Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-11-30 / 47. szám

4. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 47. sz. 1914. November 30. ÖRÖMHÍR. Vol. XV. Nov. 30, 1914 No. 47. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja k Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatársi KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és. kiadóhivatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK. Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre...$3.00 HUNG ARI AN-AME RICÁN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.56 Official Organ of the America» Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. Hálaadási proklamáció. Kegyeletes régi szokása nemze­tünknek, hogy az eszteftdőnek ezen gyümölcshozó őszi időszaká­ban hálaadással és dieséretmon- dással emelkedik a Mindenható Istenhez azon sok áldásokért és jótéteményekért, melyekkel nem­zetünket elhalmozza. A végéhez közeledő ezen esztendő mig egy­felől komoly tanulságokat is fogy lal magában azon háborúk miatt, melyekben óriási hadseregek mér köznek egymással, addig másfelől különös áldásokban is bővelkedett számunkra. Megmaradhattunk a béke ál­láspontjában minden tisztesség­gel, sőt némileg enyhíthettük is a' szükségben/levőknek nyomorát és szenvedését. Kiváltságos békés és ónfegyelmezett helyzetünkben hozzájárulhattunk ahhoz, hogy a jelen félelmes és kétségbeejtő na­pokban a bölcsesség és a remény­ség megszilárduljon, Országunk lakossága mélyebb megértéssel fogta fel a nemzeti életnek hivatását és teljesebb tu­datára ébredt úgy kötelezettségei­nek, mint az áldásoknak és benső­ségesebben átérzi erkölcsi és gya­korlati jelentőségét annak, hogy mi elkötelezettség várhat reája a világ nemzetei között. A világháborúnak káros kiha­tása kereskedelmi és ipari ügye­inkre- érezteti és láttatja nemze­tünkké], hogy magunkra vagyunk utalva és olyan közös érdekli tevé­kenységre sarkalja népiiknet> a minőre eddig nem volt példa. Erkölcsileg is nagy lökést nyer nemzetünk. A béke iránti félre­érthetetlen közóhajunk, őszinte és pártatlan részvétünk a szenvedői: iránt, segitökészségüuk a szükség­ben levők iránt nyilvánvalóvá vált az egész világ előtt. Gazdasági termelésünk ellátja táplálékkal az azt szükséglőket. Nemzetünk önérzetes inagatartá ■sä a jelen aggodalmas és komoly napokban, továbbá üzletembere­inknek megbizhatósága és erőfor­rása, előbbrevitelére szolgál úgy a mi hazánknak, mint inás országak- nak. Az ország kereskedelme és a vi­lág kereskedelmi forgalom lebo­nyolítása u.j eszközökkel gyarapo­dott. A Panama-csatorna megnyílt a világkereskedelem részére. A nemzetközi kereskedelemnek uj eszközei a barátság és közös érde- trtrmtgáiat javára szolgálnak. Az Egyesült Államok népe még soha sem volt ily kedvező helyzetben önmagára és a szomszéd nemzetek­re, továbbá az emberiség szolgála­tára nézve, mint éppen most. Éppen azért én, az Egyesült Ál­lamok elnöke, Woodrow Wilson- ezennel november 26-át, csütörtö­köt, hálaadási és imádság napjául rendelem el, és felkérem orszá­gunk összes lakosságát, hogy sziin jenek meg ezen a napon a mun­kától és otthonaikban, valamint templomaikban adjanak hálát a Mindenható Istennek. í *> í- • Minek hiteléül saját kezem alá­írása és az Egyesült Államok pe­csétje. Kelt Washingtonban, 1914 ok­tóber 26-án. Woodrow Wilson. Mindazok, kik előfizetésüket megújítják, vagy előfizetnek, tel­jesen INGYEN kapják meg az 52 oldalos díszes emléklapot. A jubileumi nagy szám ára 25 cant 1914 december 6. KRISZTUS FELTÁMADÁSA. Márk ev. 16:1—8. Aranyige: “Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadott.” (Luk. ev. 24:5—6.) BIBLIAI SZÖVEG. És mikor elmúlt volna a szom­bat, Mária Magdaléna és a Jakab annya és Salómé, vőnek drága keneteket, hogy elmenvén, meg­kennék ötét: Annakokáért nagy reggel a hét­nek első napján ménének a ko­porsóhoz, mikor immár a nap fel­kelt. volna. És mondának vala magok közt: Kicsoda veszi el nékiink a követ a koporsó szájáról? És oda tekintvén, 1-áták- hogy a le. Isten az embereknek ilyen köz­vetítőt küldött Jézusban. Aki dol­gozott érettünk, tökéletesen élt, szenvedett és meghalt, de — fel­támadott. Mikor elmúlt a Jézus halála és temetése utáni szombat, Jézus két tisztelője- Mária és Magdaléna bá­natos szívvel indultak el a Metser sírjához, hogy drága olajokkal megkenve, tisztességet adjanak neki. Útközben azon töprengtek, hogy mimódön emelik fel a sir szájára hengeritett követ. Igen megrémültek, mikor meg­érkezve a sirhoz, az nyitva volt s a Mester teste sehol. Egy fényes ruházatú férfi ült a sírhelytől jobbra, ki szólt a megrémült asz- szonyoknak: “Ne féljetek! Ama kő elvétetett volna: mert felette igen nagy vala. Bémenvéu azért a koporsóba, lá­tónak egy ifjút ülni jobbfelöl, ki fehér ruhába öltöztetett vala: és megrémül ének. 1 És az monda nékik: Ne féljetek. Ama Xázáretbeli Jézust keresitek, aki megfeszittetett vala; feltáma­dott, nincsen itt. Imhol a hely, a hol elhelyezették vala ötét. De menjetek el és mondjátok meg az ő tanítványainak és Pé­ternek, hogy ő előttetek megyen Galileába, ott ötét meglátjátok, a mint megmondotta nektek. És nagyhamar elmenvén, eltil­tónak a koporsótól: mert a féle­lem és álmélkodás elfogta vala őket- és senkinek semmit nem szólnak vala: mert félnek vala. MAGYARÁZAT. A keresztyéni élet reménysége az örökélet és feltámadás. Dicső, de megfoghatatlan dol­gok. Isten kifürkészhetetlen lé­nyének Ígéretei. Dicső, felemelő tudat az, hogy nem fáradunk, küz­dünk, tökéletesítjük magunkat hiába, hogy nem hiába élünk, ha­nem elvesszük az élet koronáját, hogy nem csak most élünk itt, e földön, hanem élni fogunk örökké. Élni fogunk egy boldo­gabb, tökéletes életet, Istennel egyesülve, a mennyországban, melybe az ut Jézus Krisztuson át vezet. Jákob álmában hosszú létrát Iá tott, mely a föld és ég között ál­lóit. Rajta angyalok jártak fel és Xázáretbeli Jézust keresitek, aki megfeszittetett vala; feltámadott, itt a hely, ahol elhelyeztetett.” íme- az Isten fia elküldetett az Atyától, példa az ő élete minden embernek. Vére, szenvedése leve­szi a bánkódó bűnös terhét, meg- igazolást, boldog életet biztosit e földön és életet a siron túl. Nagy nyereség Ő minékünk. Igéje táplálék, halála váltság s feltámadása bizonyság arra, hogy a mi gyarló, bűnös életünk foly­tatódni fog az örök életben. •.. Még olvashatunk valamit az Igéből. Az angjml azt mondta az asszonyoknak: “Menjetek el, és mondjátok meg az Ő tanítványai­nak. . . ” “Menjetek el és mondjátok meg!” Tegyetek bizonyságot az Úrról! Kérdezzétek meg felebará­taitokat, hogy mit jelent nekik az Ur feltámadása? S mondjátok meg. hogy a ti szivetekben ott él a Megváltó!

Next

/
Oldalképek
Tartalom