iparosok és nagyekreskedők, szóval minden vállakozó szellem, okos üzletember és mindazok, kik jólétet, vagyont és boldogságot óhajtanak. Hogy pedig a bekövetkezett világháború folytán is száz és százezer ember ugyancsak az uj cél felé: Dél és Középamerika felé fog törekedni, — azt nem kell bővebben indokolnunk sem. A “Délamerikai Kereskedelmi Társulat” tehát az emberiség javára és az amerikai világpiacnak nagy szolgálatára, szerencsés időpontban alakult meg. A “Délamerikaí Kereskedelmi Társulat” legelső nagy és kitűnő munka terve a telepites. A “Délamerikai Kereskedelmi Társulat” irányítani fogja a Dél- és Középamerikába való kivándorlást. Telepíteni, valamint kereskedelmi és ipari vállalatokat fog alakítani. Ellátja majd az ottani piacokat amerikai áruval az ottani, főképpen azonban a telepesek terményeit, áruit az Egyesült Államokban s általában az egész világon fogja forgalomba hozni. A Panama-csatorna megnyitásával uj1 konjunktúrák nyílnak és egyelőre föl sem mérhetően szélesek azok a keretek, amelyek között fog majd elhelyezkedni az Újvilág déli részének virágzása. A természet gazdagságára a szorgos munkáskezek vetik rá majd magukat és amit a munkájukból csurgatnak, az á jólét aranya lesz. A nagyszerű lehetőségek, amik Közép és Délamerika páratlan megizmosodása kapcsán vetítődnek elénk, már eddig is sok-sok ezer embert mozgattak meg. Egy uj népvándorlás van folyamatban és ez a hatalmas áradat boldogulni vágyó emberek százezreit viszi a páratlan bőségü, kiaknázhatat- lan gazdagságú délamerikai földre. Munkakészséget visznek magukkal és a munkabírásukat akarják gazdagon kamatoztatni: s nem is lehet kétség az iránt — hacsak némi fogalmunk van Délamerika természeti gazdagságáról — hogy a reményeikben nem is fognak csalódni. Minden nemzet fiai közül keltek ezren, és ezren útra biztos boldogulás felé,; telepesek lesznek és a maguk jövőjét minél duREFORMATUSOK LAPJA sabb eredménnyel akarják belekapcsolni Délamerika páratlan fejlődés alatt álló jövőjébe. A magyart az Isten is földművelő embernek teremtette. Tiszta, józan értelmével, páratlan munkaszeretetével, becsületes leikével hol is érezheti magát jobban, mint a szabad természet ölén: ott éled újjá, ott frissül uj emberré. Két- sc gtelen tehát, hogy azok az amerikai magyarok, akik nem találtak meg a keresett boldogulást Északainerikában, útra fognak kel ni Délamerika felé és mint telepesek, ott nemcsak keresni fognak, de meg is fogják találni a gondtalan jólétet. A magyarok Dél- és Középamerikába való telepítését á Délamerikai Kereskedelmi Társulat vette a kezébe és sok buzgósággal dolgozik azon, hogy a magyarok minél könnyebben megtalálják, amit keresnek: a boldogulást.--------o-------MAGYAR ŐRMESTERBŐL OROSZ TISZT. Egy tartalékos hadnagy, aki az északi csatatérről most érkezett haza sebesülten, a következő mulatságos bravúrt beszélte el. “L. I. törzsőrmester a 33. ezredből az északi harctéren tiz közkatonával felderítő szolgálatra küldték ki. Az őrmester csapatával már félórája kutatott az ellenség után a galíciai hegyek között, amikor egy völgyhöz ért. Váratlanul egy orosz gyalogos hadnagyra bukkant, aki 15—20 lépésnyi tá volságban látcsővel fürkészte a távoli magaslatokat. A hadnagy, aki még nem vette észre a magyar katonákat, feléjük indult, hogy a szűk ösvényt is átkutassa, hogy vájjon mentes-e az ellenségtől. A derék harminchármasók elrejtőztek a sziklák közé és vártak. Amikor az orosz hadnagy közvetlen közelükbe érkezett, elő- ugrottak rejtekhelyükből. Az orosz tiszt menekülni próbált. Kirántotta revolverét, hogy azt a levegőbe elsüsse és ezzel jelt adjon a négyszáz lépésnyire tartózkodó nyolcvan főnyi csapatnák. De katonáink meghiúsították ezt a szándékát és még mielőtt használhatta volna a revolvert, kicsavarták a kezéből és lefegyverezték. L. I. törzsőrmesternek hirtelen pokoli ötlete támadt. A katonáknak utasítást adott, hogy rejtőzzenek el, ő maga pedig magára öltötte az orosz tiszt uniformisát, 3. majd zsebkönyvéből hirtelen megtanult néhány orosz vezényszót. A vitéz őrmester az orosz katonák. felé indult és mintegy ötven lépés távolságról előnyomulást parancsolt neki. Ő maga kivonta a kardját és a megtévesztett orosz katonák élén az osztrák és magyar csapatok felé közeledett. A mikor a mieink közelébe, értek, i regparancsolta az oroszoknak, hogy dobják el fegyvereiket és adják meg magukat. Az oroszok eldobták fegyvereiket és csapatainknak megadták magukat. így fogott el nyolcvan orosz katonát a vitéz.aradi őrmester, akit, mint értesülünk, vitéz- ségi éremmel fognak kitüntethi.--------o-------A BÁCSKAI HONVÉDEZRED HŐSIESSÉGE. Egy szabadkai h on ve d sz áz a dús irta az alábbi néhány soros tábori levelezőlapot. Valjevón túl folynak már adiarcok, amikor ez a lelkes kisirás elindult a tábori postával, hogy újabb bizonyságot tegyen arról, mily elszántsággal harcolnak a mi honvédőink. A levél igy hangzik: — Egy győzelmes ütközet után bámulattal és elismeréssel nyilatkozom a bácskai honvéd gyalogezred hősiességéről. Túlnyomóan erős, megerősített ellenséges állást V. és K. között oly bravúrral rohant meg, hogy a meglepett szerbek egy része fejvesztetten menekült, a másik része pedig géppuskákkal együtt megadta magát. A “honvéd bácsikkal” a bos- nyák katonák versenyeznek bátorságban. Századunkból egy honvéd egyedül behatolt tizenöt szerb kő zé és felszólította őket a megadásra, de a szerbek lefegyverezték őt. A bátor honvéd kiszakította magát a szerb csapatból, visszaszaladt társai közé, újra puskát ragadott, társait előrevitte magával és a szerbek állását elfoglalta. Tgy harcol minden katonánk, mert ez crak egy eset a számtalan közül. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjánál gyönyörű kiállítású keresztelési és esketési ivek, valamint utalvány könyvecskék az egyházak pénztárnokainak jutányos áron kaphatók. Megrendelés az alábbi címre küldendők: Amerikai Magyag Reformátusok Lapja, 454 E. 116th Street, New York City.
