Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-27 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 13. sz. 1915. MÁRCIUS 27. Vol. XVI. March 27, 1915. No. 13. A nerikai Magyar Reform tusok Lapja uifici. üt ifié i o «K.vhftzmegyéjének hivalalots lapja Felelős szerkesztő: HARSA NYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. leiké» Szerkesztőség és kiadóhivatal: 451 E. 116th St.( New York. Minden levél, közlemény, egyházi é* egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. llfith St., NEW YORK. Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre.............$1.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNG A RTAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Roard of the Presbyterian Church USA and of the S. S. Roard of the Reformed Church In the U. 8. Editor: Rev LADISLAUS HARSÁNYT Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3. Half Year $1.50 Official Organ of the America» Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. A keresztyénség a történelemben. irta: Székely Sándor brownsvillei ref. lelkész. (Folytatás.) A vallástörténet nem egyszer azt a sajátságos látványt nyújtja, hogy a téves nézet alapján maradandó értékek alkottattak. A természeti dolgok lelkes lényekként, az állatoknak az emberfeletti szellemek hajlékaiként való szemlélete, a meghaltak leikéinek hatalmas továbbmiiködéséről szóló képzet, a természetvallásnak mind ezen alapjai visszahozhatatlanu! eltűnnek az emberi tudás bővülésével és mélyülésével. De ennek története előtt a vallás más tartós alapokat nyert. A természetvallásból erkölcsi vallás, a természet ist nségből szent istenség lett. mely, mely a jogot és erkölcsöt oltalmazza és nincs kötve természeti dologhoz. Ez körülbelül igy történik. Némely természeti dolgok mindig uj jótéteményeket nyújtanak, az attikai olajfa évről- é re gyümölcsöt hoz, az istenség ajándékozza meg mindig újra az ő kedvencét: Athéna, az olajfa istennője. védístennöje Attikának. Igv Egyptom minden vidékének meg volt a maga védistene. ő nem rideg lény, kinek szeszélyei kiszámíthatatlanok ; Ő hü és lehet benne bízni. Így bízott Izrael a sinai Istenben, mióta őket a kana- ániták ellen megsegitette. Akinek pedig barátja van, az bizalommal lehet és sohasem egészen elhagyatott. A védistenben való hit a hivő jellemének olyan bizonyságot ad, melyet puszta természetvallások nem nyújtanak. Azonban az ország vagy törzs Istene védelmének csak az örülhet, aki az ország vagy törzs szokását megtartja: a ki a fennálló jogot vagy hagyományos szokást megsérti, az a véd isten közösségéből kitaszittatik. így a vallásos szoros frigyre lép a népies szokással. A római ifjú saját házi, családi és állami istenektől való félelemben nőtt fel. Ez azonban nem az istenség kiszámíthatatlan szeszélyétől való félelem, ez az istenek által védett szent szokás áthágásától való félem. Igv képződik a földfeletti hatalmakban való bit, kik a jót oltalmazzák és a gonoszt megbüntetik. De a régi vallásokban a védis- tenek eredetileg természeti istenségek s más természeti istenek állanak mellettük és bizonyára ellenük is működnek. Tudjuk Hómé rosból, hogy a képzelem milyen gazdag anyagot merít e nézetből. I, képzelmi kép a valóságot tükrözi vissza, a mint az naponként szembe ötlik: az ember a körülötte és felette levő barátságos, elit nséges és közönyös erőknek tükre. Az ezen erőkkeli vallásos megalkuvás módját szerencsére már a természeti népnél szilárd hagyomány irta elő; az egyesre nézve a feladat nem lenne megoldható. Azonban minél nagyobb lesz a világ, melyben a nén él, annál kevésbbé kielésritő a képzelmi is tenek menyorszáerának tarka zűrzavara. Az erkölcsi istenségek győzelmet aratnak a természeti istenségek felett, mennél inkább igénvbe veszi az embert a közös élet. Zarathustra szerint a világ a jó és a rossz országra oszlik: az emberek iránt barátságos és ellenséges erők külön-külön egészet képeznek. Ez erkölcsi istenszemlélet természeti talaiát még onnan is fel lehet ismerni, hogy a világosság viUora a sötétség világává1 szemben áll. Most a világosság és sötétség, a ió és rossz küzdenek egymással, de egykor a világosság a sötétség felett, a jó a rossz felett ur lesz. A természeti szellemek egész világa itt szent szokás törvénye alá van hajtva. Ez a nagy perzsa kulturnépnek vallása. De az istenség itt csak még a szent jogot védi; a népnek vagy vagy országnak többé nem véd s- tensége. Az ezen szent istenséghez való saját viszonyt mindig újra biztosítani kell. Másként áll lzráel .vallásinak íejlödése. Izrael védistene népének viszonyaival Össze van nőve. Népe messze lak k a Sinaitól: nemsokára esak még a képies beszéd emlékeztet arra, hogy ez az Isten is természetistenség, a távoli szent hegyek istensége volt. De ő neki egyedül van hatalma Kánaánban. Itt népének esőt és napfényt nyújt. A föld terméséért hozzá könyörögnek. Azonban népét neveli is, mikor árvizet és földrengést, sáskacsapást és szárazságot bocsát rájok. Sőt még az egyiptomiakat és asszyriaiakat is behivatja az országba, hogy népét büntessék meg; igy tehát ha- babiloni fogság utáni időben, kerül rés a régi nézetbe. Kiváltképpen a későbbi farizeusság tanitja, hogy csak az az igazi izraelita, a ki a törvényt megtartja. Vámszedők és bűnösök, dacára ábrahámi eredetüknek, nem vigasztalhatják magokat Isten kegyelmével. Éppen e pontnál a keresztyéni evam géliom van alkalmazva. Jézus gondolata az. hogy Isten az elveszettnek is pártját fogja, hogy ö sajátjától soha se áll. hogy ö a tévelygő emberi léleknek mindig utána megy. Isten minden egyes embernek védistene, mindegyik felett óvó kezét tartja. Határozott céDa van azzal, hogy a tévelygésből és bűnből mindenkit szent tökélyre, erkölcsi bevégzett- ségre vezet. (Vege következik.) VARSÓ FÖLÖTT. Hars von Rhnn német hadipilóta. aki kétfedelű repülőgépével megjelent Varsó fölött és a lengyel metronolisra több bombát znditott, izgalmas kalandokban na-dag légi-utjárói a következőket Írja .Január 25-én szikrázóan fehér téli reggelen indultam felderítő i’t*a F. nrT'óí főhadnagyévá1. A Lovic—Varsó közt' vasútvonal felett 115 kilométeres sebességgel repültünk előre. Albatros génem már 900 méter magasra szökött a mikor fiVvelö társam a ma^a elé tett térképen idegesen keresgélt. Varion mi történt. Nagyobb orosz csapatokat fedezett fel a mélyben. Feltevésem helyesnek bizonyult. Gépfegyverek tüze fütyült felénk. Tovább és magasabbra! Újból te- hér íustfelhők, számszerűit hat, gomolyognak alant, pár másodperc után pedig köz\etlen mellettünk. E:: az orosz tüzérség. Az ellenség golyózápora elől a felhők fölé menekülünk. Mercedes gépem mennydörögve hasítja a levegőt, a hóvihart korbácsoló szél üvöltve pengeti a merev drótokat, fölöttünk, alattunk. A hófelhők egyre sötétednek s már szemünk nem hatolhatott át rajtuk. A gép kezd nehezebben dolgozni. Már alig látok valamit, védő szemüvegemen olvadt hó gyöngyözik, fel kell tolnom a homlokomra, de most meg mint tűk hegye sebzi a hó szemeimet. F. gróf sem tudja már magát tájékozni. Olyan érzésünk támad, mintha egy vészes vihar örvénye táncoltatna bennünket. Csak az érzésem vezeti még a gépet. Alattunk, mint sötét szalag kígyózik a Visztula. Úgy látszik, délre sodort bennünket a vihar. F gróf tanácstalanul néz ream. Minden pillanat drága pedig, mert minden pere jobban eltávolítja a gépet voltaképeni céljától. Végre F. grófnak sikerült egy vasútvonalat felfedezni, a melyből meg tudjuk állapítani, hogy Varsó északkelet felé kell, hogy feküdjön. Teljes gőzt adóit a 100 lóerős Mercedesnek és 25 perc múltán már célnál vagyunk. Érkezésüiket jelenthették, mert gyilkos tüzelés fogadott bennünket. F. gróf utasítására állandóan Varsó erődítményei felett keringtünk. Alattunk, mellettünk srapnellek “döglöttek meg.” A löve- gek okozta légnyomás úgy dobálta a gépet, mint a hullámok a hajót. E. gróf int. Sí ki órepüléssel alább bocsátkozunk és F. gróf főhadnagy egyik bombát a más!k után zúdítja alá. Mindegyik bombán kis .német, osztrák vagy magyar zászló. A város több részén tűz csap fel. Összeszoritott fogakkal száguldónk nyugat felé és ^5 perc múlva megérkezünk repülőterünkre. F. gróf nagybecsű anyagot hozott magával. Az oroszok drágán fizetik meg a csípőmet ért lövést. VIGYÁZZON A SZEMÉRE. Az embernek a szeraevilága a legnagyobb iknese és ezt senkise hanyagolja el. Ha a szeme gyenge vagy rossz, úgy okvetlen keresse fel Sclineeweiss honfitársunkat, aki ingyen fogja a szemét megvizsgálni és. jótállás mellett szemüveget vagy csiptetőt eladni.
