Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-17 / 16. szám
16. sz. 1915 ÁPRILIS 17. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA .■EatfBBSBBBBBflflBflflBBBBBBBBflBBBflBflBflBflflflflflflBBBBIBflBBBBBBflBBflBBBflBBflBBBflBBBflBBBBBBBBB I 5 JÉZUS ÉLETÉNEK FORRÁSAI £ ^BftbBaaflBBraSBBBBflBBBflBBflBBBflBflBflBBBBBflBflBBflBaiBflBBBBBBBBBflBBBBBBBBBflBBflBEflBBBBHaPa I. Jézus életéről vannak régi bibliai és nem bibliai tudósítások. Az uj szövetségi négy evangélium a második század végén egy nagy számú evangéliumi iratból vált ki. Azok a férfiak, kik az uj testamentum elkészítésén dolgoztak, hü lelkipásztorok voltak, de nem történet búvárok; az épületest többre nézték a történetileg igaznál. Ők a szent könyvekben a megváltásról való felfogásukat akarták megtalálni. A Máté és Lukács szerinti evangéliumok aránylag késői termékek; de ők az uj szövetségből teljesen kiszorították Jézus szavainak gyűjteményét, mely a tizenkét apostol egyikére ment vissza és a második században még megvolt. Az apostoli korról szóló legfontosabb okmány Pál valódi levelei mellett Pál kísérőjének naplója, ki a nagy apostollal a sziriai Antiokhiából való eltávozástól Rómába történt megérkezésit együtt volt; e napló nem maradt reánk, csak gyér kivonatát találjuk az Apostolok Cselekedeteiről irt könyv második részében. Az a kereszténység, melyet az Ap. Cs. visszatükröz, csodálatosabbnak látszott, mint e napló egyszerű előterjesztése. Áldás volt — az uj szövetség gyűjteménye? E gyűjtemény tény. Számos ős- keresztyén iratot többé nem írtak le s ezek elvesztek, mert nem álltak az uj testamentomban. Csak töredékeink vannak azon evangéliumokból, melyeket fel lehetett volna venni az uj testamentomba, de nem vettek fel. Még ma is nehéz e töredékeket jogaikba helyezni. Nem csupán a gyülekezetek, hanem a tudományos munkások is bensőleg annyira kötve vannak a csaknem kétezer éves hagyományhoz, hogy Jézusról igaz csak az uj testamentomban található. Vannak Jézusra vonatkozó eredeti tudósítások, melyek nem az ő gyülekezetéből származnak. De ez kevés. Jézus nyilvános működése rövid volt; a működés a római birodalom egy félre eső sarkában játszódott le; politikai mozgalom nem indult ki tőle. így a történet Írók hallgatnak; csak a zsidó Flavius Josephus beszélt róla különösen ; zsidó történetében nem hagyta Jézust említés nélkül. De Josephus munkáját a keresztyének körében sokan olvasták. így egy kegyes kéz a farizeus zsidókról szóló eredeti értesítést, mint oda nem illőt és botránkoztatót, eltávolította és mással pótolta: Jézus Messiásnak van jelölve: a keresztyén népet dicsőíti. Origenes (185-254 K. u.) egyházatya még egészen másként olvassa Josephusát. — Tacitus Jézusról csak mellesleg szól, ahol Néró keresztényüldözéséről ad számot. Tacitus, a K. u. 97-ik év konzula, tudja, hogy a keresztyén gyülekezet alapitója, Krisztus, Tibérius császár és Pontius Pilátus helytartó alatt kivégeztetett; a keresztyén hit azonban ennek dacára elterjedt aztán az ő szülőföldjéről, Judeából Rómáig. Tehát a keresztyén vallás semmiesetre sem a második század terméke; alapításának ideje és hazája bizonyos. — Amit a későbbi zsidó legendák Jézusról mesélnek, körülbelül olyan az értékük. mint a későbbi keresztyén gyermekkori evangéliumoknak, melyekben az ácsmühelyben foglalkozó “ Gyermek ”-nek csodatettei vannak elsorolva; arra jók ezek, hosry megismerjük azoknak hangulatát és Ízlését, kik ilyen mondákat kitaláltak.. A keresztyének közül Pál tesz bizonyságot Jézus születése, alacsony, sorsa, kereszthaldia és iel- tamatlása mellett; nála mindenekelőtt e tényéktől tügg az üdv. De azt is tudja, Hogy Jézus a házassági elválást megtiltotta, hogy Jézus kiküldte tanítványait, kiknek a; evangéliumot hirdetni, s amellett életrentartásukról is gondoskodni kellett; tudja, hogy Jézus szavai szeiint valaki a mennyországba juthat, még ha meghalt is; tudja, hogy Jézus elfogatása éjjelén tanitványi körében az úrvacsorának vetette meg alapját. Ismeri a hegyeket megmozgató hit és felebaráti szeretet szavait is, mint minden Isteni parancsok összefoglalását. És az Urnák szavait, amennyire azokat ismerte, bizonyára mint szent alaptételeket érvényesítette gyülekezeteiben. Ő nem csupán a Messiás kereszthalálának és feltámadásának behatása alatt állt; Jézus élő személyisége élesen kidomborodó sajátszerűségével kimagasló jelentőségű volt rá nézve. Ő tiszteletteljesen meghajolt azelőtt. Jézus személyiségét különösségében épp úgy foghatjuk fel történetileg, mint ama napok bármelyik történeti alakját. Forrásaink nem megbízhatatlanok. Már Pál adja Jézus képét nekünk. A múlt század beható munkájának pedig sikerült is négy bibliai evangélio- munk keletkezését felderíteni és ezzel azoknak forrásértékét is kimutatni. Meg fogom kísérelni e munka eredményeit úgy előadni, hogy egyszersmind annak helyessége és bizonyossága világos legyen. A négy bibliai evangéliom közül a Máté, Márk és Lukácsról elnevezett három egymással kölcsönösen közeli rokonságban áll. Csaknem minden, amit a rövid Márk szerinti evangéliom ad, egyenlő vagy meglepően hasonló szószerinti szövegben Máténál és Lukácsnál is megvan, legtöbbször mind a héttőnél, csak ritkán egyedül egyiknél közülök. Csak a földbe vetett magról szóló példázat és egy ifjúnak Jézus elfogatásakori meneküléséről szóló történet (Márk IV: 26-29; XIV:51-52) nincsen meg se Máténál, se Lukácsnál. Ha márk nem volna kezünkben, a bibliai anyagból csak e két kis darabot nélkiilöznők. — A Márk-szövéghez Máténál és Lukácsnál még mintegy negyven rész járul, melyek Máténál és Lukácsnál éppen olyan közösen feltalálhatok, mint a Márk-szöveg. így Máténál és Lukácsnál a legtágabb terjedelemben párhuzamosan haladó szövegek vannak. Azok a különös darabok, melyeket csak Máté 'agy csak Lukács nyújt, értékesek; de ezek számra nézve a közös darabok mögött háttérbe szorulnak. Kivonata-e az egész Márk-évan- géliom a Máté és Lukács szerinti evangéliornoknak ? Griesbach állította ezt 1789-ben akkor feltűnést keltő iratában. Az a kevés, amivel Márk többet ad Máténál és Lukácsnál, akkor Márknak saját hózzátevése. De a vélemény hamis: Márk sok dolgot eredetibb alakban nyújt, mint Máté és Lukács. Például: Jézus tanítványai megszegik a szombat törvényt, mivel kalászokat szaggatnak. Ezt mind a hárman előadják, Márk II: 23-28, Máté Xll :l-8, Lukács VI: 1-5. Jézus védi tanítványait, amennyiben az ó testamentomi elbeszélésre utal, mely szerint Dávid Saul előli menekülésében Nob- ba templomába ment és ott a főpaptól áldozati kenyeret kért, A Márk szövegében két világos eltérés van az ó testamentomi elbeszéléstől: 1.) Márk szerint e történet Abiátár főpap alatt ment végbe, I. Sámuel XXI. r. szerint Abiátár atyja, Akhimélek alatt; 2.) Márk szövegében kétszer van szó Dávid kísérőiről; az ó testamentomi elbeszélés szerint Akhimélek egyenesen afelett csudálkozik, hogy Dávid egészen egyedül, minden kísérő nélkül jön. E két eltérés közül Máté és Lukács csak az egyiket vtteék át. hogy t. i- Dáviddá’ kísérők vannak. Az időszámítás' hibát, Máté és Lukács elkerülte, az időmeghatározást (“Abiátár főpap ideiében”) kihagyják. Ilyen hibás időmeghatározást Márk bizonyára nem utólagosan iktatott közbe: aki az ó testamentomi történetet ismeri, az emlékszik Akhimélek papra is, ki Dávidnak az áldozati kenyeret és Góliát kardját adta. (I. Sám. XXT: 6, 9). Csak magában a történetben, vagy annak első szájbeli előadásánál történhetett meg olyan, szinte csak a nyelvnek tulajdonítandó csu- szamlás; ezt aztán olyan gondos Írók, mint Máté és Lukács, kija- vitottík. De még többet. A tanítványok kalász tépése alkalmid szolgál Jézusnak a szoinbatintéz- mény eredeti értelméről elhangzott mondására, mely Márknál igy hangzik: A szombat lön az emberét, nem az ember a szombatért Annakokáért az embernek Fia a szombatnak is ura. E két szorosan összetartozó mondat közül Máténál és Lukácsnál csak az utóbbi áll, csak a következmény az indokolás nélkül. Itt nem Márk csúsztathatta be utólag a mondatot, mert a következmény, hogy az embernek Fia ura a szombatnak, tényleg csak abból a gondolatból érthető, hogy a szombat az emberért alkottatott. De Jézusnak e nagyszerű mondásán, mely a zsidó szombatünnep szorosságát megszünteti, Máté és Lukács megbot- ránkoztak. (Folytatása köv.l
