Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-06 / 10. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 10. SZ. NEW YORK, N. Y., 1915 MÁRCIUS 6. VOL. XVI. No. 10. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORM ATIT8 EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. 4ö4 E. Rév. L A UOtli St Editor: n. H A RSANYI New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERIC A' HUNGARIAN REFORMEI» FEUERATIO' PUBLISHED EVERY SATURDAY. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28. 1910 at the Post Office at New York. N Y.. under the act of March 3. 1879 Csatasorba kell állnunk. Háborús szilánkok. Nincs — még1 a világ legna­gyobb irómiivészének a tollában sem — annyi erő, hogy élettel ele­ven, s ne csak szürkévé bágyadt visszfényét adhassa mindannak a borzalomnak, amit a háború je­lent. Csak számokkal — a halot­tak és nyomorékká sebesült embe­rek számával — iehet megérzéktl- ni mindazt a rettenetét, amivel a háboru^vájt be a világ gazdagsá­gába. Kétségbeejtő óriásokká növekednek ezek a számok, de akármilyen hatalmasak is, még mindig nem érnek fel ahhoz a számhoz, amelynek jegyében köny­veli el a statisztika a másik hábo­rús rém: az alkohol áldozatainak számát. Mert minden ágyutüznél, min­den shrapnellnél borzalmasabb pusztítást visz vérbe az emberiség sorai közt az alkohol. Arannyal villodzó ragyogásába a romlás ör­döge leheli az életet; az alkohol a pusztulás démonának itala és aki ajkaihoz emeli az crdögi serle­get, az saját magara idézte rá a halálos ítéletet. Mert az alkohol nem tűr megállást, akit egyszer r agához ölelt csápjaival, azt egy­re mélyebbre és mélyebbre taszít­ja és mindaddig ott is tartja a züllés posványában, amig a szá­nandó áldozat utolsót nem lehel. Ami gyönyörűséget ad, az mind a test, a lélek mérge; kitépi az em­berből mindazt, ami komoly érték és a munkabírásából, az alkotó­erejéből, az energiájából kiforga­tott emberváznak előbb-utóbb tel­jesen össze kell rcskadnia a boto­rul felidézett veszedelem hatása alatt. Az alkohol ott trónol a ki­sertésbe beleszédült, megtévedt emberek százezrei fölött, mint va­lami pokoli hatalom és jaj annak, aki az áldozatául adta oda magát. S dacára az alkohol m ndennél jobban romboló hatásának,, nem­hogy fogyna, de egyenesen foly­tonosan növekedik az alkohol ál- d.ozatainnak száma. És nincs az a háború, mely annyi emberéleten gázolna végig, mint az alkohol. Ezrek és ezrek roskaroznak az uralma alatt: megromlott lélekkel, fojtó mámorral az egyukban, tán­torogva járják az élet útjait és minden perccel, ami elsuhan fölöt­tünk, óráról-órára közelebb érzek a halálos szakadékokhoz. Ha fce'sületes keresztyének, ha igaz emberek vagyunk — embe­rek, ak knek lelke az isteni ige oltára — fel kell vennünk a har­cot az alkohol ellen. Egyházi és társadalmi téren egyazon buzgó- sággal kell megindulni a lélekmen­tő munkának: össze kell fognia minden erőnek, eggyé kell forrnia minden energiának, hogy megálljt kiálthassunk azok felé a szeren­csétlenek felé, akik az alkohol rab­igájába adják oda magukat. Ne tétovázzunk, ne elmélkedjünk, de lássunk hozzá a munkához. Ke­resse meg mindenki a maga hatás­körében azt az utat-módot, mely- lyel a legeredményesebbben szol­gálhatja az alkohol elleni küzde­lem sikerét. Az emberek ezreit, százezreit kell megmentenünk és nem hivő lélek, nem egész ember az, aki ebből — a mindnyájunkra egyforma súllyal reánk háruló — munkából nem veszi ki a részét. A KÉKESSZÜRKE. Az uj francia tábori egyenruhá­ról, amely azonban mind mai na­pig — amint a francia harctérről jövő hírek igazolják —- csak papí­ron létezik, Jackues Norbert a Frankfurter Zeitung hasábjain a következő anekdotát Írja: “Vég­re mint egy jelzés, mint egy ünne- pies felvonulás, a tömegen és tar­kabarka katonauniformisok közül élénken kiválva sétál végig a Rue de la Libertén egy katonatisz büszkén, peckesen, megközelithe- tetlenül, ünnepi díszbe kihúzva. A tiszt az utolsó gombig az uj tábo­ri egyenruhát viseli ; gombos ga- masnival, britsesznadrág. kabát s rajta fölvarrva a zsebek, könnyű és kényelmes, minden azonban élénk szürke rajta, úgy, hogy a tiszt ebben az uniformisban épen úgy fest, mint egy kép, amit az ember valami kékes vizfestékkel festett volna föl egy szürke, boly­hos, áttetsző papírra. Amint a tiszt elhalad, mindenki megáll és meglepetten bámul, mindenki ki­tér előle s az utcán akadálytalanul sétál a bámulok sorfala közt A dijoni vár kékesszürke hőse. a ké- pessziirke francia katona elhalad az utcán a harcosok közt. akik lé- lekzetfojtva néznek rá és iidvöz- lik, mig végre megtörik a csend ér- általános kavarodás, zaj támad s mindenki arról beszél, hogy: hogy “ilyet még nem látott. Való­színűleg, sőt minden bizonynyal angol lesz.” — Ostoba, hiszen ez az uj kékesszürke, az uj tábori egyenruha", mondja rá egy másik Végezetül azután egy — bizonyá­ra szakértő francia — hangosan gondolkozva, arra fakadt, hogy : "bizony nagyon helyén való len­ne, ha a jövőben a hadvezetőség mindjárt vegytisztító intézet t is szerződtetne és vinne a harctérre. A valóság az, hogy a kékesszürke, nagyon is élénk, feltűnő, messzi­ről kiváló szín. amivel aligha tesz a francia hadvezetőség kedvező tapasztalatokat. SEBESÜLTSZÁLLLITÁS VIZI- UTON. A Spree és Havel folyók men­tén a partokon álló nagy fürdő­bódék is hadi célra használtatnak fel, amennyiben á német vízépíté­si felügyelőség szakavatott mun­kásaival dereglyékre iteti és az igy felszerelt hajókká alakította át, hogy ilyenformán a munka nél­kül levő dereglyékét és a parto­kon álló fürdőházakat is haszno­sítsa és a sebesülteknek viziutou való hazaszállítására használia ki. Az ilyen fabarakk fölépitménves kórházhajók jobbára mind felső világításra rendeztetnek be, amel­lett azután világosak, könnyen szellőztethetők és a na"yóbbakon 80—40, a kisebbeken 20—80 egy­más mellett és egymás fölé sz. relt fekvőhely illetve ágy nyer elhe­lyezést. A viziszállitás pedig a vasúti szállítással szemben előny­ben van s főleg a nehéz sebesültek szállítására vált be igen jól, mert egyenletesen, lassan, minden rázás és zökkenő nélkül történik az elő haladás, ami azonban a vasúton nincs meg. Ép ez okból a néme* hadvezetőség a nehéz sebesülteket lehetőleg v ♦ intőn és hajókkal szállíttatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom