Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-12-05 / 48. szám
48. sz. 1914 December 5. AMERIKÁI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA & AZ ANYA A GYERMEKEI KÖZÖTT. Népszerűén előadja: Abbott János amerikai lelkész. II. FEJEZET. Az anyai tekintély. Az előbbi fejezetben azt igyekeztem megmutatni. hogy az anyák boldogsága mennyire függ gyermekeik jó vagy rossz jellemétől s ezt kétséggivül be is látja minden anya aki egy kissé komolyan gondolkozik e tárgyról. De miképp kell hát gyermekeinkkel bánnunk, hogy azokat erényes s jó emberekké neveljük? Megkísértjük most e kérdésre felelni. Először az engedelmesség a legszükségesebb a helyes neveléshez. Nélküle minden erőlködésünk sikertelen. Imádkozhatunk gyermekeinkkel és érettük, oktathatjuk őket a vallásos hitben, bármi er- nyedetleniil törekedhetünk boldogságuk és szeretetük megnyerésére : de ha hozzászoktak, hogy ne engedelmeskedjenek, minden fáradságunk haszontalan és minden nem azt értem, hogy a gyermek { szülők büntetésétől remegve, csupa .vak félelemből, — hanem hogy szülői iránti bizalmas szeretet és tiszteletből siessen parancsolatainkat teljesíteni. Másrészről az nem elég, hogy a gyermek csak a szülők rábeszélésének és fölhozott okaiknak engedjen, hanem szükséges, hogy tekintélyüknek vesse alá magát, azaz hogy azzal a bi zodalommal legyen szülői iránt, hogy azok nálánál sokkal jobban tudják, mi válik az ő javára és a mit parancsolnak, azt mindig az ő boldogságáért akarják. Vegyük például a következő esetet. Kis leányod beteg. Édesanyja tanításunk gyümölcstelen leend. Az engedelmesség alatt azonban odaviszi neki az orvos által rendelt gyógyszert. —; Itt van, édes leányom, az orvosság. — Nekem nem kell. — De csak vedd be, édes leányom ; ettől jobban leszel. — Nem veszem én, úgy sem hasz nál. — De igen, az orvos azt mondta, hogy használni fog. — De mikor nem szeretem. — Semmi szükségem nincs rá. Az anyja folytatja rábeszélését és a gyermek makacsul ellenáll. Hosszas vitatkozás után végre is az anyjának vagy el kell dobnia a keserű orvosságot, vagy erővel beleönteni a makacs kis betegbe. Ekképp ahelyett, hogy a gyermek engedelmeskednék az anya tekintő Ivének, az anya hajol meg a gyermek előtt. Nem rég történt is egy hasonló eset. Az édes anya nem volt képes a gyermekbe belédis- I utálni az orvosságot s kényszeríteni sem lévén elég elhatározottsága, eldobta a gyógyszert. Midőn az orvos kérdezte, szégyenlette megvallani, hogy nem tud gyermekének parancsolni és nem mondta meg, hogy az orvosságot nem adta be. Az orvos rosszabbul találván a gyermeket, még erősebb orvosságot rendelt, azt hívén, hogy az előbbi nem használt eléggé. De a gyermeket most sem lehetett semmiképpen rábeszélni, hogy a kellemetlen gyógyszert bevegye. A gyönge szülő ismét félreveté a gyógyszer s a kis leányka láza föltartóztathatatlanul növekedett. Az orvos ismét látogatta és csodálkozott fölötte, hogy gyógyszerei semmit sem használtak s a szegény kis szenvedő már alig volt a haláltól megmenthető. Midőn az anyát a veszélyről értesité, az kétségbeesve megvallotta, hogy az orvosságot nem vette be. De már késő volt; a gyermek csakugyan meghalt. Képzelhető, m ily gyötrelmes érzés keletkezett az anya szivében, mikor elgondolá, hogy az ő gyön- gesége ölte meg leányát. Az orvosok mondják, hogy sok gyermek hal meg ilyen módon. — Nem szokva meg engedelmeskedni. mikor egészségesek, még ma- kacsabbak, ha betegek. Az ilyen makacs gyermekeknél, ha erőltetik őket az orvosság bevételére, sokszor maga ez a kényszerítés oly izgatottságot idéz elő, ámely egészen lerontja az orvosság hatását, t' igy az anyák gyakran kénytelenek gyermekeik sírjánál zokogva magukat vádolni, hogy miért nem tanították azokat idején engedelmeskedni. Szükség ugyan, hogy a szülők igyekezzenek gyermekeiket fölvilágosítani afelől, hogy mi hasznos nekik és mit kell tenniök. Ily módon tanitaniok kell őket erkölcsi kötelességeikre. De a fődolog mindig az, hogy a szülők tekintélyének engedelmeskedjenek, akár látják be parancsaik célszerűségét, akár nem. Valóban lehetetlenség a gyermekeket csupán okoskodással kormányozni. Számtalan eset ben nem is képes a gyermek belátni a szülők rendeletéinek helyességét és gyakran a gyermek hajlandósága annyira ellenkezik a kötelességgel, hogy hasztalanul igyekeznénk rábeszélni. Először tehát csak azon kell iparkodnunk, hogy gyermekeinket arra szoktassuk, miképp tökéletesen alávessék magukat akaratunknak. Arra tanítsuk őket, hogy engedelmeskedniük kell. Néha megmondhatjuk, néha meg el kell hallgatnunk, hogy mi okból parancsoljuk ezt vagy amazt, de tudnia kell, hogy tartozik szót fogadni. Szoktassuk reá gyermekeinket, hogy akaratunkban készséggel és szívesen megnyugodjanak, mert ez az igazi engedelmesség, mely nélkülözhetetlen a családi élet jó rendben- tartására. Enélkiil családi életünk békéjét folytonos zaj és rendetlenség zavarja; a nevelésnek különben is fáradtságos munkája csaknem elviselhetetlen teherré válik és nagyon valószínű, hogy az en gedetlenségben felnőtt gyermekek fektelensége és háládatlansága szivünket egész életünkre el fogja keseríteni. De az a kérdés, miképp szoktathatjuk gyermekeinket engedelmességre? Ez ne molyán nehéz dolog, mint cokan képzelik; nem kell hozzá sem valami mély tudományosság, sem valami különös mesterség. Azon szabályok, melyeket itt követnünk kell, nagyon egyszerűek és könnyen megérthetők. Sohase parancsolj olyaté, amit aztán elnéznél, ha nem teljesítenék is. Semmivel sem tanítják biztosabban a gyermeket engedetlenségre, mint az által, ha olyanokat párán- • csolnak nekik, amelyeket nem szándékoznak szigorúan teljesit- tetni. Ez által a gyermek megszokja szülői parancsát nem venni komolyan, kevesebb tisztelettel viseltetni irántuk és rövid idő alatt a szülők rendeletéinek föl nem ve- vése annyira megrögzött szokássá lesz, hogy sem kéréssel, sem fenyegetéssel nem lehet egykönnyen szó fogadásra bírni. — Mari, ne bántsd azt a könyvet, — mondja az édesanya a kis leányának, aki éppen a bibliát erőlködik levenni az asztalról. Mari egy percre fölhágy szándékával és aztán ismét a könyvhöz nyúl. Az anya föltekintve látja, hogy Mari ismét játszik a bibliával, reá szól: ÜGYELJEN A KÉK CSILLAGRA! ÜGYELJEN A KÉK CSILLAGRA! NŐI ES LEÁNYKA KÁBÁTOK UTCAI ÉS ALKALMI RUHÁK, SZOKNYÁK ÉS BLÚZOK EGYSZERŰ ÉS DÍSZES KIVITELBEN Szigorúan pontos kiszolgálás. Esetleges igazítás díjtalan. Ne üljön fel lehetetlen ígéreteknek! Mi pénzének teljes ellenértékét adjuk, a mi a szolid kiszolgálás alapja. i^-Ügyeljen a pontos címre' THE BLUE STAR 17 Avenue A., New York. l-ső és 2-ik UTCÁK KÖZÖTT SZEGŐ OSZKÁR
