Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-08 / 19. szám

19. sz. 1915 MÁJUS 8. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 A harctérről, Január 29-től február 6-ig vol­tunk Smaiodzecicén. Ez idő alatt alkalmam volt a körülöttünk el­terülő erdőkben lovagolni. Janu­ár 30-án délelőtt több tiszttársam­mal együtt sétalovaglásra men­tem. Gyönyörködtünk az erdő szépségeiben, téli képében. A hó még nem takarta be teljesen a föl­det. Itt-ott őz-etető vályúkat ta­láltunk. 10-15 perc múlva üztük az őzet. A verseny egyenlőtlen volt. Lemaradtunk. Január 30-án délután jött a pa­rancs, hogy a Szent Katalinról elnevezett rom. kath. templomban 31-én délelőtt 10 óra 30 perckor istentiszteletet kell tartani. Mon­dani sem kell, hogy e parancsnak nagy mértékben megörültem. Az alkalom felséges, ritka. Meghódí­tott területen, római katholikus templomban református istentisz­teletet. A legénység, láttam, vá­gyik az istentisztelet után. Tisz­tában voltam, hogy ki kell hasz­nálnom a ritka alkalmat. Önkén­telenül is bementem a templomba. Orosz felirások. Eszembe jutott, nem is olyan régen a mi romlá­sunkért szállt fel itten az áldozati láng s ime: most mi adunk bálát fegyvereink eddigi győzelméért. Kedveseink messze tőlünk aggód­nak, imádkoznak érettünk, talán nádfedeles kunyhóban, talán ké­nyelmes lakásban; de mindenütt egyenlő őszinteséggel s lélekkel. Sok szenvedésen, veszedelmen mentünk keresztül, Isten mindig velünk volt. A jövőbe néztünk, mint Jóéi ifjai. Ezeket igy végig gondolva, kettős textust vettem fel: ‘‘Akik az Urban bíznak, azok­nak erejük megújul stb.” és Jóéi 3., 1. Beszédem természetesen nem volt és nem is lehetett kidolgozott, szigorúan felépített. Időm sem volt erre. 31-én templomba menve, látom, hogy róm. kath. istentisz­teletről kinnrekedt katonák s tisz­tek mind jönnek református isten- tiszteletre. A templom előrészét civilek töltötték meg. A kórusban az itt maradt erdésznek a család­ja volt. Soha ennél nagyobb isten­tiszteletem nem volt. Felhangzott az ének: “Istenre bízom maga­mat.” Végig gondoltam még egy­szer beszédemet és felmentem a szószékre. A katonák vágyó tekin­tettel, a civilek csodálkozással néznek reám. És én imádkozni kezdek. Előbb magyarul, aztán németül, mivel sokan vannak sze- pességi német lutheránus kato­nák. A lélek elérzékenyülése foj­togatja torkomat. Szemeimben könnyek jelennek meg: e pillanat­ban szerető feleség s édes anya imádkoznak érettem, lennt álló bajtársaimért; ifjú menyasszony imája is felszál a magasságba. Tűz keresztségen átesett bajtársaim nagyrésze könnybe borult szemek­kel áll ott lent. ügy látszik, meg­találtam a lelkükhöz vivő utat. Bizonysága ennek az is, hogy az istentisztelet végeztével több tiszt- társam kérte imám s beszédem szövegét. Arra való hivatkozással, hogy ezek nincsenek kidolgozva, s nem tarthatnak számot nagyobb igényre, a kérés teljesítése elől ki­térni igyekeztem. Hiába. Nem te­hettem. Azzal a tudattal távoztam el a templomból, hogy bajtársaim lelkét sikerült Istenhez emelnem s most is úgy érzem, hogy ez órá­nak emléke élni fog lelkemben. B) A raj vonal előtt. Ez utóbbi cím alatt elbeszélendő uolog a galíciai harctéren történt. Ugyanis Petrikauban február 11- én bevaggoniroztak s 15-én kiszál­lottunk M. állomáson, honnan gyalog mentünk át a határon Ga­líciába. Rettenetes ut volt. Itt-ott térdig gázoltunk a hóolvadásban, puha hóban. Majd meneteltünk tükörsimára fagyott utón, mig el jutottunk az Y magaslatra, hol földbe vájt kunyhóban élünk, nyeljük a füstöt s hallgatjuk a nedves fenyőfa sírását, vagy a je­lenleg tomboló hófelhőket kerge­tő vihar zúgását. A Kárpátok kö­zül 9C-0 méter magasságban nem a alami kellemes zene. Ha lecsen­desedik a szél. sűrű pelyhekben hull a hó. Kunyhónkban valami nagy meleg nincs. Berendezése egy schwarmofen ; a szőnyeget fé­ny őgal vak helyettesítik. Egy ilyen kunyhóban üldögél­tünk, midőn az Y. magaslatból nyugati irányban lakó ezredpa- rancsnokságtól utasítást kaptunk, hogy a március 7-iki sikerült tá­madás közben elesett katonáinkat itt a harctéren temessük el. Tud­tuk, hogy ez utunk nem veszély­telen, mivel a hegygerinc nyílt szélén mutakozókat az ellenség kí­mélet nélkül lőtte és nekünk erre kellett mennünk. Ezen szerencsé­sen átestünk. Az ezredparancsnoksághoz meg érkezve, jelentkeztünk, fél óra múlva megindultunk, hogy köte­lességünket teljesítsük. Rettene­tes egy ut, méter magas hó, mere­dek domboldal, fennt a tetőn a régi orosz rajvonal, elől a szétvag- dalt drótkerítéssel. Négy sorban feküdtek hősi halált halt bajtár­saink, közöttük 2 hadnagy. A domboldalban, hol utolsót dob­bant szivük, temettük el őket. Egy hadnagy bajtársunk jelenlegi raj­vonalunk előtt esett el, fején lőtt sebbel. Nekem kellett temetnem. Katonáink többen kijöttek a fe­dezékekből ; a sapkájukat levéve állottak. Imádkoztam. Egyszer a már ismerős, sajátságos fütyülő hang hasit fel a fejünk felett. Ágyulövés, utána még 8-10 lövés, hol közelebb, hol távolabb robban­va. Utolsó lövedékek meglehetős közelben estek le. Eltávozásunk után öt perc múlva a sir körül foglalatoskodó katonák közül ötöt megsebesített a lecsapódó srapnell. Láttam már csatamezőt; de ilyet nem. Rettenetes harcot vív­tak itten az oroszokkal a mieink. Itt egy orosz tiszt fekszik; feje puskatussal szétverve; egy másik­nak mellében kettétört bayonett. Sűrűn egymás mellett tovább a különféle helyzetben , különböző sebekkel a többi oroszok. Siirün aratott a halál. A rajvonal előtt mentünk a 20. honvéd gyalogez­red állásáig; de mindenütt ugyan­az. a megrendítő kép. Hősök gya­nánt viselkedtek mind. — Drágán adták ide az általuk megszállott terület egy részét. Önkénytelenül is felsóhajtottunk: Ellenségek vol­tatok éltetekben: a sírban itt nyugvó ellenfeleitekkel nem áll­tak már gyilkos, áldatlan harc­ban. — Hiába várnak i'eátok az érettetek dobogó szivek. Pihenje­tek békében. A hó sürü pelyhekben hull. Csendes, tiszta idő. Fehér lepellel takarja be az elesettek sirhalmait, hol az ellenfelek is helyet kapnak. Nemsokára leszáll az est. Csilla­gok ragyognak az égen. Megszű­nik az ágyudörgés, fegyverropo­gás. Békesség honol, mindenütt. Oly szép egy ilyen csendes, csilla­gos téli est az erdős Kárpátokban. Hubay Bertalan, cs. és kir. ref. tábori lelkész.-------o-------­PÁLYÁZAT. A newarki református magyar egyház lelkészi állására pályázat birdettetik. A folyamodványok DR. DAVIS LASK 48 Berkley Ave., Newark, N. J. küldendők. BIBLIAI TANÍTÓ Uj havi folyóirat 36—40 oldalon, képekkel, vasárnapi iskolák és ke­resztyén családok részére. Előfizetési ár egész évre 50c. Vasárnapi iskolák részére egy csomagban 35 cent. Az Amerikai Magyar Reformátu­sok Lapja rendes előfizetőinek 25c. A csinosan kiállított, minden hónapban megjelenő folyóirat el­ső száma, amely január hónapra szól, megjelent, azonban tekintet­tel az ezzel járó nagy kiadásokra, csupán 1500 példányban. Kérem a vasárnapi iskolák vezetőit, hogy megrendeléseiket minél előbb jut­tassák az alábbi cimre: BIBLIAI TANÍTÓ Rév. Lad. Harsányi, 454 E. 116 St. New York, N. Y. Egyházi Müvek, melyeknek meg­szerzését ajánljuk minden liitliü és buzgó hittestvérünknek. Az Amerikai Református Egy­ház Törvénykönyve .................. 25c Az Amerikai Ref. Egyház Tör­ténete, 32 képpel (1 dollár helyett....................................... 25c Angol Magyar Református Ka­tekizmus ........................................ 15c Leryetek józanok és a Bor szó a Bibliában, 3 mértékletességi tanítás, nagyon érdekes könyv 7 képpel ........................................ 35c Háború átka és Béke áldása, al­kalmi prédikáclós füzet .... 12c Miért vagyok én evangéliumi Protestáns. Ára .......................... 12c Miért legyen ön Protestáns? ... 5c Szűz Mária tigztelete..................... 5c Harsányi Pál: Háborús imádsá­gok .................... 25c Ha e hiterősitő és lelket művelő könyvek bármelyikét óhajtja megá­nak megszerezni, küldje be azok árát bélyegekben a homestead! és vid. ref. egyház lelkészi hivatalához (1008 Tenth Ave., Homestead, Pa.) és a rendelt müvet postafordultával meg­kapja. BIBLIAI LECKEKÉP az egyedüli, a melylyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet. A legszebb ajándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA szólő bibliai leckekép ára a poata- költséggel együtt CSUPÁN 10 CENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 454 E. 116th St., New York. ♦ Kérje leszálitott és lehető legolcsóbb pénzárjegyzékemet! ♦ ♦ ❖ * ♦ * ❖ I ♦ I ❖ Én a világháború alatt több mint Negyvenezer Pénzküldeményt továbbítottam az óhazába. NémetK János, bankár volt császári és királyi konzuli ügynök 457 WASHINGTON STREET, NEW YORK, N. Y. X Felsővárosi iroda: 1597 Second Ave., New York. X Pénzküldés, hajójegyek, közjegyzőség, áru-üzlet, farmosztály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom