Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-29 / 22. szám

3 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 22. sz. MÁJUS 29. Egy haditudósító vallomásaiból JÓ GYEREK LESZEK!” Igen. megígérem. Gyermekko­romban sokszor, ha sötét szobá­ban egyedül maradtam, a bútorok kísértetiesen nyikorogtak, ször­nyű alakok körvonalai rajzolód­tak a falakra és a fehér függö­nyökre, ugyanúgy szorult el a szi­vem, a lélegzetem elfulladt, ösz- szekulcsoltam a kezem és halkan megismételtem, mátul fogva jó gyerek leszek! Azt hiszem, min­denki megígérte egyszer, hiszen az élet is hányszor zár sötét szo­bákba, melyeknek ajtaját nem ta­láljuk. És ki nem követett el rosz- száságot, ki nem okozott fájdal­mat, legtöbbször azoknak, akik legjobban szerettek? A harctereken, a hol a halál an­gyala kis villamos lámpáját a nap és az éjszaka minden pillanatában sápadt arcod elé tarthatja, hogy kiszemeljen ifjú vőlegényének mil­liók közül, mi gyarló, gyáva em­berek gyönge életünkért va­cogva, sokszor sóhajtjuk: Jó gye­rek leszek, soha többé nem leszek rossz, csak most az egyszer adjál kegyelmet! Vájjon megtartjuk-e ijedt fogadkozásainkat és egész­ségesen, sántán, bénán, mindegy, de élve, élve haza kerülve, való­ban jó gyerekek leszünk mind­annyian ? A háború a szenvedések legfel­sőbb tanfolyama és bölcsek, sőt mi több, költők tanítják, hogy a ki kenyerét soha sem öntözte a könnyeivel, nem virasztott át vég­telennek tetsző éjeket, Istent nem hívta kétségbeesve, nem lehet iga- résztvevő lélek. Itt virrasztanak, dideregnek véreznek, fohászkod­nak a katonák, a tüzvonalban csupa szakállas, Krisztus-arc, pa­raszt apostol térdel, miért ne le­hetnének éppen ők a hazájukban, otthonukban a Megváltó uj, hű­séges tanítványai? Fáradt és lá­zas emberi képzelődés talán, de én szentül hiszem, a szeretet igéinek igazi hirdetői, ezek a fa­gyott, tályogos testű, végsőkig hajszolt harcosok lesznek. A vi­lág felett nem mulhatik el áldás nélkül az istenítélet. Bizony, a lövészárkokban, a fe­dezékek mögött kuporgó férfiak testileg-lelkileg megváltoztak az elmúlt tiz hónap alatt. Felvirá­gozva és dalolva jöttek, azt hívén, egyetlen hajrával az izmok és a bennük lakozó lelkes elszántság egyetlen megfeszítésével a hábo innak vége. Most már beleszok­tak, kitanulták, mint valamely uj professziót, megtisztultak a gyü­lölségtől; az ellenség iránt, hogy csürhében hajtják ellenük, inkább szánalmat, részvétet éreznek. A muszkát is anya szülte, a muszka is fogadkozik, amikor pattogni kezdenek a géppuskák és az ágyuk süvöltve küldik a golyót közéjük: Isten, kegyelmezz, jó gyerekek leszünk, még egyszer lássam a Kaukázus fehér hegyeit, vagy a Volga ezüst tükrét. A sapkámra én is rózsabimbót tűztem augusztusban, hol hervadt az árva virágszál azóta? De nem mulasztottam el gondolatban bo­csánatot kérni azoktól, a kiket megbántottam. Mindnyájunknak eljött a maga ideje, amikor hiába gőg, fölény, hiúság, egy tépett élet leszántsága, összekul­csolod a kezed és gyermekkorod elfelejtett jó Istenét emlegeted. Przemyslben volt egy ilyen es­te. Ágyuk égzengéséből tértem vissza, égő falvakon robogott át az autóm, bakák ballagtak raj­vonalban a mezőn, hogy néhány perc múlva ellenséges tűzben meg­másszák a magaslatot. Az agyam lüktetett, a szemem már nem bír­ta befogadni a látottakat, részeg voltam a borzalom gyönyör, vér­rel, puskaporral kevert italától. A kávéház zsúfolva volt tisztek­kel, orvosokkal, küldöncökkel, lengyel urakkal és bársonysapkás zsidókkal. Füst, meleg, gőz, sar­kantyú pengés, széles gesztusok, hangos vitatkozás. Az utolsó asz­talnál húzódtam meg egyedül, szé­les tükörablak mellett, amely a pályaudvar vashidjára nézett. Kilencet ütött az óra; a hid kö­rül mozgolódás, morajlás támadt, olyan ütemes zaj, ami a vidéki bu- csusok menetére emlékeztet. Szent processzió — gondoltam. A következő pillanatban azonban eszembe jutott, hogy a vashid mö­gött torkolnak össze a San innen­ső partjáról vezető országutak. Letöröltem a gyöngyöző ablak- táblát. Akkor értek a bucsusok a kávéház elé. Mennyien voltak, nem tudom. Teljes óráig tartott a vonulásuk; minden fajta katona, bakák, vadászok, tüzérek, ulánu- sok, trének gyalogosok csupa se- besesült a két hete tartó rettene­tes öldökléből. Jöttek, vánszo­rogtak. a földön csúsztak, egy­mást támogatták, a sánták a bé­nák vállába kapaszkodtak, friss fehér pólya a sérült testrészeken, szétroncsolt fejek, a srapnell ma­rása húson és csonton, botjaik kí­sértetiesen kopogtak a kövezeten, ágak, miket útközben tördeltek az ösvények akácfáiról, reszkető szakállak, vértelen ajkak nyö­szörgése, valami szívfacsaró dal­lam, az emberi nyomorúság wág- neri szimfóniája. A homlokomat az ablakhoz szo­rítottam. — Azóta ültem havasár­kok szélén, halottak fölé lógattam a csizmám, hallottam golyókat zizegni a fülem mellett, átvettem haldoklók üzenetét távoli kedve­seiknek, de a háború keserű, éme­lyítő, rossz illatú izét mégis azon a przemysli estén éreztem igazán. Benne van a szivemben, az idege­imben, a gyomromban, mint egy lassan ölő méreg. És ott fogad­tam meg: Jó gyerek leszek, má­tul fogva jó gyerek leszek. .. Lázár Miklós.--------o-------­A TUDÁS VILÁGÁBÓL. A THRÁK SZIGETEKRŐL. A Dardanellák ellen felvonult agol és francia flotta tudvalevő­leg megszállotta a Dardanellák déli bejáratánál fekvő Tenedosz, Lemnosz és Imbrosz thrák szige­teket, amelyeket válalkozásuk bá­zisául használnak. A görög- és ó kor mondáiból és történelméből egyaránt a kultúra jelentékeny és hires központjainak ismerjük eze­ket a szigeteket, amelyek az újabb korban is évtizedek hosszú sora óta tanúi a Dardanellákon keresz­tül irányuló modern világforga- lom hatalmas fejlődésének. A szi­getek maguk azonban érintetle­nek maradtak a modern fejlődés­től és még ma is az ó-kor önmagá­ban zárkozott idylli életét folytat­ják. Tenedosz a haditörténelem­ben akkor játszott szerepet, ami­kor flottájukkal szinleg visszavo­nultak a sziget kikötőibe és ezzel a hiszékeny trójaiakat kelepcébe csalták. Ebben az ó-kori törté­nelmi adatban kissé kételkednünk kell, ha meggondoljuk, hogy a szigetet sziklazátonyok veszik kö­rül s magában a tenedoszi kikötő­ben is nagy hajók alig vethetnek horgonyt. Virgilius szerint a szi­get valamikor dúsgazdag volt kin­csekben, a mai Tenedoszra azon­ban ez már nem áll meg, mert a sziget majdnem teljesen csupasz, s a lakosság csupán bortermelés­sel, dinnye, füge és mandula ter­mesztéssel foglalkozik. A város maga teljesen kihalt, sziik, zeg­zugos utcái majdnem üresek, sőt a strandon levő kávéházban is alig látható vendég. A csoport legfon­tosabb szigete már az ó-korból is Lemnosz. A sziget majdnem de­rékszögű alakzattal bir, s a köze­pe táján, északról és délről egy nagyobb öböl szinte két részre osztja. A délen levő inudraszi öböl szolgál főként a szövetséges flotta bázisául. Kikötője a leg­belső sarokig hajózható és ezen­kívül a környéken annyira vesze­delmes északi szelektől teljesen védve van. A sziget főhelye a nyugati parton fekvő Kasztro, a mely két öböl között egy sziklás előhegységen épült fel. Néhány lakályosabb és csinosabb épületén kívül Kasztro is olyan, mint a thrák szigetek többi városa; egy néhány szűk utca, melyek egyike piac gyanánt szolgál. Környéké­ről az erdőséget jóformán teljesen kipusztitották; még gyümölcsfái is alig vannak s lakói majdnem kizárólag juhtenyésztéssel fog­lalkoznak. Ambrosz szigete ma­gasabb hegységek zavaros töme­géből áll, amelyek legnagyobb részt megjárhatatlanok. A dél­nyugaton fekvő Pyrgos az egyet­len hely, ahol kényelmesen lehet partra szállni. A magaslat szé­len egy középkori torony romjai láthatók. A sziget keleti részén hegyektől övezet nagyobb fensik található és ezen fekszik a sziget székhelye, Panagia község. A szi­get lakói főleg halászattal foglal­koznak. Turisták, idegenek, csak a legritkább esetekben keresik fel a szigeteket, amelyek csupán az archeológusokat érdeklik, akik innen már eddig is számos kincs­esei, ereklyével gazdagították a tudományt. AZ AMERIKAI MAGVAK KlCKOK- MATU8 EGYESÜKET az egyetlen olyan református szervezet, a mely az egész ország reformátusságát egy tálmrha gyűjti és tagjairól szeretett«! Telephone Lenox 4148 Dr. Pekelman Izsó MAGYAR FOGORVOS 230 E. 72nd St. New York Foghúzás határozottan fájda­lom nélkül. Fogtömések, mü- fogak; továbbá az összes fog­orvosi műtétek jutányosán vé­geztetnek. — Az összes általam végzett munkáért 10 évi jótál­lást vállalok. Rendelő órák: Reggel 10-t.l este 8-ig. Vasárnar 10—4-ig. Semmi összeköttetésben más fogorvosi műteremmel. sigMWggi,ai«mT5isKff>?iBagnmngn<wig|g|gg(f5e

Next

/
Oldalképek
Tartalom